Várható-e a Big Data áttörése a hazai üzleti analitikában? Érett-e a hazai piac a fejlett analitikai eszközök használatára? Egyáltalán: mekkora az igény és a fogadókészség a haza vállalati felhasználóknál az analitikai megoldásokra?
Kérdésekkel kerestünk meg a hazai BI-piac néhány fontosabb szállítóját. Kérdéseink sorrendben a következők voltak:

1. Melyek a legfontosabb változások, trendek, melyek ma az üzleti analitikai megoldások piacán tapasztalhatók?

2. Milyen igényeket fogalmaznak meg a szállítóknak az önök felhasználói?

3. Hogyan ítéli meg a magyar felhasználói kör az üzleti analitikában rejlő üzleti lehetőségeket, és ön szerint milyen érettségi szinten áll a hazai piac az analitika terén?

4. Milyen tendenciával számolnak 2013-ban az üzleti analitika piacán?

Végül minden válaszadót arra kértünk, hogy próbálja négy kulcsszóval leírni egy korszerű üzleti analitikai megoldás jellemzőit – ezt a négy szót interjúalanyaink fotója alatt olvashatják.

Kis ország, kis Big Data? Egy kérdésünkre minden válaszoló szinte szóról szóra ugyanazt mondta: az egyik legfontosabb tendencia a Big Data, azaz minden olyan, nagy mennyiségben rendelkezésre álló adat összessége, amelyből üzleti döntésekhez információt lehet gyűjteni. Ezeknek az adatoknak a forrása végső soron másodlagos, ahogy a formátuma is: strukturálatlan és strukturált is lehet. Ez azt jelenti, hogy bármilyen szöveges állomány – levelek, szociális hálók beszélgetései, ügyfélszolgálati beszélgetések leiratai stb. – is bevonható az elemzés körébe. Így az analitika során az eddigi szintnél összetettebb összefüggéseket lehet feltárni.

Abban is egyetértettek a megkérdezett szakértők, hogy érzékelhető az igény a feldolgozás sebsségének növelésére, azaz egyre rövidebb idő áll rendelkezésre, hogy ezekből az adatokból döntéseket támogató információ kerüljön kinyerésre.

Több hatalmat a felhasználónak! A Microsoft Magyarország szerver-üzletágának vezetője, Polner Tamás szerint a kis és középvállalati szegmensben a felső vezető vagy tulajdonos egyelőre még inkább érzelmi alapú döntéseket hoz az üzleti analitikára épülők helyett..

1. A Big Data mellett fontos irány, hogy a közösségi média terjedésével már nem csak a vállalaton belül keletkező adatokat használhatjuk fel az üzleti döntéseinkhez, hanem azokat is, melyek közvetlenül a felhasználóktól származnak.

2. Az egyik legfontosabb kihívás, hogy az üzleti analitikai eszközök lépést tudjanak tartani az üzleti környezet változásával, új típusú adatok megjelenésével és mennyiségének növekedésével. A több év alatt kifejlesztett kötött jelentések és rendszerek már a múlté. Az üzleti felhasználók egyre több hatalmat kapnak a kezükbe, hogy gyorsan tudjanak reagálni, után ezeket a riportokat természetesen az informatika segítségével közzé tudják tenni a kevésbé képzett fogyasztóknak is.

3. A Big Data területe Magyarországon még gyermekcipőben jár. Az ország méretéből kifolyólag nem rendelkezünk olyan adatmennyiséggel, mint a tengeren túl, és ezek tudatos gyűjtéséhez és rendszerezéséhez is még idő kell. Másik jellemző, hogy a kis és középvállalati szegmensben még inkább jellemző a felső vezető vagy tulajdonos érzelmi alapú döntése az üzleti analitikára épülő helyett.

4. Egy stagnáló üzleti környezetben különösen fontos, hogy a vállalkozások ne vakrepülésben működjenek. Az önkiszolgáló BI eszközökön keresztül az üzleti analitika most már nem csak a nagyok kiváltsága, így mindenféleképpen azzal számolunk, hogy a kis és középvállalkozások körében egyre szélesebb körben terjednek el ezek az eszközök.

Az elvásárok egyre ambíciózusabbak Radnai Szabolcs, az Oracle Hungary regionális üzleti intelligencia szakértője, úgy véli, bár  az információtechnológiai költségvetések zsugorodnak, az analitikai várakozások növekedése miatt nem csökken az érdeklődés az analitikai megoldások iránt.

1. Régóta érzékelhető és egyre erősödő trend az alkalmazásokba történő beágyazódás, a memóriában történő feldolgozás, az analitikai részfunkciók további integrációja és keretrendszerbe szervezése, a mobil BI terjedése, valamint a teljes, integrált hardver-szoftver megoldások terjedése.

2. A legnagyobb kihívás a felhasználók számára az elemző rendszerek alacsony költségszinten tartása a funkcionalitás kiterjesztése mellett. Az üzleti szereplők egyre ambiciózusabb célokat határoznak meg az adatelemzésben, például a szociális hálókon fellelhető információk vagy belső szöveges állományok bevonását az elemzésekbe, önkiszolgáló elemző rendszerek létrehozását stb. Ugyanakkor a ráfordítások összegei nem követik ezeket a többlet elvárásokat. Követelmény, hogy az információtechnológusok lehetőleg mindent – jelentéscsomagokat, előre integrált hardver-szoftver rendszereket – készen vásároljanak a lehető legalacsonyabb költségszinten, és a belső információtechnológiai erőforrások minimális használatával állítsák rendszerbe.

3. A magyar piac ma általánosságban árérzékeny, így a verseny terepe leginkább az árképzés, és nem annyira a szolgáltatási minőség. Ezáltal a magyar piaci szereplők lassabban adaptálják az elemzési megoldásokat, mint más országok vagy más régiók gazdasági szereplői. Vannak ugyanakkor Magyarországon is olyan cégek, amelyek a fennmaradás és terjeszkedés lehetőségét látják az elemzésekben, és analitikai stratégiát alakítanak ki, üzleti intelligencia kompetenciaközpontokat hoznak létre stb.

4. A megszorítások eredményeképpen az információtechnológiai költségvetések csökkennek, de az analitikai várakozások növekedése miatt nem számítunk az érdeklődés csökkenésére. A szervezetek igyekeznek átcsoportosítani az informatikai költségvetésüket, és az üzemeltetésben a standardizálás és konszolidáció révén elért megtakarításaik egy részét az elemzésbe fogják visszaforgatni. Az általánossá vált adattárházak reorganizációja folytatódik, és a vele járó standardizálási folyamatok miatt az integrált hardver-szoftver eszközparkot felvonultató analitikai megoldások iránti érdeklődés növekedésére számítunk.

A BI nem csak elemzésre alkalmas Takács Béla, az SAP Hungary Kft.presales managere szerint a jó analitikai megoldás innovatív, önkiszolgáló, teljesítményre optimalizált, és mobil.

1. Fontos trend, hogy a nagy szállítók biztonságos, funkciógazdag mobil hozzáférést képesek adni a vállalati döntéstámogatási információkhoz, valamint hogy felhőalapú információs szolgáltatásokat kínálnak az üzleti analitikai megoldásokhoz. Úgy tapasztalom, a kereslet a kreatív, önkiszolgáló riport, és elemzési megoldások fele tolódik el. Változás az is, hogy a szervezetek már nemcsak a hagyományos BI feladatokra (pl. döntéstámogatás) veszik igénybe ezeket az eszközöket, hanem olyan egyedi területeken is, mint amilyen például termelési adatok műszaki-jellegű operatív monitoringja.

2. Szinte mindenütt találkozunk a heterogén adatforrás-struktúra jelentette kihívásokkal, azaz egységes riportigény fogalmazódik meg több, eltérő adatforráson. Érezhető az igény az üzleti felhasználócentrikus, önkiszolgáló üzleti intelligencia iránt. A hagyományos riportfeladatok területén most az a tipikus elvárás, hogy egyszerre teljesülhessen az automatizált kötelező adatszolgáltatások és a rugalmas kontrollingelemzések igénye, amely sokszor komoly feladat elé állítja a kevésbé rugalmas szállítókat.

A cégek működése során szinte kivétel nélkül mindenütt jelentős adatvagyon gyűlt össze, köszönhetően az egyre fejlettebb, üzleti folyamatokat támogató megoldásoknak. A felhasználók a nagy mennyiségű felhalmozott adatból szeretnének üzletileg releváns időtávon a lehető legnagyobb döntéstámogatási értéket kinyerni. Ide kapcsolódik, és erősen hangsúlyos a mélyebb betekintés igénye. Egyre inkább elvárásként fogalmazódik meg a piacon, hogy az intuitív BI-megoldások segítsék a felhasználót olyan esetekben is, amikor összetett problémák, jelenségek felderítéséről van szó. Már a hazai piacon is normává vált, hogy az elkészült beszámolók hozzáférhetőek legyenek mobil eszközökön.

3. A piaci szereplők éretté váltak a meglévő és innovatív analitikai koncepciók befogadására. Felismerik a döntéstámogatás hatékonyságának, minőségének javításában rejlő üzleti értékeket, és nyitottak az újdonságokra. Progresszívnek látom a szolgáltatóipar, a gyógyszeripar vagy a pénzintézetek „BI-érettségét”, ezekben a szegmensekben már sok helyen az üzleti stratégia részeként kezelik a döntéstámogatásban. Azt tapasztaljuk, hogy egy-egy hazai, üzleti intelligencia projekt esetében negyedév-félév alatt megtörténik a bevezetés, amely első körben 15-20 felhasználót érint. A tipikus riport és elemzési projekt főként a vezetői beszámolásra, teljesítménymonitorozására és az ad-hoc problémafeltárásra fókuszál.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az ún. nyílt forráskódú BI eszközökről sem: ezekkel a kisvállalati szektorban találkozni. A közép- és nagyvállalatok azonban jellemzően a nagyobb múltra visszatekintő BI szállítók kompetenciájára és megbízhatóságára támaszkodnak.

4. Az üzleti analitika továbbra is forró terület. Egy, a közelmúltban készült nemzetközi felmérés tanulsága szerint minden, az analitika területén elköltött pénzegység tízszeresen járul hozzá a vállalati értékteremtéshez. Ez különösen annak fényében fontos, hogy a vállalatok motivációi között a költségcsökkentés mellett a folyamatos hatékonyságjavítás is előkelő helyen van. Ennek pedig kiemelkedő eszköze az analitikai eszköztár.

A pénzintézetek jól állnak BI-ban Abrán József, a SAS Institute technológiai vezetője szerint iparág-függő, hogy milyen szinten áll egy vállalat az analitika terén.

1. Az üzleti analitika megoldásokat korábban sok vezető a „hab a tortán” kategóriába sorolta. A napi működést lehetővé tevő rendszerek fejlesztése általában magasabb prioritású volt, az üzleti analitikára nem jutott elég idő és erőforrás, leszámítva néhány tényleg innovatív vállalatot, intézményt. Napjainkra jellemző, hogy az üzleti analitika bekerült a kötelező elemek közé a vállalatok életében.

2. A korábban használt adatfeldolgozási, adattárolási módszerek nem működnek a Big Data világában. A korábbi megoldások nem tudnak megfelelni a performanciával szembeni elvárásoknak, illetve nem elég költséghatékonyak. A felhasználók olyan megoldásokat várnak, amelyek biztosítani tudják, hogy jelentős költségnövekedés nélkül tudjanak kezelni a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb adatmennyiséget.

3. Iparágfüggő, hogy mennyire van a magyar felhasználói kör egy szinten a tőlünk nyugatabbra, azonos szektorban tevékenykedő társaival az analitika használatának tekintetében. Pénzintézeti területen nincs jelentős lemaradás, ez annak is tulajdonítható, hogy számos multinacionális vállalat tevékenykedik ezen a piacon, és ők hasonló megoldásokat használnak mindenhol. A kiskereskedelmi terület is hasonló. Az energiaszektorban azonban az olyan piacok, ahol a liberalizáció korábban történt meg – például az Egyesült Királyságban – jóval előrébb tartanak. A legnagyobb potenciál az államigazgatásban van, ott óriási eredményeket lehetne elérni az analitika szélesebb körű alkalmazásával, fejlett piacokon bevált megoldások, legjobb gyakorlatok átvételével.

4. A következő években stabil, de viszonylag alacsony növekedésre számítunk, ami a mostani gazdasági helyzetben jónak mondható.

A cégek a gyors és rugalmas megoldásokat keresik A UNIT4 CODA Hungary Kft. professional services managere, Pinke Szilárd, úgy véli, az analitikai megoldások hamarosan nem csak a felső vezetők körében lesznek mindennapi eszközök.

1. A nemzetközi felmérések tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos BI-megoldások  a döntéshozók igényeihez mérten túl nagyok, drágák és nehézkesek: bevezetésük akár gyakran több hónapot/évet is igénybe vesz. Ugyanakkor napjaink üzleti világa nagyobb iramot diktál, mint valaha, az analitikai és döntéshozatali követelmények pedig minden egyes vállalati részleg minden szintű felhasználóját érintik – vezetői és alsóbb szintet egyaránt. A nehézkes analitikai szoftvermegoldások nagy kalibere és komplexitása azonban nem illeszkedik a kisebb és gyorsan változó igényekhez. Tehát elsősorban olyan eszközök kellenek, amelyek alkalmazkodóképessége gyors, és szinte azonnal képes követni az üzleti igények változásait.

Megfigyelhető az is, hogy az adatok egyre inkább cloud környezetekbe vándorolnak, valamint hogy a mobil eszközök új utakat nyitnak meg a hasznos információk megosztása és szintézise terén.

2. Úgy tapasztaljuk, hogy a felhasználók olyan új IT megoldásokat keresnek, amelyek hozzásegítik őket a költségek csökkentéséhez, egyben az árbevétel növeléséhez. Mivel többségük úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi szoftveres analitikai erőforrásaik nagymértékben centralizáltak a szervezeten belül, és elsősorban a hosszú távú tervezést támogatják, egyre hangsúlyos igény részükről az, hogy közvetlen és testre szabottabb hozzáférésük legyen az analitikai eszközökhöz. Igényként fogalmazódik meg a moduláris, használatbavétel utáni fizetési konstrukcióban működő modell is, mert az az üzleti analitikai szoftverek szélesebb körű adaptációjához vezethetne a különböző üzleti egységekben egy vállalaton belül. Emellett egyre fontosabb elvárás a könnyebb változáskövetést biztosító képesség.

3. A magyar piacon a nagyvállalatok vezetői közül ma már szinte mindenki szeretne valamilyen BI-megoldást használni, akár online is. Ám a felhasználó kör legfőképp a legfontosabb döntéshozókra korlátozódik. Bár a fejlett piacokon már általánosnak mondható a vállalati pénzügyi információk megosztása a szervezeti hierarchia különböző szintjein dolgozók között, Magyarországon ez még nem jelent meg igazán. Ennek természetesen pénzügyi okai is lehetnek, mivel a nagyobb felhasználó szám egyúttal magasabb szoftver-beruházási költséget is jelent.

4. Mivel az igény megvan, mindenképpen a piac növekedésével számolunk 2013-ban is. Egyelőre azt nehéz megmondani, hogy mennyivel bővül a piac, de az biztosan állítható, hogy az üzleti analitika területe a hazai IT-piac egyik határozottan bővülő szelete lesz a jövőben.

Lebuktatta az OpenSignal az amerikai 5G-t, alig gyorsabb a 4G-nél

A felhasználók agyának rózsaszín köddel borításában profik a szolgáltatók. Meglehet, túl bonyolult is a technológia.
 
Míg korábban a kínálat szűkösségén fanyaloghattunk, most inkább a bőség zavara viheti tévútra a vállalatokat.

a melléklet támogatója a Tech Data

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.