Amikor már minden céges papírra rákerül a pecsét, megvan a telephely, felvettük a munkatársakat, és kikerült a hivatalos név a postaládára, az egyik legelső fontos dolognak 2011-ben a céges honlap beindítása számít. Alapvető információs eszköz és marketing-segédlet egyszerre, mivel manapság már senki nem a telefonkönyvben keresgél egy bizonyos szolgáltatás után, és nem is hatalmas, nyomtatott cégböngészdékben vadászik pár soros bemutatkozó anyagok után. Az alábbiakban a vállalati weboldal megszületésének legfontosabb állomásait vesszük sorra.

Nem ér a nevem? ■ Az első fontos lépés a megfelelő domain ki- és megtalálása. Ma, amikor az alapvető szavakat és kifejezéseket mindegyike már szinte mind lefoglalták valamilyen domainnév formájában, ügyesen kell lavírozni a kereséskor. Persze könnyű a dolgunk, ha viszonylag egyedi cégnévvel rendelkezünk, amelyben benne foglaltatik valamilyen formában a tevékenységi körünk is: egy Lukács Futár Bt. esetében egyértelmű választás a lukacsfutar.hu - bár már az ilyen kombinációk esetén is belefuthatunk abba a furcsa helyzetbe, hogy ilyen név bizony már nem elérhető domainként.


A kétkedés tisztázásához a legegyszerűbb egy böngészőbe beírni a kívánt nevet: ha "bejön" rá valami, akkor nincs szerencsénk, de ha csak hibaüzenet fogad, reménykedhetünk, hogy a domain a miénk lehet. Érdemes azonban pontosabban is leinformálni a választásunkat, mivel tonnányi olyan webcím létezik, amelyet valamiért nem használnak, mégis valaki tulajdonában van. Ehhez navigáljunk a domain.hu/domain/szabad-e címre, itt a keresőbe írjuk be a kívánt domaint, majd válasszuk ki a végződést (alapesetben .hu, de lehetőségünk van akár az üzleti co.hu, vagy más, extrémebb formák keresésére is). Ha itt is szabad jelzést kapunk, máris jöhet a második lépés, ha viszont valaki már használja a nevet, a részletes kereséssel próbálkozhatunk lekérdezni a jelenlegi tulajdonos adatait, hátha egyezkedhetünk az általa nem használt domain megvásárlásáról.

Lesz maga jusztis az enyém ■ Ha ellenőriztük a kívánt domaint és nincs akadálya a megszerzésének, egy regisztrátort kell keresnünk. A domain.hu oldalon megtalálható a hivatalos regisztrátorok listája - ha valamilyen ismerős vagy "szaki" ajánlkozik egy domain bejegyzésére, inkább ellenőrizzük le a listából, valóban megfelelő embert találtunk-e a feladatra.

A listáról elérhető minden regisztrátor honlapja is, érdemes egy kis időt eltölteni árlistáik és szolgáltatásaik átböngészésével, összehasonlításával. Sokan a webcím bejegyzésével együtt kiegészítő szolgáltatásokat is összekapcsolnak, például tárhelybérlést, email-fiókokat tesznek egy csomagba.

A domainek igénylése idén júliustól némelyest változott abban a tekintetben, hogy megszűnt az eddigi két hetes várólista: az igénylés után csak egy pár napos műszaki és adminisztrátori ellenőrzést kell megvárnunk, és máris használatba vehetjük az új webcímet - érdemes azonban figyelni arra, hogy olyan domaint válasszunk, amelyből utólag se lehetnek jogi vitáink, egy bizonyíthatóan "jogosultabb" tulajdonos ne vehesse el tőlünk akkor, amikor már jó ideje használjuk. Érdemes végiggondolni azt is, hogy a hagyományos .hu végződést választjuk-e, vagy valamilyen céges sajátosság miatt speciális címre lesz szükségünk (nemzetközi tevékenységi kör mellett sokan választanak .eu végződést, és egyre több a hazai .info, .com és egyéb megoldás is).

A regisztráció sok helyen már szinte teljesen automatizált, webes formok kitöltésével történhet, a végén azonban egy kis papírozásra mindenképpen számítani kell, mivel (hagyományos) aláírásunkra szükség van egy új domain megszerzéséhez.


Mekkora legyen a webes telek? ■ A tárhely bérlésekor már érdemes "együtt gondolkodni" azzal a kollégával, vagy a megbízott külsős szakemberrel, aki a céges honlapot készíti, valamint a webes szolgáltatásainkat kezeli majd. Fontos ugyanis, hogy megfelelő méretű tárhelyet kanyarítsunk ki egy webszerverről, ami elég nagy ahhoz, hogy elfér rajta minden adatunk, ami a honlaphoz és egyéb webes megoldásainkhoz most és a jövőben szükséges.

Egy alapszintű információs honlap szinte alig foglal helyet, a HTML oldalak és az illusztrációként használt képfájlok maximum pár ezer megabájtot igényelnek. A regisztrátorok alapcsomagjaiban átlagosan 10 000 megabájtos tárterületet kínálnak, ennél akkor van szükségünk többre, ha az alapszintű weboldalnál bővebb internetes jelenlétben gondolkodunk. Ha videókat, interaktív szolgáltatásokat, folyamatosan feltöltődő adatbázisokat használunk majd a honlaphoz kapcsolódóan, próbáljuk meg előre kikalkulálni, mi az alapvető tárhely-szükséglet, és figyeljünk arra is, hogy esetleg bővíthető-e később is az időközben szűknek bizonyuló hely.


Apró finomságok ■ Amikor a tárhely és a domain rendelésén gondolkozunk, a szolgáltatók oldalain olyan kiegészítőket is találhatunk a választható csomagokban, amik szintén megfontolás tárgyát képezhetik. Találjuk ki, kell-e olyan email-fiók, amely saját domain végződést kap, hiszen az [email protected] sokkal professzionálisabb kisugárzással rendelkezik az ügyfelek felé, mint egy freemail vagy hotmail account.

Nézzük meg, jár-e a szolgáltatás mellé valamilyen analitikai segéd, amivel láthatjuk, hányan látogatják az oldalt. Amennyiben ilyen szolgáltatást alapból nem kapunk, erre majd a weboldal programozásakor kell odafigyelnünk, és igénybe venni valamilyen külső megoldást.

Abban szintén a programozó vagy működtető segítségét kell kérnünk, hogy kell-e valamilyen speciális funkció a tárhelyhez. Gyakran még a legegyszerűbb "csináld magad" megoldások, például a blogok és weboldalak félautomatikus építésére szolgáló WordPress is igényel extrákat, ez esetben például azt, hogy a tárhely kezelni tudja a mySQL adatbázisokat.

A cikk második részében már maga a weboldal elkészítése lesz a téma: csináljuk-e saját magunk vagy adjuk ki a feladatot másnak, milyen keretrendszert használjunk az elkészítéshez, valamint hogyan tegyük minél hatékonyabbá az oldalt a felhasználók és a webes keresők szempontjából.