Az érintőképernyők egyik legkényelmetlenebb mellékterméke, hogy a felhasználóknak jóformán újra kellett tanulniuk gépelni. A fizikai gombokat felváltották a kijelzőre rajzolt aprócska felületek, amelyek már nem engedik a vakon gépelést, és sokan vannak, akik azért várják epekedve a BlackBerry új készülékének QWERTY-s verzióját, mert képtelenek megszokni az új világot.

Az Android ereje ■ Egyedül az Android az a három fő mobilos platform közül, ahol szabadon megváltoztatható a felület: saját indítóképernyőt, új böngészőt telepíthetünk, vagy akár egy teljesen új billentyűzettel helyettesíthetjük a gyárit, ha arra szottyan kedvünk. A szoftverfejlesztők ennek megfelelően gőzerővel dolgoznak azon, hogy alternatívát nyújtsanak, ilyen a SwiftKey is. 



A virtuális billentyűzet eddig annyit tudott, hogy széles nyelvi támogatottság mellett a végletekig testre szabható klaviatúrát nyújtott, a szöveg automatikus kiegészítése, illetve az ajánlatok adása inkább segíti, mintsem hátráltatja a felhasználót. Lehetőség volt arra is, hogy az alkalmazás figyelte a más közösségi csatornákon (Facebook, Twitter), vagy e-mail, SMS-írás közbeni szöveghasználatunkat, amelyből megtanulta a szavakat, hogy aztán egy üzenet írásakor azokat ajánlja fel, amelyeket nagy valószínűséggel tényleg le akartunk írni.

Táncolú ujjak ■ Időközben a konkurens alkalmazásfejlesztők sem ültek tétlenül, és megjelent a területen a gesztus alapú gépelés, amivel kapcsolatban a Swype, illetve maga a Google említhető meg, hiszen utóbbi is kísérletezik ezzel a típusú szövegbevitellel. A SwiftKey egyes használói már tavaly október óta tesztelhették a Flow funkciót, ami azt jelenti, hogy a gépelés az ujjhegyünkkel való folyamatos mozgásával történik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szavakon belüli betűk begépeléséhez nem kel felemelni az ujjunk hegyét a képernyőről, elég csak egy pillanatra megállni ott, ahol a következő betű elhelyezkedik.
 


Ez önmagában még persze kevés lenne, mivel az ember így sem képes tökéletes gépelésre, viszont a prediktív rendszer közel tökéletesen rájön arra, hogy mit akartunk gépelni, vagyis a szöveg rövidebb időn belül begépelhető, azaz „besimogatható”. A végleges app időközben megjelent, rögtönzött tesztünk során nagyjából 90 százalékos pontosságot mértünk (tehát van magyar nyelvi támogatás), előfordultak ugyan szavak, amelyeket nem ismert fel a SwiftKey, ezeket viszont egy érintéssel megtaníthatjuk neki, így legközelebb már felajánlja. A mobilos és táblagépes verzióban is kapható SwiftKey 4 (csak Androidra) a korábbi vásárlóknak ingyenes frissítés formájában hozzáférhető, az új vásárlóknak pedig pár száz forintot kell kifizetni érte.



Van benne pénz ■ A SwiftKey igazi sikersztori: a cég első lépéseit 2008-ban tette meg, amikor egy 22 éves, a brit  kormány egyik hivatalának dolgozó végzős egyetemista, Jon Reynolds azt vette észre, hogy mindenki küszködik az érintőképernyős szövegbevitellel. A felismerést tett követte, maga mellé vette Dr. Ben Medlockot, a Cambridge-i Egyetemen dolgozó barátot, majd együtt megalapították a SwiftKey-t. Az applikáció első verziójának megírása után az üzlet beindult, a SwiftKey rövid időn belül az egyik legnépszerűbb androidos alkalmazás lett. A cég központja jelenleg egy London belvárosában található háromemeletes irodaházban működik, ezen kívül jelen vannak San Franciscoban, New Yorkban, Pekingben, valamint Szöulban.