Ambíciózus tervekről számolt be néhány nappal ezelőtt Mark Zuckerberg a Meta éves részvényesi közgyűlésén. A témáról elsőként beszámoló Wall Street Journal szerint a közösségi vállalatbirodalom feje egy olyan világot vázolt fel, ahol a hirdetési partnereknek elég csak egy termékfotót és egy költségkeretet megadnia, minden mást pedig rá lehet majd bízni a szuperhatékony generatív mesterséges intelligenciára.

A Meta hirdetési platformjain, a több milliárd felhasználóval büszkélkedő Facebookon és instagramon, már most is van lehetőség arra, hogy az ügyfelek gyorsan módosíthassák, vagy alternatív formába ölthessék hirdetéseiket az algoritmusok segítségével. Az alapító-vezérigazgató által felvázolt új világ azonban teljesen a generatív MI-re testálná a kampányok levezénylését.

"A nem túl távoli jövőben olyan világot szeretnénk elérni, ahol bármely vállalkozás egyszerűen megmondhatja nekünk, hogy milyen célt szeretne elérni, például eladni valamit vagy új ügyfeleket szerezni, mennyit hajlandó fizetni az egyes eredményekért, és összekapcsolhatja bankszámláját, mi pedig elvégezzük a többit" – idézte Zuckerberg múlt héten  elhangzott beszédét az amerikai pénzügyi lap. Egy podcastban mindezt pedig "a reklám kategóriájának újradefiniálásaként" aposztrofálta.

Nem mindenki boldog

Ahogy azt borítékolni lehetett, az ilyen jellegű "újradefiniálások" általában komoly ellenállást gerjesztenek. A The Guardian például már arról cikkezik, hogy a Meta terve valóságos sokkhullámot váltott ki a reklámszakma szereplőinél. Különösen a reklámozni kívánó cégek és a hirdetési platformok közé beékelődő ügynökségek tekintenek fenyegetésként Zuckerberg nem is olyan távoli, már jövő év végére beígért utópiájára.

A Meta természetesen igyekszik a félelmeket eloszlatni, és hangsúlyozza, hogy ezekkel az automatizált folyamatokkal elsősorban a kis- és közepes vállalatokat szeretnék támogatni. Utóbbiaknál ugyanis ritkán van meg a szakértelem és erőforrás arra, hogy saját reklámkampányt tervezzenek vagy rendeljenek meg.

Alex Schultz, a Meta marketingigazgatója egy hosszú, magyarázkodó LinkedIn-bejegyzésben külön kiemelte, hogy a vállalatnál hisznek abban, hogy az MI-támogatásnak köszönhetően az ügynökségek és a hirdetők értékes idejüket és erőforrásaikat az igazán fontos, kreatív feladatokra összpontosíthatják. A szakember ugyanakkor arra nem tért ki, hogy pontosan milyen kreatív feladat marad megoldatlan abban a rendszerben, ahol a reklámkampány minden lényegi aspektusát algoritmus intézi. 

Arra egyébként a WSJ beszámolója is kitér, hogy egyes márkák tulajdonosainál sem aratott osztatlan sikert az ötlet. Egyrészt ezek a nagy cégek nem feltétlenül szeretnék teljesen átadni az irányítást az online hirdetési piac egyik kiemelkedő szereplőjének, másrészt az MI generálta anyagok gyakran tartalmaznak hibákat, vagy éppen furcsa, zavaró benyomást keltenek a felhasználókban, ami nem feltétlenül szerencsés, ha éppen új ügyfeleket igyekszik bezsákolni az ember.

(Illusztráció: Meta)