75 éves korában távozott az élők sorából John Ellenby, a Grid Systems vezérigazgatója. Ellenby nevéhez kötődik az első, kereskedelmileg is sikeres hordozható számítógép megalkotása. Próbálkozások már a képen látható modell létrejötte előtt is voltak, de a Compass névre keresztelt masina volt az első olyan gép, amely nem csak prototípus formájában létezett vagy néhány példány erejéig talált gazdára.

Pedig igencsak borsos áron mérték a készüléket: 8 150 dolláros árcímke került rá. Ez mai áron számolva körülbelül 5,5 millió forintnak felel meg. Napjainkban ennek tizedéért is már nagyon drágállunk egy hordozható számítógépet, a félmilliós laptopok a csúcskategóriát képviselik, a vásárlók többsége általában 100 és 200 ezer forint között választ magának mobil társat.

Hogyan lehet akkor, hogy ennyi pénzért nagy érdeklődést válthatott ki az igencsak kicsi (egyébként 320x200 pixeles felbontású) kijelzőjű és vastag, floppy nélkül közel 5 kilogrammos tömeggel bíró készülék? Egyrészt akkoriban nem volt választék ezen a téren, a kor személyi számítógépei között pedig csak azért találhatunk ennél könnyebb példányokat, mert azok használati helyükre telepített kijelzővel (értsd: katódsugárcsöves monitorral vagy tévével) számoltak.

Ára miatt a Compass nem is az otthoni felhasználók körében aratott sikert, elsősorban a(z amerikai) vállalatok és kormányzati szervek érdeklődtek utána, a NASA például számos példányt vásárolt belőle.

Sok lépéssel az átlag előtt

Ellenby alaposan meghaladta korát laptopjával: létrehozása után még egy évtizednek kellett eltelnie, mire a noteszgépek – mint például az IMB ThinkPadje vagy az Apple PowerBookja - elérték a mainstream piacot. Csupán 2005 májusában következett be az a pillanat, amikor több notebookot adtak el, mint desktop PC-t.

A szakember egyébként világéletében nagy innovátor volt. A Grid előtt a Xerox számos tabut és falat ledöntő Palo Alto Research Centerében dolgozott, többek között az Alto nevű gépen, ami az Apple Lisa és a Mac elődjének tekinthető. Benne volt a keze a kereskedelmileg sokkal életképesebben bizonyult következő generáció (Alto II) létrehozásában is.

Emellett részt vett az Agilis nevű cég alapításában, mely egy korai, tabletek fejlesztésével foglalkozó vállalat volt. Mindezeken túl belefolyt a GeoVector működésébe is, ahol a kiterjesztett valósággal (augmented reality) és navigációs kérdésekkel foglalkozott.