Keményen dolgozik a Mozilla azon, hogy a böngészőjét a Chrome valódi alternatívájává tegye. A legújabb fejlesztése egy olyan beépített nyelvi fordító, amely legalább olyan jó (vagy éppen pont annyira korlátos), mint a Chrome-mal integrált Google Translate, mégis biztosítja a magánélet védelmét. De meglehet, épp ez lesz a szolgáltatás gyenge pontja is.

Mindent helyben csinálni

Míg a Chrome lényegében a Google saját felhős Translate szolgáltatását használja – azaz amikor egy idegen nyelvű szöveg lefordítását kérjük a Chrome-ban, ennek a szolgáltatásnak küldi el a böngésző a szöveget –, addig a Mozilla a fordítás folyamatát helyben akarja elvégeztetni.

Igaz, hogy most sem kell lemondani a fordításról azoknak, akik Firefoxot használnak, ehhez azonban külső fejlesztők által készített kiegészítőt kell telepíteniük. Választék van bőven, közel másfél száz weboldal-fordító add-on található a Firefox-kiegészítők között. Ezek egy része azonban nem tesz mást, mint behúzza a Google Translate-be a lefordítani kívánt weboldal szövegét.

A Mozilla azonban szeretne valamilyen natív megoldást, ezért sajtóértesülések szerint a Bergamot projekt fordítómotorjának az integrálásán dolgozik.

A választás logikus. Az Európai Unió által is komoly összeggel támogatott fejlesztésben ugyanis négy európai egyetem – a Tartui Egyetem, a Sheffieldi Egyetem, az Edinburgh-i Egyetem és a prágai Károly Egyetem – mellett a Mozilla is benne van. A Bergamot projekt célja egy olyan többnyelvű fordítóprogram kifejlesztése, amit azok is bátran használhatnak, akiknek érzékeny információkat tartalmazó szövegeket kell egyik nyelvről a másikra átültetni. Ilyen munkához ugyanis a Google Translate értelemszerűen nem használható.

Azt még nem tudni, hogy a végeredményt mikor kaphatja kézbe a nagyközönség. A hírek szerint azonban a Mozillánál már neurális gépi fordítással foglalkozó fejlesztőmérnököket is felvett. Az ő feladatuk lesz a Bergamot eddigi eredményeinek a beépítése a Firefoxba.

Privacy-ben a legerősebbek akarnak lenni

A Mozillának két fontos csapásiránya is van, de a kettő szorosan összefügg. Miközben szeretné elérni, hogy a Firefox legyen a magánéletük biztonságát maximálisan szem előtt tartó felhasználók böngészője, ezt szeretné pénzre is váltani. Chris Beard, a Mozilla ügyvezetője, nyáron a német T3N-nek adott interjújában arról beszélt, hogy terveznek egy olyan Firefox-változatot, amit csak havi előfizetésért lehet használni. Az előfizetésért cserébe a felhasználó például biztonságos online tárhelyet és beépített VPN-n is kapnának. A VPN fejlesztésével már elég jól áll a Mozilla, jelenleg a szolgáltatás bétatesztje folyik. Beard nyilatkozata alapján könnyen elképzelhető, hogy a fordítási szolgáltatás is csak a fizetős böngésző része lesz.

A probléma csak az, hogy a Bergamot állásáról meglehetősen keveset tudni. Az EU mindenesetre beletolt mintegy 3 millió eurót. A EU-ban ugyanis a soknyelvűsége miatt komoly igény van egy az érzékeny adatok védelmét a lehető legjobban biztosító valós idejű fordítóra.

A projekt honlapján főleg publikációk listáját találni, ebből lehet következtetni arra, hogy a közreműködők milyen problémákon dolgoznak, illetve hogy az egyes részproblémákat hogyan osztották le egymás között a kutatócsoportok.

A szakértők zsenialitása a tömegek bölcsességével szemben

A Mozilla kísérlete – illetve a maga a Bergamot-projekt – lakmuszpapírként is működik annak eldöntésére, hogy vajon ellensúlyozni tudja-e a szakértői tudás a tömegek bölcsességét. (A kérdés korábban így vetődött fel: pontosabb vagy megbízhatóbb-e az Encyclopedia Britannica, mint a Wikipedia csak azért, mert előbbi szócikkeit az adott terület legjobb szakértői írták, és szintén szakértő szerkesztők hada ellenőrzött benne minden állítást, adatot, betűt?)

Bár világszerte nagyon sokan dolgoznak a természetes nyelvi feldolgozás megoldásán-tökéletesítésén, a Google Translate nagyon jól mutatja, milyen nehéz és kiterjedt problémáról van szó. A Google például mind a mai napig épít a felhasználók visszajelzésére, hogy tökéletesítse a Translate-et. A megadott, sokszor értelmetlen fordításnál jelenleg is él az a lehetőség, hogy beküldjünk az adott szóra-mondatra egy jobb javaslatot.

Erről a közösségi tudásról – ami a nyelv esetében igencsak fontos, hiszen egy változó, az adott nyelvi közösség által folyamatosan fejlesztett "eszközről" van szó – a Mozillának le kell mondania, hiszen a biztonság miatt helyben kell biztosítania a fordítást. Ha még sikerül is egy minden eddiginél jobb többnyelvű fordítórendszert létrehoznia, kérdés, hogyan lehet majd azt aktuálisan tartani.