Az IBM idén januárban már tizenegyedik alkalommal tette közzé 5 in 5 című előrejelzését, amely a hagyományoknak megfelelően most is öt olyan technológiai irányt vázol fel, amely öt éven belül már a hétköznapi életben is jelentős változásokat hozhat. Bár a jóslatok időarányosan nem mindig állják ki a gyakorlat próbáját, vagyis tényleges fősodorba kerülésük nem feltétlenül öt éven belül lezáruló történet, az mindenképpen biztos, hogy a csúcstechnológiai fejlesztésekkel foglalkozó szervezetek legfelkapottabb céljairól van szó.

Öt évvel ezelőtt, 2012-ben az "érző eszközök" álltak az 5 in 5 tanulmány fókuszában, amelyek a korábbiaktól eltérő módon már képesek a rögzített információ különböző rétegeinek elemzésére és felhasználására is, vagyis arra, hogy a heterogén információból automatikus feladat-végrehajtást lehetővé tevő adatokat nyerjenek ki.

Az öt évvel ezelőtti tippek nagyjából bejöttek

Ahogy akkor szó volt róla, az emberi tényezőt továbbra sem lehet kiiktatni, mivel a rendszerek éppen a felhasználók reakcióit társítják a különféle környezeti változókhoz. És valóban, ahogy a mobilunk ma még tényleg nem képes helyettünk gondolkodni, az olyasminek már nincs különösebb akadálya, hogy a helyadatainkat és a fogyasztási szokásainkat alapul véve olyan éttermet ajánljon nekünk a környéken, ahonnan minden bizonynal elégedetten távozunk majd.

Az IBM jövőkutatói minden évben tematikus – például a látásra, hallásra, ízlelésre, szaglásra és érintésre képes gépekkel kapcsolatos – előrejelzéseket közölnek, így nem meglepő, hogy az idei 5 in 5 jóslatokat a láthatatlan dolgok láthatóvá tételének jegyében állították össze. A dokumentum megfogalmazása szerint ismét olyan korban élünk, mint amikor Galileo Galilei távcsövének révén forradalmi teóriák váltak igazolhatóvá a Naprendszer működését illetően – ezúttal is a modern technológia siet majd a segítségünkre, hogy látni és értelmezni tudjuk a makro- vagy akár nanoszkópikus szinten létező jelenségeket.

Az AI a szavainkból következtet a mentális állapotunkra
Öt éven belül kimondott és leírt szavaink pontos indikátorai lehetnek mentális egészségünknek vagy akár fizikai állapotunknak. Az új kognitv rendszerek mind a beszédünkben, mind az írott megnyilvánulásainkban olyan mintákat keresnek, amelyek kialakulóban lévő rendellenességekről, mentális zavarokról vagy degeneratív idegrendszeri betegségekről árulkodnak, és amelyek az orvosok vagy a betegek segítségére lehetnek, hogy előre jelezzék és monitorozzák a nem kívánatos jelenségeket.

Hiperképalkotás plusz AI egyenlő szuperhős-látás
Az új képalkotási eszközök segítségével a mesterséges intelligencia a látható fény tartományán kívül eső elektromágneses hullámspektrumokat is vizualizálja, értékes betekinést vagy akár figyelmeztetéseket adva a máskülönben rejtett világból. Az IBM szerint öt éven belül a szóban forgó eszközök hordozhatóvá, hozzáférhetővé és megfizethetővé válnak, így a "szuperhős-látás" egyszer csak hétköznapjaink részévé válik.

Makroszkópiával vizsgáljuk az összetett rendszereket
Öntanuló gépi algoritmusok segítenek majd rendszerezni a fizikai világból összegyűjtött információt, hogy a különféle eszközök által gyűjtött, nagy mennyiségű és komplex adattömeg az érzékelésünk és értelmünk által feldolgozható tartományba fordítsák. Ezt az IBM makroszkópiának nevezi, ami ebben az esetben – a szó eredeti jelentésétől némileg eltérően – a Földön keletkező adatok térben és időben való értelmezését jelenti.

Mikroszkópikus laborokban derül fény a betegségekre
Öt éven belül nanotechnológiai megoldások, chipekre integrált laboratóriumok (medical labs on a chip) vizsgálják majd a testfolyadékokban, hogy van-e értelme sürgősen felkeresni a háziorvost. A cél ezek szerint az lenne, hogy egyetlen szilíciumlapka képes legyen levezényelni mindazokat a folyamatokat, amelyek lehetővé teszik egy betegség diagnosztizálását, és amelyekhez alapesetben egy jól felszerelt biokémiai laboratóriumra lenne szükség.

Okos szenzorok vadásznak a környezeti szennyeződésre
A megfelelő szenzortechnológiák észszerű költségekkel telepíthetők a földgáz-kitermelő helyek, a tároló infrastruktúra vagy a gáz szállítását és elosztását biztosító vezetékek mellé, így az esetleges és máskülönben láthatatlan szivárgások már valós időben is érzékelhetővé válnak.