A LinkedIn elkezdte gyűjteni a felhasználók személyes adatait és tartalmait mesterséges intelligenciája okítására. Ám mintha kicsit későn szólt volna az érintetteknek.

Módosította általános felhasználói szerződését a LinkedIn. Mint az Blake Lawit alelnök, a Microsoft szakmai közösségi platformjának vezető jogtanácsosa posztjából kiderül, megkezdik (vagy megkezdték) a platformon közzétett felhasználói tartalmak begyűjtését, hogy azok segítségével képezzék mesterséges intelligenciájukat.

Az már csak az ÁSZF-hez kapcsolódó FAQ-ból derül ki, hogy a posztoktól a fotókon át a profilokig lényegében mindent, nyilvános és személyes adatot egyaránt összegyűjtenek és felhasználnak, beleértve olyan részleteket, mint a LinkedIn-használat gyakorisága, a felhasználók nyelvi preferenciája, a reakciók, visszajelzések stb.

Az adatgyűjtést az Európai Gazdasági Térség országaiban (az EU tagállamok, Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc) egyelőre nem kapcsolták be. A felhasználók más régiókban pedig kikapcsolhatják fiókbeállításuknál (Data for Generative AI Improvement pont), hogy adataikat ne használja fel a LinkedIn ilyen célokra. A FAQ azonban figyelmeztet, a döntés visszamenőlegesen nem érvényes, azaz a tiltás előtt begyűjtött adatokat feldolgozzák.

Az adatok ellentételezéseként a felhasználókat generatív MI segíti a különböző tartalmak létrehozásában. Hogy ez pontosan milyen problémákat generál majd a LinkedInen megjelenő, jellemzően karrierspecifikus tartalmak miatt, egyelőre nem tudni. A platform azt ígéri, hogy igyekszik minimalizálni a személyes adatok felhasználását a modellképzésben. Mivel azonban az MI-vel történő interakciókat is feldolgozzák, az ott megadott személyes adatok (pl. név, beosztás, cégnév) belekerülnek a képzési adatkészletbe – és megjelenhetnek a kimenetekben.

Megosztó – főleg a kivitelezése

A net népét erősen megosztotta a döntés. Egyesek Lawit alelnök fentebb idézett posztjának "Trust and safety" tagjén is kiakadtak, mert szerintük minimum cinikus, de nagyobb felháborodást váltott ki az, ahogy kezdődhetett a gyűjtés. A módszert leíró FAQ-t ugyanis kb. egy héttel korábban publikálta a cég, mint az általános felhasználói szerződés frissítését. Ebből sokan arra következtetnek, hogy a LinkedIn már jóval azelőtt elkezdhette az adatkaparást, hogy arról a felhasználókat tájékoztatta volna. Emiatt a felhasználók szemében a tiltás visszamenőlegességére vonatkozó korlátozás kapott egy kis barnás árnyalatot.

Többen kifogásolták azt is, hogy az adatgyűjtés opció alapértelmezetten be van kapcsolva, azaz a felhasználónak nem azért kell aktívkodnia, hogy hozzájáruljon adatai felhasználásához, hanem azért, hogy azt elkerülje. (Mivel a LinkedIn kezel-feldolgoz személyes adatokat, ez a mód az EU-ban eleve a GDPR megsértését jelentené.)

A különböző véleményeket a The Register úgy összegezte, hogy a Microsoft ugyanazt a taktikát alkalmazza, amit a big techek többsége is követett a mesterséges intelligenciájukhoz szükséges adatok gyűjtésénél: bezsákolja, amire szüksége van, aztán aprópénzzel kifizeti a pereskedőket.

A teljesség kedvéért meg kell jegyezni: bár minimum véleményes, ahogy ezt az ügyet a LinkedIn kezelte, azt is el kellene végre fogadni, hogy nincs ingyen ebéd, nincs ingyen szolgáltatás, a "jót teszünk az emberiséggel" kamu. A cégek az internetes gazdaságban is profitért dolgoznak: a nap végén valakinek állnia kell a cechet, amit így vagy úgy, de mindig a felhasználó fizet. Ezért is lenne különösen fontos a minél hatékonyabb piacszabályozás, különösen a felhasználói adatokat kezelő közösségi platformoknál, hogy a játékszabályok némileg szofisztikáltabbak legyenek az "erősebb kutya..." elvnél.

Közösség & HR

Hadat üzennek a Wikipedia szerkesztői az MI-szennyezésnek

Programot indítottak a Wikipédia védelmében a félrevezető, mesterséges intelligenciával generált információval szemben, ami általában is egyre nagyobb mértékben károsítja az online információs teret.
 
Hirdetés

A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött

A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.

A probléma szorosan összefügg a felhő miatt egyre népszerűbb mikroszerviz architektúrák és webalkalmazások, pontosabban a használatukhoz szükséges API-k terjedésével.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.