Az Egyesült Államokban a felhasználóknak már több mint 40 százaléka ítéli megbízhatatlannak a Facebookot, ami nagyságrendjét tekintve megegyezik a kínai TikTok elutasítottságával, és még annál is sokkal kedvezőtlenebb, mint ahogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború egyik főszereplőjéről, a Huaweiről gondolkodnak. A bizalmatlanok ráadásul már jóval többen vannak azoknál, akik még elkötelezettek a Facebook iránt.

A kereső- és tartalomoptimalizáló platformot fejlesztő SeoClarity januári felmérése alapján tízből hat tengerentúli felhasználó tartja hitelesnek a Google, az Amazon, a Microsoft, az Apple és a Samsung márkákat. Az élen ezúttal a Google végzett 65,7 százalékkal, de az ötödik Samsung is 62,3 százalékon áll, vagyis a meghatározó többség pozitív véleménnyel van róla. Ráadásul a dél-koreaiakat mindössze 13 százalék látja megbízhatatlannak, szemben a Google több mint 21 százalékával.

A Facebook hitelességéről ezzel szemben a megkérdezett 1057 felhasználó 42,6 százaléka nyilatkozott kedvezőtlenül, miközben már csak 37,8 százalék vélekedik a mai napig is pozitívan a közösségi szolgáltatóról. Ez azt jelenti, hogy a Facebook nem sokkal előzi meg a TikTokot, miközben a Huawei mindkét mutatót tekintve 30,4 százalékon áll. Igaz, a közösségi média többi szereplője is csak a Facebookhoz képest tudott villantani: a Twitter vagy a Reddit elutasítottsága alacsonyabb ugyan a megbízhatósági rátájuknál, de így is jóval 50 százalék alatt marad.

Pedig most lenne igazán fontos a bizalom

A felmérés ezzel összefüggésben feltárta, hogy az amerikaiak már csaknem háromnegyede, 72,5 százaléka látja úgy, hogy a keresőszolgáltatások és a közösségimédia-platformok nem függetleníthetők az általuk megjelenített tartalomtól, és az ő felelősségük is az ilyen információ valóságtartalmának ellenőrzése. 62 százalék szerint a közösségi média szigorúbb szabályozására is szükség lenne, további 25 százalék pedig semleges ebben a kérdésben.

Érdekesség, hogy az amerikai felhasználók nagyjából fele még mindig úgy gondolja, hogy a weboldalak saját maguk is nagyban befolyásolhatják, hol jelennek meg a Google keresőtalálatai között – a gyakorlatban ez természetesen egészen máshogyan fest. A Google iránti bizalom egyébként más esetekben is kissé túlzónak tűnik. Minden ötödik felhasználó fenntatások nélkül elfogadja a Google-keresések javaslatait, és ennél is ijesztőbb, hogy tízből hatan úgy gondolják, hogy a Google orvosi témájú keresésekre adott válaszai csakis egészségügyi szakemberek által megszűrt információt tartalmaznak.

Bár a hasonló statisztikáknak nem mindig tulajdonítanak nagy jelentőséget, arra is egyre többen hívják fel a figyelmet, a bizalom különösen felértékelődik abban az új korszakban, amit a digitális monopóliumokért vívott harc jellemez majd. A nagy technológiai vállalatok nem igazán vannak abban a helyzetben, hogy gyökeresen megváltoztassák versenykorlátozó gyakorlataikat, miközben a felhasználók és a szabályozók részéről is egyre nagyobb figyelem irányul rájuk, és az eddigi büntetgetést követően már születőben vannak az ex ante (a jogsértések megelőzését célzó) szabályozásra épülő keretrendszerek.