A Chrome piaci részesedése egy teljes százalékpontnyit csökkent szeptember folyamán, az Edge ennek harmadával tudta növelni a saját részét, míg a Firefoxa mostani, egészen apró növekedést is sikerként könyvelhette el – derült ki a Net Applications múlt heti adataiból. A Chrome ennek alapján 69,9 százalékon zárta a legutóbbi hónapot, miközben a Microsoft böngészőinek együttes részesedése 12,7 százalékon, a Firefoxé pedig 7,2 százalékon állt.

A Chrome esetében két okból is érdekes lehet a friss eredmény: egyrészt a Google böngészője május óta első ízben bukott vissza a lélektaninak mondott 70 százalékos küszöb alá, másrészt piaci részesedése a Net Applications mérései szerint már második hónapja lefelé mozog. A mostani csökkenés ráadásul tavaly október óta a legrosszabb havi szintű változás a Chrome szempontjából, ami így együttesen már semmiképpen sem jellemző a piacvezető márkára.

Az igazsághoz tartozik, hogy a Chrome korábban is produkált már hasonló (vagy ennél is nagyobb) visszaeséseket, később azonban rendre megcáfolta azokat, akik tetőzésről beszéltek. A témával rendszeresen foglalkozó amerikai Computerworld is több ízben volt kénytelen módosítani saját előrejelzéseit, amelyek arról szóltak, hogy a Chrome jövő nyárra kerülhet stabilan a 71 százalék, 2022 januárjára pedig a 72 százalék fölé.

A legfrissebb prognózis az elmúlt hónapok visszaesése ellenére is arról szól, hogy a böngésző akár 75 százalékos piaci részesedéssel fordulhat majd rá 2022-re. A kettőt előre, egyet hátra növekedés oka ezek szerint az, hogy a Chrome-nek nem könnyű még tovább erodálnia a versenytársak táborát, mert azokban már csak a "core user" felhasználók maradtak, akiknek jól okuk van rá, esetleg nincs más választásuk, mint hogy ragaszkodjanak a Chrome-on kívüli böngészőkhöz.

Lassan kezdődhet az érdemi Chrome-Edge verseny

A Microsoft valamelyest visszakapaszkodott a nyár végi lejtmenetéhez képest, és pillanatnyilag az Edge és az IE böngészők is nagyjából onnan folytathatják, ahol júniusban abbahagyták. A 8,8 százalékos Edge nagyságrendben csak a 3,9 százalékosra mért IE kárára tud növekedni, ami ebben a tempóban csak a jövő év végére falhatja fel a korábbi Microsoft-browsert, és két év múlva sem számíthat sokkal többre 14 százalék körüli részesedésnél.

Ezt viszont már közvetlenül a Chrome-tól kell elhalásznia, így a Computerworld riportja is kiemeli, hogy a Microsoft nem feküdt rá az üzleti felhasználásban is fontos képességekre és funkciókra a január óta Chromium alapokon működő böngészőiben. A következő nagy lehetőség a Windows 10 őszi frissítése, de az csak utólag derül majd ki, hogy az Edge telepítései mellett hányan lesznek, akik a tényleges felhasználásban is átváltanak majd rá.

A Firefox részesedésének a hibahatáron mozgó növekedését érdemes inkább stagnálásnak nevezni, de a Mozilla böngészőjétől már ez sem rossz eredmény, tekintve, hogy így is az utóbbi 15 év második leggyengébb hónapját zárta. A CW trendelemzése most azt jósolja, hogy a különféle problémákkal küzdő projekt saját márkája novemberben zuhan be a 7 százalék alá, jövő júliusra pedig már a 6 százalékot sem éri majd el. Ebben a tekintetben a Firefox inkább az IE-hez, mint sem az Edge-hez lesz hasonlítható.

A jegyzőkönyv kedvéért emlékezzünk meg az Apple Safari és az Opera böngészőkről is, amelyek a Net Applications szeptemberi statisztikájában csak a kerekítések miatt haladták meg az előző havi eredményeiket, és rendre 3,6 illetve 1 százalékon állnak.