Meghalt Doug Engelbart. Legismertebb találmánya a számítógépes egér, ám tevékenysége messze túlmutat ezen a viszonylag egyszerű eszközön.
Nyolcvannyolc éves korában otthonában érte a halál
Doug Engelbartot, aki a grafikus kezelőfelületetek elterjedését messze megelőzve, 1968-ban mutatta be minden számítógépes egér ősét egy ma már legendás Franciscó-i prezentáción, amelyen az első videokonferenciát is tartotta.
Engelbart 1925-ben az Oregon állambeli Portlandben. Elektromérnöknek tanult, de a főiskolát csak a második világháború után tudta befejezni. A háború alatt a haditengerészethez szolgált radartechnikusként szolgált a Fülöp-szigeteken. Az ötvenes években a Berkeley egyetemen folytatta a tanulmányait, és ott szerzett PhD fokozatot is.
Tervraj-részlet a szabadalmi kérelemből
Nem az egérrel indult ■ A Stanford Research Institute-nál (SRI) helyezkedett el, ahol többe között Hewitt D. Crane munkatársa volt. (Crane dolgozott ki például egy szemmozgást követő rendszert vagy a tollat mint számítógépes beviteli eszközt). Engelbart és Crane egy sor, a számítástechnikai területen úttörőnek számító ötlettel álltak elő. Kutatásuk fontos területe volt a miniatürizálás, valamint a számítógépes rendszerek és az ember közötti kommunikáció fejlesztése.
Az egér szabadalmi kérelmét 1967-ben adta be X-Y Position Indicator for a Display System címmel, és 1970-ben jegyzeték be (http://www.google.com/patents/US3541541 ). Az első egér fa házból és fém görgőkkel készült.
Engelbart később beszállt az ARPANET fejlesztésébe, részt vett a hypertext kidogozásában is. Elképzelésiben központi helyet kapott az interoperabilitás és az ún. hiperdikumentum rendszerek. Összes bejegyzett szabadalma közül kétségtelenül az egér lett a legismertebb, ám ebből nem keresett egy fillért sem. Mire ugyanis az egérrel vezérelhető grafikus kezelőfelületek elterjedtek, a szabadalmi védelem lejárt. Maga Engelbart egyszer úgy nyilatkozott, hogy akkoriban az SRI-nél egyáltalán nem ismerték fel a találmány jelentőségét.
Engelbart híres 1968-as videokonferenciája
(az izgalom 1:31-től fokozódik...)
Voltaképpen az informatikus közvélemény is csak a 80-as évek végén kezdte felismerni Engelbart kutatásainak jelentőségét. Munkásságát 1997-ben az 500 ezer dolláros jutalommal járó Lemelson-MIT díjjal ismerték el, de megkapta a számítógépes és kognitít tudományokért járó Benjamin Franklin-érmet is. 2000-ben Clinton elnök a Nemzeti Technológiai Érmet adományozta Engelbartnak.
