A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.
Hirdetés
 

A mesterséges intelligenciának köszönhető termelékenységi nyereség szinte teljes egészében a szenior szoftverfejlesztőknél csapódik le annak ellenére, hogy az MI-t a juniorok többet használják. Erre jutott az a Science folyóiratban megjelent tanulmány, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem és a bécsi Complexity Science Hub kutatói jegyeznek.

A mintegy 170 ezer szoftverfejlesztőre kiterjedő kutatás alapján az derült ki, hogy az Egyesült Államokban ma már a Python kódok közel 30 százalékát valamilyen generatív MI-eszközzel íratják meg a fejlesztők. Ez még inkább a tapasztalt fejlesztők körére összpontosítja az ezeknek az eszközöknek köszönhető termelékenységi és innovációs nyereséget.

A szerzők természetesen nem kérdezték meg a 170 ezer fejlesztőt, csak a kódjaikat vizsgálták. Egy gépi tanuláson alapuló módszerrel azonosították a GitHub szoftverfejlesztő platformon az MI-vel írt függvényeket több mint 30 millió Python programozási kódban. Az elemzés az USA-ra, Kínára, Franciaországra, Németországra, Indiára és Oroszországra terjedt ki.

A fejlesztők maguk is vitáztak erről

A kutatócsapat eredményei megerősítik a korábbi ad-hoc kutatások meglepő eredményeit. A Bitport is beszámolt a felhőalapú szolgáltatásokat nyújtó amerikai Fastly kutatásáról, amely hasonló eredményre jutott: a tapasztalt programozók 2,5-szer több MI generálta kódot szállítanak le, mint a juniorok. (A GitHub vezető program managere, Chris Reddington azonban árnyalta a képet: egy MI használatában jártas juniornak sokkal meredekebb a tanulási görbéje, mint a szenioroké.)

"Sokan azt várják, hogy a mesterséges intelligencia segít majd abban, hogy a kevésbé tapasztalt munkavállalók is olyan hatékonyak legyenek, mint a szenior kollégáik. Mi ennek épp az ellenkezőjét találtuk: a különbség nő, nem csökken" – nyilatkozta Wachs Johannes, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója és a tanulmány egyik szerzője. Azaz ennek a munkaerőpiacra is van-lesz hatása: tovább szélesíti a készség- és jövedelmi különbségeket az informatikai munkaerőpiacon.

A legtöbb MI-vel írt kód az USA-ban születik (29 százalék), Németországban és Franciaországban 23-24 százalékos arányt mértek a kutatók. Ázsia egyelőre ebben lemaradt: az indiai programozók a kód 20 százalékát, a kínaiak és oroszok, részben a hozzáférési korlátozások és a cenzúra miatt még lassabban mozdulnak ebbe az irányba.

A kutatók becslése szerint az MI használatának felfutása az USA-ban átlagosan 3,6 százalékkal növelte a szoftverfejlesztői munka termelékenységét. A növekedés azonban szinte kizárólag a tapasztalt fejlesztőknek köszönhető, ők átlagosan 6,2 százalékkal növelték a megírt kód mennyiségét. A kevésbé tapasztalt programozók körében viszont nem lehetett kimutatni érdemi termelékenységi hatást. Ez azért is érdekes, mert a juniorok kódjuk mintegy 37 százalékában nyúlnak az MI-támogatáshoz. A szenioroknál az arány pedig csak 27 százalék.

Új területekre visz

A generatív MI a kód jellegét is megváltoztatja. Az MI-t használó fejlesztők nagyobb eséllyel kombinálnak egymással korábban nem használt szoftverkönyvtárakat, például adatvizualizációs, természetes nyelvi feldolgozási vagy webes technológiákat. Az amerikai fejlesztők átlagos MI-használata 2,7 százalékkal növelheti az új könyvtár-kombinációk számát, ami arra utal, hogy az MI-t jól kiaknázó fejlesztők könnyebben lépnek be új technikai területekre – és ők szintén a szeniorok.

A szerzők becslése szerint az MI-alapú kódolóeszközök már most évente több tízmilliárd dollárnyi értéket teremtenek az amerikai gazdaságban. Az adaptáció gyors, de nagyon eltérő országok és egyének között egyaránt. Ebből következően a mesterséges intelligencia nem csökkenti automatikusan a különbségeket, sőt! Éppen hogy felerősítheti a meglévő egyenlőtlenségeket.

A tanulmány a Science oldalán »

Közösség & HR

Egyre több buliból zavarják haza a mesterséges intelligenciát

 
Hirdetés

Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben

Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

a melléklet támogatója a One Solutions

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.