Módosította általános felhasználói szerződését a LinkedIn. Mint az Blake Lawit alelnök, a Microsoft szakmai közösségi platformjának vezető jogtanácsosa posztjából kiderül, megkezdik (vagy megkezdték) a platformon közzétett felhasználói tartalmak begyűjtését, hogy azok segítségével képezzék mesterséges intelligenciájukat.
Az már csak az ÁSZF-hez kapcsolódó FAQ-ból derül ki, hogy a posztoktól a fotókon át a profilokig lényegében mindent, nyilvános és személyes adatot egyaránt összegyűjtenek és felhasználnak, beleértve olyan részleteket, mint a LinkedIn-használat gyakorisága, a felhasználók nyelvi preferenciája, a reakciók, visszajelzések stb.
Az adatgyűjtést az Európai Gazdasági Térség országaiban (az EU tagállamok, Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc) egyelőre nem kapcsolták be. A felhasználók más régiókban pedig kikapcsolhatják fiókbeállításuknál (Data for Generative AI Improvement pont), hogy adataikat ne használja fel a LinkedIn ilyen célokra. A FAQ azonban figyelmeztet, a döntés visszamenőlegesen nem érvényes, azaz a tiltás előtt begyűjtött adatokat feldolgozzák.
Az adatok ellentételezéseként a felhasználókat generatív MI segíti a különböző tartalmak létrehozásában. Hogy ez pontosan milyen problémákat generál majd a LinkedInen megjelenő, jellemzően karrierspecifikus tartalmak miatt, egyelőre nem tudni. A platform azt ígéri, hogy igyekszik minimalizálni a személyes adatok felhasználását a modellképzésben. Mivel azonban az MI-vel történő interakciókat is feldolgozzák, az ott megadott személyes adatok (pl. név, beosztás, cégnév) belekerülnek a képzési adatkészletbe – és megjelenhetnek a kimenetekben.
Megosztó – főleg a kivitelezése
A net népét erősen megosztotta a döntés. Egyesek Lawit alelnök fentebb idézett posztjának "Trust and safety" tagjén is kiakadtak, mert szerintük minimum cinikus, de nagyobb felháborodást váltott ki az, ahogy kezdődhetett a gyűjtés. A módszert leíró FAQ-t ugyanis kb. egy héttel korábban publikálta a cég, mint az általános felhasználói szerződés frissítését. Ebből sokan arra következtetnek, hogy a LinkedIn már jóval azelőtt elkezdhette az adatkaparást, hogy arról a felhasználókat tájékoztatta volna. Emiatt a felhasználók szemében a tiltás visszamenőlegességére vonatkozó korlátozás kapott egy kis barnás árnyalatot.
Többen kifogásolták azt is, hogy az adatgyűjtés opció alapértelmezetten be van kapcsolva, azaz a felhasználónak nem azért kell aktívkodnia, hogy hozzájáruljon adatai felhasználásához, hanem azért, hogy azt elkerülje. (Mivel a LinkedIn kezel-feldolgoz személyes adatokat, ez a mód az EU-ban eleve a GDPR megsértését jelentené.)
A különböző véleményeket a The Register úgy összegezte, hogy a Microsoft ugyanazt a taktikát alkalmazza, amit a big techek többsége is követett a mesterséges intelligenciájukhoz szükséges adatok gyűjtésénél: bezsákolja, amire szüksége van, aztán aprópénzzel kifizeti a pereskedőket.
A teljesség kedvéért meg kell jegyezni: bár minimum véleményes, ahogy ezt az ügyet a LinkedIn kezelte, azt is el kellene végre fogadni, hogy nincs ingyen ebéd, nincs ingyen szolgáltatás, a "jót teszünk az emberiséggel" kamu. A cégek az internetes gazdaságban is profitért dolgoznak: a nap végén valakinek állnia kell a cechet, amit így vagy úgy, de mindig a felhasználó fizet. Ezért is lenne különösen fontos a minél hatékonyabb piacszabályozás, különösen a felhasználói adatokat kezelő közösségi platformoknál, hogy a játékszabályok némileg szofisztikáltabbak legyenek az "erősebb kutya..." elvnél.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak