Várhatóan szombaton fejezi be Föld körüli pályafutását az első magyar műhold, a Masat-1. A BME-n azonban kétféle újabb kisméretű műhold fejlesztését is tervezik.

Legkorábban péntek éjjel, de legkésőbb szombat délutánig visszatér a légtérbe a Masat-1 műhold, melyet a Budapesti Műszaki Egyetemen fejlesztettek.  A műhold a légtérbe érve mintegy 15 perc alatt megsemmisül. Azt még a fejlesztők sem tudják, ki lesz az a szerencsés, aki veheti az első magyar műhold utolsó jeleit.

Ki veszi az utolsó jeleket?

Az utolsó percekben sugárzott adatok is nagyon fontosak a fejlesztőknek, hiszen a továbblépéshez számos információval szolgálhatnak. A fejlesztői közösség az adatok rögzítéséhez várja azoknak a rádióamatőröknek a segítségét, akik eddig is kapcsolatban álltak a műholddal. Létrehoztak egy weboldalt is, ahol a téma iránt érdeklődők egy interaktív internetes rádió segítségével hallgathatják meg a Masat-1 hangját, amikor éppen Magyarország fölött halad át.

Magyarország első műholdja, amely öt évnyi fejlesztés eredménye, egy 10 cm élhosszúságú, 1 kilogramm össztömegű kocka. A "kisműholdat" magyar idő szerint 2012. február 13-án indították útjára a Francia Guyana-i Kourou űrközpontból. Az eszköz azóta tízezerszer kerülte meg a Földet, és közben több száz megabájtnyi adatmennyiséget gyűjtött és továbbított a fejlesztőknek. Ez első hallásra talán kevésnek tűnhet, de tekintetbe kell venni, hogy a kapcsolattartás adatátviteli sebessége 700 kbit/s alatt volt – hangzott el a mai tájékoztatón.

A program elsősorban az űrtechnológiában használható fedélzeti számítógépek, a kommunikáció és tápellátó rendszer fejlesztéséhez szolgált információkkal.

Kétirányú jövőkép

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán folyó fejlesztés a jövőben is folytatódik, mondta el Kovács Kálmán, a kar keretén belül működő  Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója, aki korábbi informatikai és hírközlési miniszter is volt. Az igazgató elmondta, hogy a jelenlegi és a további fejlesztéseket két irányba viszok tovább. Az egyik a már bevált technológiákat hasznosító iparági alkalmazás- és piacorientáltabb irány, a másik pedig egy újdonság kereső, oktatásorientáltabb irány. Az előbbi  lehet a Masat-2, amelynek a mérete nagyobb lehet, mint az első változaté: 10×10×30 cm-es hasábban gondolkodnak, hogy minél több alkalmazás befogadására legyen alkalmas. Ezzel már jóval több adatot lehet majd a földre továbbítani, mint a Masat-1-gyel.

Az oktatásorinetált tervezésű műhold viszont a világ egyik legkisebbje lehet: egy 5 cm élhosszúságú kocka, amelynek munkaneve SMOG-1 néven. A SMOG-1-gyel töbek között egy új magyar fejlesztésű hőszigetelő-anyag űrbéli alkalmazhatóságát kívánják tesztelni. A mini műholddal egyébként az ember keltette elektromágneses szennyezésről (innen ered a műhold neve is) szeretnének adatokat gyűjteni a Föld körüli térségben.

(Fotó: Czifra Dávid, CubeSat)

Piaci hírek

CIO Hungary Tavasz 2026: az MI nem lehetőség, hanem kötelező elem

Mit jelent majd a vállalati informatika tíz év múlva? Milyen szakemberekre és milyen informatikai vezetőkre lesz szükség hozzá? Lehet, hogy a mesterséges intelligencia mindannyiunk munkáját elvégzi? Beszámolónk első része a CIO Hungary Tavasz konferencia első napjáról.
 
Hirdetés

Költségcsökkenésből finanszírozott modernizáció

A cloud-native alkalmazások megkövetelik az adatközpontok modernizációját, amihez a SUSE többek között a virtualizációs költségek csökkentésével szabadítana fel jelentős forrásokat.

A szolgáltatásként kínált mesterséges intelligencia és robotizált folyamatautomatizálási megoldások leegyszerűsítik a bevezetést, miközben új kockázatokat is hoznak.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.