Erős két héten van túl a bank informatikai csapata. A felmerülő hibákat folyamatosan javítják.

Lezárult az MKB Banknál az alaprendszer cseréjének első szakasza. Mint korábban megírtuk, a bank több napra leállt, ügyfelei kizárólag a bankkártyás fizetési lehetőséget vehették igénybe. A bank június 5-én a tervezett időben kinyitott. Bár az általunk ismert MKB-ügyfelek szinte mindegyike beszámolt valamilyen anomáliáról (időszakosan nem működő szolgáltatások, későbbre időzített utalások azonnali teljesítése stb.), az ilyen hibákkal számoltak a bank szakemberei, és felkészültek a kezelésére is. A projekt lezárásáról tartott sajtótájékoztatón igazából egyetlen kérdés hozta zavarba a vezetőséget: mennyi idő alatt térül meg a projekt?

Ehhez kellett az 5 nap

A leállás ideje alatt a bank a teljes adatállományát áttöltötte az új alaprendszerébe, az Oracle Flexcube-ba, majd abba kötötte át a banki szolgáltatásokat. (A banki alapszoftvert az Oracle egyik leányvállalata, az indiai i-Flex felvásárlásával létrejött Oracle Financial Services Software Ltd fejleszti, és a cég közleménye szerint a core banking megoldását mintegy 600 pénzintézet használja világszerte.) A legtöbb időt – az öt napból hármat – az adatok migrációja és validálása vette igénybe. A többi idő pedig a szolgáltatások átcsatornázására kellett.

A projektről tartott sajtótájékoztatón érezhető volt a bank vezetésének elégedettsége, hogy apróbb problémáktól eltekintve sikeresen lezajlott az átállás. Balogh Ádám, a bank vezérigazgatója elmondta, hogy a projektet a felügyelő hatóságok, köztük az MNB kiemelten figyelte, a bank kétóránként küldött állapotjelentést a folyamat alakulásáról. A váltás hátteréről azt mondta, hogy elengedhetetlen volt a versenyképesség megőrzéséhez és javításához. Az új alaprendszerrel hatékonyabb bankká válhat az MKB, amely így olcsóbban is tudja nyújtani szolgáltatásait.

Az MKB digitális, retail és stratégiai vezérigazgató-helyettese, Hetényi Márk arról beszélt, hogy a core rendszer cseréje a szolgáltatások konszolidációjával párosult. Azaz itt közel sem csak arról van szó, hogy lecseréltek-összevontak néhány rendszert, hanem megváltozott a teljes banki IT-architektúra. Olyan rendszer jött létre, amelyhez a PSD2 szellemében akár harmadik fél is kapcsolódhat szolgáltatásokkal – természetesen megfelelő felhatalmazás birtokában.

A bank felkészült arra, hogy az átállással kapcsolatban lesznek anomáliák, amiket kezelni kell. Hetényi ugyanakkor azt állította, hogy a várt négyszeres-ötszörös ügyfélmegkereséshez képest jóval kevesebb érkezett, és mostanra kezd visszaállni az ügyfélszolgálat régi terhelése. Magának a rendszernek az eddigi tapasztalatok alapján nagyon jó a teljesítménye és stabil. A mobil apllikációt például az átállás lezárása után pár órával meg tudták nyitni, pedig az eredeti terv szerint arra csak napokkal később került volna sor.

Na de mennyibe került mindez?

Balogh Ádám üzleti titokra hivatkozva még nagyságrendet sem mondott a projekt költségeire. De azt állította, hogy kifejezetten kedvező piaci árról van szó. Amikor többen a megtérülést firtatták, mind Hetényi, mind Balogh arról beszéltek, hogy 2-3 év alatt megtérülhet a beruházás, bár azt nem konkretizálták, hogy a megtérülés miből jön majd. Hetényi egy példát ugyan mondott – jóval olcsóbbá válik a (termék)fejlesztés –, de Balogh már arról beszélt, hogy itt nem is szabad közvetlenül a megtérülést nézni, mivel a hagyományos infrastruktúrával a bank hamarosan nem lett volna képes működni a többe között a fintechek miatt változó környezetben.

A 2018-as Digital Banking Report szerint a bankok az elmúlt három évben az ügyfélélmény javításának adták a legmagasabb prioritást. A felmérésben részt vevők 74 százaléka szerint ez a legfontosabb feladat, ám 69 százalékuk szerint az örökölt (legacy) rendszerek és az elavult back office folyamatok miatt erre nem nagyon van lehetőség. (Hozzáteendő, hogy a bankvezetők szerint a közel ennyire fontos a kockázatkezelés, és nagy hangsúlyt kapott a működési költségek csökkentése is.)

Évek óta foglalkoztatja a banki IT-szakembereket a kérdés, hogy mit lehet kezdeni, kell-e kezdeni egyáltalán valamit a bankok ma már közel 40-50 éves core rendszereivel. Mint a Capgemini egyik szakértője írja, kétségtelen, hogy ezek robusztus rendszerek voltak a maguk idejében, ám a folyamatosan változó üzleti igényekhez igazítás, valamint a növekedés miatt mára lényegében kezelhetetlenül bonyolult rendszer központjaivá váltak (Hetényi is erre hivatkozott a sajtótájékoztatón, mint mondta, amikor először átnézte az architektúra folyamatábráját, igencsak megizzadt vele, mire ki tudta silabizálni az alrendszerek közötti bonyolult kapcsolatokat.)

A Capgemini szakértője még egy fontos dologra hívja fel a figyelmet – épp a fintechek kapcsán –: a legacy alaprendszereknél a rájuk épülő silószerű szolgáltatások miatt az ügyfelekről rendelkezésre álló adatokat nem lehet egységében kezelni, ami hosszabb távon hátrányosan befolyásolja a bankok azon képességét, hogy új bevételi forrásokat találjanak.

Az MKB teljesítménye mindenképpen figyelemre méltó, de nem valószínű, hogy bármely bank megkísérelheti másolni. Nagyon sokat számítanak ugyanis a méretek. Bár az MKB ügyfélállománya a múlt év során nőtt (a pénzügyi beszámoló szerint az újonnan akvirált ügyfelek száma közel 40 százalékkal magasabb az előző évinél, az ügyfélelvándorlás pedig a harmadára csökkent), mérete és szervezeti bonyolultsága meg sem közelíti például a regionális multiként működő OTP-t. Az MKB tavalyi mérlegfőösszege nem érte el a 2 ezer milliárd forintot, szemben az OTP közel 11,3 ezer milliárdjával.

(Illusztráció: HPEblog)

Piaci hírek

Spanyol tudósok: a túlóra nem hogy káros, hanem egyenesen építő

Ha angol tudósok jöttek volna ezzel, meg sem lepődnénk. De épp a szieszta hagyományát mind a mai napig ápoló spanyolok?!
 
Hirdetés

Hazánk régiós SolarWinds-központ lett

A SolarWinds és a RelNet megállapodása révén utóbbi magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt régiónkban a SolarWinds viszonteladói és ügyfelei számára.

Manufacture IT

Az 5G legnagyobb nyertesei az ipari vállalkozások

MEGNÉZEM »

a melléklet támogatója a Vodafone

Igen, ahogy mindenki mondja: sokba, nagyon sokba. De közel sem csak a fizetése miatt. A költségekhez hozzá kell számolni a növekvő kiválasztási költségeket – és a magas fluktuációt.

a melléklet támogatója a Mndwrk

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.