Kísérlettel mutatta be egy amerikai startup, mennyire nem tökéletes az arcfelismerésen alapuló azonosítás. A San Diego-i Kneron főleg ázsiai helyszíneken tett próbára arcfelismerő rendszereket. Azért választottak ázsiai helyszíneket, mert ott sokkal elterjedtebb az arcfelismerés éles alkalmazása. Nemcsak a Kínában épülő totális megfigyelő rendszerben használják, hanem például a mobilelőfizetést vásárlók azonosítására, vagy olyan online fizetési rendszereknél PIN kód vagy ujjlenyomat helyett, mint az AliPay vagy a WeChat szolgáltatása.

Más embernek álcázták magukat

A hekkelés elég hosszadalmas technikai előkészítést igényelt. A Kneron munkatársai egy japán céggel működtek együtt, amely elkészítette a meghatározott személyek arcképére hajazó speciális maszkokat.

A trükk szinte mindenhol és tökéletesen működött. Képesek voltak megtéveszteni mind a WeChat, mind az Alipay azonosító rendszerét, sőt a módszer állítólag még egy olyan kínai határátkelőnél is bevált, ahol arcfelismeréssel azonosítják a határt átlépőket. A maszkokkal képesek voltak kijátszani azoknak a kínai vasútállomásoknak az azonosító rendszerét is, melyeken az utazók arcfelismeréssel történő azonosítás segítségével fizetik a viteldíjat.

Még durvább problémát találtak az amszterdami Schiphol repülőtéren, amely Európa harmadik legnagyobb légi közlekedési csomópontja. Ott ugyanis még a spéci maszkra sem volt szükség, elég volt az arcfelismerő rendszernek megmutatni egy okostelefon képernyőjén egy arcképet, és máris engedélyezte a belépést.
 

A Kneron CEO-ja, Csun-Csen (Albert) Liu, és a róla mintázott speciális hekkermaszk

Szerencsére jó példa is akadt. Az Apple Face ID-jét és a Huawei rendszerét, melyek már lényegesen kifinomultabb módszereket alkalmaznak, nem sikerült a maszkos módszerrel átverni.

A kísérlet nem a hekkelésről szólt

A Kneron maga is egy képfelismerő rendszeren dolgozik. Nem az volt a célja, hogy tesztelje ezeknek a rendszereknek a sérülékenységét, hanem csak fel szerette volna mérni a jelenlegi rendszerek hatásfokát, a technológia korlátait valós körülmények között. A cég szerint a kísérletek jól mutatják, hogy milyen könnyen vissza lehet élni például híres emberek arcképével. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a közeljövőben elterjedne ez a hekkelési módszer. Egyelőre az arcfelismerést végző berendezések mellett általában van személyzet is, és ők azonnal kiszúrják, ha valaki maszkot visel. (A Kneron emberi engedéllyel végezték a kísérleteket.)

A startup alapító-vezetője, Csun-Csen (Albert) Liu, aki korábban a Samsungnál és a Qualcommnál is dolgozott kutatóként, azt nyilatkozta a Fortune-nek, hogy már rendelkezésre áll az a technológia, amivel ki lehet küszöbölni az ilyen problémákat, a cégek azonban nem fejlesztették tovább ebbe az irányba a megoldásaikat.

A 2015-ben alapított Kneron, melynek az elsőkörös befektetését, 33 millió dollárt többek között a Qualcomm és a Sequoia Capital adta össze, egy ún. Edge AI mesterséges intelligencia eszközön dolgozik. Céljuk az, hogy felismerés teljes folyamatát helyben és ne egy felhős háttérrendszerben oldják meg. Ehhez egy speciális, mesterséges intelligenciára kihegyezett SoC-ot (System on Chip) fejlesztenek, amely alacsony energiaigénnyel is képes MI-számítások végzésére.