Bő két héttel ezelőtt számoltunk be róla, hogy az Európai Parlament jogi szakbizottsága szerdán 15:10 arányban szavazta meg az internetes szerzői jogok reformjának tervezetét. A küszöbön álló, holnap esedékes plenáris szavazás előtt a tervezet támogatói és ellenzői is feltekerték a hangerőt, és egymást érik az új szabályozás várható következményeiről szóló állásfoglalások.

Az egységes digitális piac szerzői jogi irányelvek egyik legvitatottabb része a sokat emlegetett 13. cikkely, amely megelőző intézkedésekre kötelezné a felhasználói tartalmakat közzétevő platformokat. Ez a hagyományos módszerekkel sokak szerint kivitelezhetetlennek tűnik, a legfrissebb technológiák hadba állítása pedig elképesztően drágán hozna minimum véleményes eredményeket.

Az automatizált szűrés ebben az esetben sem jó ötlet

A ZDnet legutóbbi összeállítása a GitHub állsápontját mutatja be, ami a szabályozás egy kevésbé feltűnő, de nagyon is lényeges aspektusáról szól. A központosított verziókezelési és kódtár funkciókat szolgáltató cég, amelynek felvásárlását nemrég jelentette be a Microsoft, egyenesen a nyílt forrású kódokat megosztó és gondozó rendszerek gyakorlati széthullásáról beszél.

A cikk szerint a feltöltések automatizált filterezése teljesen új technológiai alapokat követelne meg, amelyek felállítása ráadásul elképesztő mennyiségű hamis pozitív vagy hamis negatív eredménnyel járna. Előbbi a szoftverek elaprózódásához vezetne, utóbbi pedig azért valószínű, mert még a tulajdonosi szoftverek legnagyobb része is tartalmaz valamilyen nyílt forrású kódot.

A GitHub álláspontja szerint az algoritmizált szűrők különösen aggasztónak tűnnek a fejlesztők szemszögéből nézve. A fejlesztők ugyanis mind jogi védettség alá eshető kódokat termelnek, közülük pedig azok, akik valamilyen nyílt forrású licencet választanak, éppen azt akarják, hogy a munkájuk másokkal is megosztható legyen. Ilyen esetekben viszont a filterezés céltalanná válik, hiszen a jogi védelem a disztribúciós eljárásokra vonatkozik.

A kompenzáció kérdésére is megoldást kellene találni

Ahogy azt már sokan megfogalmazták, az úgynevezett értékhézagra hivatkozó szerzői jogi lobbisták ebben az esetben (is) félreértelmezik a szerzői jogok fogalmát. A gitHub szerint a kódok megosztásának semmi köze az értékhézaghoz, vagyis a tartalmak feltöltését lehetővé tévő szolgáltatások bevételei és a tartalmak létrehozóinak díjazása közötti – valóban nagy, sőt egyre nagyobb – különbséghez.

Nem véletlen, hogy az uniós adatvédelmi biztos, Giovanni Buttarelli is felhívta a figyelmet a vitatott cikkely lehető legpontosabb és legvilágosabb szövegezésének fontosságára. Állásfoglalása szerint az új szabályok önmagukban még nem tesznek tönkre működő rendszereket, de potenciálisan rendeteg kárt okozhatnak, ha rosszul alkalmazzák vagy már eleve felületesen fogalmazzák meg azokat.

A szabályozás reformjának természetesen pedigrés támogatói is akadnak: legutóbb éppen Paul McCartney leveléről lehetett olvasni, amelyben az egykori Beatles tagja a képviselők támogató szavazatát kéri. Ebben ő is azt hangsúlyozza, hogy a tartalommegosztó platformok egyszerűen nem hajlandók tisztességes kompenzációt fizetni a munkát elvégző művészeknek – az "igen" szavazatok mellett ugyanakkor a tárgyalások folytatását is fontosnak nevezi.