A még tavaly történt incidens során lehallgathatták a cég belső kommunikációs rendszerét, de kritikus kódhoz állítólag nem jutottak hozzá a támadók.

2023 első felében támadók jutottak be az OpenAI belső üzenetküldő rendszereibe, és információkat szerezhettek a cég MI-technológiáinak tervezéséről – számolt be a The New York Times. Kódok azonban nem szivárogtak ki, mert azokhoz a rendszerekhez nem fértek hozzá, ahol például a ChatGPT által használt MI-modellek kódját tárolták. A támadók "csupán" egy olyan online fórumon folytatott megbeszéléseket hallgattak le, ahol az alkalmazottak az OpenAI legújabb fejlesztéseinek technológiai részleteit beszélték meg.

A cég vezetése végül úgy ítélte meg, hogy ez nem jelent komoly kockázatot, így nem is jelentették a hatóságoknak az incidenst. Tavaly áprilisban azonban a menedzsment mind az alkalmazottakat, mind az igazgatóságot tájékoztatták egy céges értekezleten. A vezetőség azzal indokolta, hogy nem hozzák nyilvánosságra az esetet, hogy az ügyfelekkel és partnerekkel kapcsolatos információk nem kompromittálódtak.

Az OpenAI a viszgálat után összességében arra jutott, hogy az elkövető magányos belföldi hekker volt, és maga a támadás nem jelent nemzetbiztonsági fenyegetést.

Voltak különvélemények

A támadás ténye azonban nyugtalanságot keltett a dolgozókban. Leopold Aschenbrenner, a cég egyik technikai programmenedzsere, küldött egy memót az OpenAI igazgatótanácsának, amelyben kifejtette, hogy szerinte a vállalat nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy akár a kínai kormány, akár más külföldi szereplők ne lophassák el a cég technológiáit.

Aschenbrennert idén tavasszal aztán ki is rúgták arra hivatkozva, hogy a cégről belső információkat szivárogtatott ki. A volt alkalmazott szerint ez azért volt, mert egy podcastban utalt a jogsértésre, bár a részletekről nem mondott semmit. Csupán ott is annyit állított, hogy az OpenAI nem rendelkezik olyan biztonsági rendszerrel és protokollal, amellyel képes lenne megvédeni kulcsfontosságú titkait. A vállalat szóvivője cáfolta a volt alkalmazott állításait, és azt hangsúlyozta, nem értenek egyet a cég biztonságára vonatkozó értékelésével.

A The New York Times cikke ugyanakkor hangsúlyozza: közel sem alaptalan az OpenAI alkalmazottainak félelme, hogy a támadás mögött kínaiak állhatnak. Ez szinte minden esetben felmerül, amikor egy amerikai technológiai vállalatot kibertámadás ér. Tavaly például kínai hekkerek a Microsoft rendszerein keresztül a szövetségi kormányzati hálózatokat támadták.

Egyesek szerint az alkalmazottak szigorúbb szűrésére lenne szükség. Azt azonban mind a szövetségi, mind a kaliforniai törvények tiltják, hogy valakit a nemzetisége miatt ne alkalmazzanak. Ráadásul az OpenAI is úgy véli, hogy hátrányos lenne, ha kizárnák a legtehetségesebb külföldi kutatókat a projektjeikből (melyek között jelentős számban vannak kínaiak). Még az OpenAI biztonsági főnöke, Matt Knight is azt mondta a lapnak, hogy a legjobb és legokosabb elmékre van szükségük, ami némi kockázattal jár.

Megoszlanak a vélemények, hogy az MI extra kockázat-e

A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy az érintett cégek szerint kevés bizonyíték támasztja alá, hogy az MI modellek jelen állapotukban jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének. Épp annyira kockázatos, mint például a keresőmotorok, állítják az érintett cégek. Sőt, Daniela Amodei, az Anthropic társalapítója és elnöke még azt a kijelentést is megkockáztatta, hogy az sem jelentene komoly veszélyt, ha MI-jük terveit ellopnák, vagy azokat önként megosztanák másokkal.

Gyorsan tegyük azonban hozzá: Amodei tavaly egy kongresszusi meghallgatáson még egészen mást mondott. Azt fejtegette, hogy a gyorsan fejlődő MI-rendszerek nemcsak a tudományos felfedezéseket segíthetik, hanem a bűnözőket is, akik az MI támogatásával akár két-három éven belül képesek lehetnek biofegyvereket és veszélyes vírusokat létrehozni. Vannak olyan elméletek is, hogy a fejlett MI így vagy úgy, de elpusztítja az emberiséget.

A The New York Times cikke »

Biztonság

Annyira menő az új japán papírpénz, hogy leolvasztja az automatákat

Japánban még mindig nagy divat a készpénzes fizetés, legújabb bankjegyeik pedig világszenzációnak számító megoldásokat vetnek be a hamisítás ellen. Ennek viszont az az ára, hogy jó eséllyel lepattannak róluk a korábbi gyártású parkolójegy- vagy élelmiszer-automaták.
 
A kiberbiztonsági tanúsítási rendszerből kivettek egy olyan követelményt, amely hátrányosan érintette a nem uniós felhőszolgáltatókat.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.