A World Wide Web Consortium szerint nem igazán jelentene előrelépést az a megoldás, amivel kivezetnék a harmadik féltől származó nyomkövető kódokat.

A Privacy Sandbox a Google által mág 2019-ben életre hívott kezdeményezés, amelyik eredetileg arra adott lehetőséget az adtech cégeknek, hogy webes szabványok létrehozásával új hirdetéskövetési és mérési megoldásokat fejlesszenek ki a Chrome böngészőhöz a sütik (cookie-k) utáni internetes világban. Más szóval a fő célkitűzés az online hirdetések kiszolgálásának biztosítása a látogatók azonosítására vagy követésére is használt apró fájlok nélkül, maga a Google pedig 2024-re tervezte a harmadik féltől származó cookie-k kivonását a világ legnépszerűbb webböngészőjéből, nem teljesen függetlenül az Apple App Tracking Transparency (ATT) rendszerének bevezetésétől sem.

Az egyik ilyen javaslat a Topics API, amely lehetővé tenné a hirdetőknek, hogy hirdetéseikkel valamilyen általánosabb téma (sport, könyvek, utazás stb.) szerint célozzák meg a felhasználókat az általuk felkeresett webhelyek alapján, de ezzel összefüggésben az egyes felhasználók nem azonosíthatók a hirdetők vagy a hirdetési szolgáltatók oldaláról. Most azonban úgy néz ki, hogy ennek kapcsán a Google-nak vissza kell ülnie a tervezőasztalhoz: a múlt héten a World Wide Web Consortium (W3C) webes szabványügyi szervezet illetékes részlege arra kérte a társaságot, hogy jelenlegi formájában ne lépjen tovább a Topics API bevezetésében.

A Business Insider riportja a W3C Technical Architecture Group (TAG) egyik munkatársát idézi, aki egy Github-bejegyzésben arról ír, hogy álláspontjuk szerint a javasolt API "fenntartja a nem megfelelő felügyeleti állapotot a weben". Ez pedig lényeges észrevétel, mert elvileg a TAG felelős a webes architektúra alapelvei körüli konszenzus kialakításáért. A Google szóvivője közben jelezte, hogy a vállalat értékeli a kommentárt, de nem ért vele egyet, hogy a Topics fenntartaná az aktuális status quót. A W3C ezzel szemben úgy látja, hogy a megoldás nem biztosít a netezőknek megfelelő ellenőrzést a böngészőjükből megosztott témák fölött, az onnanl származó adatokat pedig a harmadik felek összeilleszthetik egyéb adatokkal a felhasználók profilozására.

Mások sincsenek elájulva a dologtól

A Topics API ennek alapján felhasználható lenne a tartalom diszkriminatív testreszabására is, hogy rajta keresztül érzékeny vagy a szabályozásban külön is védett tulajdonságokra következtetve jelenítsenek meg hirdetéseket. Ahogy a lap megjegyzi, a W3C állásfoglalása nem a legelső kritika a Google erőfeszítéseiről a kívülről érkező sütik megsemmisítésére. A Topics API eleve egy sikertelen javaslat az úgynevezett FLoC helyettesítésére lenne hivatott, és a cookie-k kivezetésének határidejét is már többször elhalasztották. Fontos megemlíteni, hogy az Apple Safari vagy a Firefox már adatvédelmi funkcióként blokkolja a sütiket, és a Topics API nem kapott támogatást a böngészőkért felelős Mozillától és Webkittől sem.

A W3C kritikája természetesen semmire sem kötelezi a Google-t, különösen, hogy az új webes szabványok betonba öntése évekbe telhet, és nem kötik őket. A társaság elkötelezte magát a Content Marketing Association (CMA) felé, hogy addig nem seprűzi ki a sütiket, ameddig nem képes biztosítani a mindenkinek megfelelő heéyettesítő technikát. A Topics ebben a tekintetben azért lehet különösen fontos a Google-nek, mert viszonylag könnyen megvalósítható és tesztelhető megoldásról van szó. Vagyis ha úgy találják, hogy értéket jelent a legfőbb bevételi forrásukat jelentő webes hirdetőknek, akkor úgy is lecövekelhetnek mellette, hogy a kiadók például már korábban aggodalmukat fejezték ki, amiért ezzel a hirdetéstechnológiai szolgáltatók több adathoz jutnának a saját oldalaikról, mint ők maguk.

Közösség & HR

Vért, verítéket és könnyeket ígér az év

A Gartner szerint a tavalyi súlyos mínuszok után túl sok jó idén sem vár a személyi infokommunikációs piac legfontosabb termékeire.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.

a melléklet támogatója a Yettel

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.