A Z generáció már nem tesz egyenlőségjelet a technológiai fejlődés és az innováció közé. Utóbbi sokkal többet jelent a 1997 és 2012 között születettek számára, derül ki abból a kutatásból, amit CAWI (Computer Assisted Web Interview) módszerrel készített a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából a SteiGen Consultancy Steigervald Krisztián generációkutató vezetésével.

A korosztályba tartozók többsége (78 százalék) érti az innováció fogalmát (cégek és termékek, amelyek korszerűek, újak és előre viszik a világot). Úgy látják, hogy az innováció elősegítheti a környezettudatos, fenntartható életmódot (59 százalék), sőt 9 százalékuk szerint közvetlenül is hozzájárulhat ezekhez. 70 százalékuk szeretne is kifejezetten innovatív(nak tartott) cégnél dolgozni.

Innovatív cégnek azt tekintik, amely megoldást kínál olyan fontos problémákra, mint a fogyasztói társadalomból fakadó kihívások (45 százalék), a klímaválság (44 százalék) illetve a megszűnőben és kifogyóban lévő természeti erőforrások (41 százalék). A válaszadók több mint fele szerint mindenekelőtt ezekre kellene fókuszálniuk a cégeknek. Harmaduk tartaná kívánatosnak a fenntarthatóság fókuszú innovációk fejlesztését és alkalmazását. A magyarországi innovációkat egyébként a szoftverfejlesztésben (34 százalék), a gyógyszerkutatásban (33 százalék) és az autóiparban (31 százalék) tartják a legerősebbnek.

Fontos számukra a cégek társadalmi felelősségvállalása is: 36 százalékuk elvárja, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a szociális innovációra, közel ugyanennyien (33 százalék) gondolják, hogy a gazdasági és társadalmi, sőt az egyéni fejlődést (34 százalék) is támogatniuk kellene.

Az innovációt 40 százalékuk szerintük már a felsőoktatásban kellene segíteni tehetséggondozással (pl. nemzetközi projektekbe, kutatásba bekapcsolódás). Ez az igény a munkahely-választásnál is érvényesül: azt részesítik előnyben, ahol támogatják az alkotói szabadságot és az ötletek megvalósítását (48 százalék).

Amikor a kérdőív rákérdezett, hogy mit tartanak fontosnak egy munkahelyen, kicsit más kép rajzolódott ki: az első 44 százalékkal a rugalmas munkaszervezés és a home office lett, mert attól várják a munka és a magánélet egyensúlyát. A második-harmadik helyre holtversenyben (37 százalék) futott be, hogy a legújabb tehnológiákkal dolgozhassanak és az, hogy modern, esztétikus, ergonomikus legyen a munkakörnyezetük.

Változást akarnak, és változnának ők is

A fiatal korosztály maga is hajlandó változni. 39 százalékuk állította, hogy a jövőben olyan termékeket vásárolna, amelyeknek kicsi az ökológiai lábnyoma. Sokan tervezik, hogy elektromos vagy hibrid hajtáslánccal felszerelt járműveket (roller, bicikli, autó) fognak használni (29 százalék), de akár más alternatív energiára is áttérnének a jövőben (22 százalék).

Ez még csak a "jövőbenről" szól, de az már a jelen, hogy a kutatás szerint a vállalatokkal szembeni fenntarthatósági elvárások a munkavállalói döntésekben is megjelennek. A Z generációsok több mint negyede (27 százalék) azokat a munkahelyeket preferálja, ahol sokat tesznek a környezetvédelemért, illetve példaértékű a társadalmi szerepvállalási programjuk (23 százalék).

Ami pedig a technológiai jövőt illeti, elsősorban a gyógyításban és a közlekedésben számítanak a legnagyobb előrelépésre. 47 százalékuk szerint egy-két évtizedes távlatban eddig gyógyíthatatlan betegségekre is találnak majd gyógymódot. Továbbá 44 százalék szerint a közeljövő jelentősen fejlődést hoz a közlekedési infrastruktúrában, az önvezetésben (31 százalék), valamint a munkahelyeink robotizáltságában (32 százalék). (Ezeknek a válaszoknak az értékelésénél érdemes felidézni, hogy a kutatást egy gyógyszergyár és a világ egyik legfontosabb autóipari beszállítójának magyarországi cége finanszírozta).