Az ír pénzügyminisztérium egyfajta karácsonyi ajándékként formálisan is benyújtotta kifogásait az EU agusztus végi ítéletével kapcsolatban. Természetesen az Apple teljes mellszélességgel támogatja a szigetország harcát. A cupertinói vállalat szerint az Európai Bizottság eljárása több szempontból is megkérdőjelezhető.

Kígyót és békát

Négy hónappal ezelőtt Margrethe Vestager versenyjogi biztos történelmi összegű, 13 milliárd eurós adóhátralék befizetésére ítélte az Apple-t. A több mint két évig tartó vizsgálatokat követően ugyanis arra jutott a bizottság, hogy Írország tiltott eszközökkel biztosított az általánosan megállapítottnál lényegesen kedvezőbb adózási feltételeket az amerikai vállalatnak. 2014-ben például a forgalom 0,005 százalékát kitevő összeget kellett átutalnia az Apple-nek, de hosszabb távon sem érte el az egy százalékot sem az adóráta.

Bár a megvádolt felek azonnal elutasították a brüsszeli döntést, formális fellebezésre mindezidáig nem került sor. Ma ellenben füstölgő fegyverekkel léptek színpadra a szereplők. Az ír kormányzat beadványában nem csak hogy legálisnak minősíti az elmúlt évek gyakorlatát, hanem véleményük szerint ez kifejezetten a lényege az adórendszerüknek, amivel a külföldi befektetéseket akarják ösztönözni. Az Európai Bizottság eljárását többek között igazságtalannak, inkompetesnek bélyegzik, ráadásul szerintük a testület durván túllépett hatáskörén, amikor nemzeti adópolitikai kérdésekbe próbált beavatkozni. Írország szerint semmiféle külön megállapodás, kedvezmény nem volt érvényben az amerikai óriásvállalattal, az pedig nem minősíthető tiltott állami támogatásnak, ha egy ország kedvezőbb adópolitikát folytat másokhoz képest.

Ezzel párhuzamosan Cupertinóban is elindították a válaszcsapást. Az Apple többek között azzal vádolja az EU-s hatóságokat, hogy azok nem vették figyelembe egy, a számukra kedvező véleményt író elismert független adószakértő megállapításait. A cég vitatja továbbá magának a kifiztendő összegnek a nagyságrendjét is, mivel álláspontja szerint a bizottság direkt olyan módszert alkalmazott, amivel maximalizálhatta a "végszámlát". A Tim Cook vezérigazgató által augusztusban "politikai marhaságnak" minősített ügy amerikai értelmezése egyetlen mondatban összefoglalható: azért nyaggatnak minket, mert túl sikeresek vagyunk.

Máshol sem egyszerű az élet

Hogy ez utóbbi mennyire igaz, az nehezen állapítható meg kívülről, az viszont bizonyos, hogy nem ez az egyetlen ügy és ország, ahol a hatóságok adóelkerülés témában vegzálják az Apple-t. Mint ahogy nem kizárólag velük kapcsolatban merültek fel kérdések az EU-n belül. A britek például idén januárban egy sokak szerint arcpirítóan kis összeggel letudták a Google hátralékát. Novemberben viszont Vestager úgy nyilatkozott, a bizottság (egyelőre) nem vizsgálja a keresőóriás adófizetési gyakorlatát. (Igaz, a Google-EU harc számos más ügyben zajlik, amelyek tétje szintén több milliárd euró lehet.) 

Visszatérve az Apple-re. 2013-ban, tehát az EU-s vizsgálat megindítása előtt egy évvel már az amerikai szenátus elé citálták Tim Cookot. Egy albizottsági vizsgálatból pedig kiderült, hogy csak 2011-ben és 2012-ben összesen 12,5 milliárd dollár társasági adó alól mentesült azzal, hogy nem az USA-ban, hanem ír "gyűjtőcégekben" könyveli el bevételei tetemes részét, ahol szinte alig fizet adót.

Bár az amerikai vizsgálatoknak ott végül semmiféle elmarasztaló következménye nem volt, az EU-n és Japánon kívül is egy sor példa mutatja, hogy az országok igyekeznek fizetésre szorítani a bevételeiket különböző adóparadicsomokba pumpáló vállalatokat. Ausztráliában például már 2014-ben megállapították, hogy az Apple sok milliárd dollárnak megfelelő adótól mentesítette magát az ír-trükkel.