A TikTok kínai piacra szánt testvérplatformján, a Douyinnál már régóta működik az élő közvetítésekkel párosított e-kereskedelem, ahol ismert és kevésbé ismert emberek próbálják közvetlen vásárlásra ösztönözni a nézőket. A livestream és az online kereskedelem házassága kirobbanó siker lett a koronavírus kirobbanása után, és az egyre nagyobb piaci tortából mindenki igyekezett kihasítani magának egy szeletkét.

A dinamikát és a nagyságrendet jól mutatja, hogy csak a Douyin rendszerében tavaly már havonta 9-10 millió élő vásárlási adást kezdeményeztek a felhasználók, és egyetlen év alatt, 2021 májusától 2022 májusáig több mint 10 milliárd termék kelt el ilyen módon, ami a korábbi hasonló időszakhoz képest háromszoros növekedésnek felel meg.

Vége a jó világnak

Mindez azonban mostanra látványosan kezd összeomlani a Rest of Word beszámolója alapján. A lap személyes interjúkat készített azokkal a szakmában dolgozó, jellemzően fiatal nőkkel, akiknek a feladata meggyőzni a közönséget arról, hogy a vásárlás gomb megnyomása az egyetlen logikus döntés.

Korábban mindezt elég volt napi 4 órában végezni, a fizetések pedig általában bőven meghaladták a Kínában egy pályakezdő fiatal által elérhető bérszintet. A piac azonban gyorsan telítődött ügynökökkel, közvetítőkkel, kereskedőkkel és műsorkészítőkkel, ráadásul beköszöntött a világgazdaságban egy sötétebb időszak, így a korábban bátran költő kinai középosztály is sokkal jobban megfontolja, mire ad ki pénzt.

A folyamat mára oda jutott, hogy a megrendelők a korábbi 4 óra helyett legalább 8 órás napi műszakokra igyekeznek rászorítani a munkavállalókat, miközben ezzel párhuzamosan a fizetéseket 30-40 százalékkal visszanyesték. A Rest of Wordnek elmondott történetek alapján a műsorvezetőknek akkor is beszélniük kell, ha konkrétan senki nem nézi éppen a közvetítést, 5 másodpercnél hosszabb csend pedig szintén retorziókkal jár.

A fentiek miatt sokan csalódottak a korábban annyira vonzónak tűnő munkában, aki nem hagy fel ezzel végleg, az pedig néhány havonta cseréli a munkaadóját. Utóbbiak ugyan nem feltétlenül találnak jobb munkakörülményeket, de legalább kicsit változik, mit kell napi sok órában újra és újra mantrázni egy kamerába bámulva.

És hogy a helyzet még nehezebb legyen, a piacon megjelentek a mesterséges intelligenciára épülő automata rendszerek is, amelyeket már havi néhány száz dollárnak megfelelő összegért kibérelhetnek a kereskedők.

Nyugaton nem vevők rá

A fenti problémák egyébként kifejezetten Kínára jellemzőek, mivel a távol-keleti országon kívül nem sok helyen vált népszerűvé ez az értékesítési forma. A TikTok többször is megpróbálta a nyugati világot is behálózni a modellel, ám ezek a kísérletek jellemzően látványos bukásokat hoztak.

De nem járt sokkal jobban a rivális Meta sem, ahol szintén megpróbálták meglovagolni a pandémia kikényszerítette bezárkózási hullámot. A Facebook anyavállalata végül tavaly nyáron adta fel és zárta be a Facebook Live Shoppingot, ami egyfajta kísérlet volt a tévés vásárlós műsorok újragondolására a közösségi hálózaton.

_{Illusztráció: Alibaba Group}