A kínai jegybank szerint 10 millió céges felhasználó is csatlakozott a rendszerhez, és a hivatalosan még kísérleti jelleggel működő tárcák eddigi összes forgalma a 10 milliárd dollárt közelíti.
Hirdetés
 

Eddig nagyjából 140 millióan nyitottak valamilyen digitális tárcát a kínai jegybank által fejlesztett digitális valuta (a jüan ISO kódjából eredően e-CNY jelöléssel hivatkozott kriptopénz) használatára – derült ki a szervezet illetékes vezetőjének szerdai tájékoztatásából. A Hongkongban rendezett Fintech Week konferencián az is kiderült, hogy hivatalos időpont továbbra sincs az eszköz bevezetésére, de a tesztek már jó ideje folynak több nagyvárosban és utóbb Hongkongban, a cél pedig az, hogy a 2022-es pekingi téli olimpiai játékokra már teljes egészében működjön a rendszer.

A központi bankok világszerte vizsgálják a saját digitális valuták (CBDC) fejlesztését a pénzügyi rendszerek modernizálása, ide értve a kriptovaluták elleni hatékony verseny és a belföldi vagy nemzetközi fizetések felgyorsítását is. Kína ebben a tekintetben az élen jár, amennyiben arrafelé már tavaly óta futnak különböző fizetési megoldások kísérleti üzemei. A kínai jegybank közlése szerint eddig 1,55 millió kereskedő fogadhatott el e-CNY tárcákkal történő fizetést, beleértve a közüzemi, vendéglátó, szállítási, kiskereskedelmi és nem utolsósorban kormányzati szolgáltatásokat is.

A 140 millió tárca között már körülbelül 10 millió céges felhasználó is van, a lebonyolított 150 millió tranzakció értéke pedig elérte a 62 milliárd jüant (9,7 milliárd dollárt) a tucatnyi régióban futó próbaidőszak során. A Bloomberg beszámolója alapján az operátoroknál összesen négyféle e-CNY tárcát nyithatnak az ügyfelek, amelyek közül a legkevésbé privilegizált megoldáshoz csak telefonszámra van szükségük, vagyis ebben a tekintetben még a kibocsátó központi bank számára is névtelenek maradhatnak.

Az ilyen típusú digitális tárcák napi tranzakciós értékének azonban csak 5000 jüan a felső határa, és éves szinten is csak 50 ezer jüant lehet költeni velük. Ehhez képest a legmagasabb privilégiumokkal rendelkező csomagokat már személyesen, bankfiókokban kell igényelni az ehhez tartozó személyazonosítással, de a tárcához nem rendelnek semmilyen korlátozást. Az ilyen digitális tárcák ezzel együtt is kevesebb tranzakciós információt gyűjtenek, mint a hagyományos digitális fizetési szolgáltatások, és a kínai jegybank elvileg azokat sem adja ki harmadik félnek vagy más kormányzati szervnek, ha azt célzottan nem írja elő valamilyen törvény.

Máshol nem sietik el a dolgot

Az új fizetőeszköz felfutásának ütemére jhellemző, hogy a június végi tájékoztatás még 24 millió egyéni vagy vállalati felhasználóról, illetve 34,5 milliárd jüan értékű tranzakciókról szólt. Mások, így például a G7-es országok, Kínával ellentéteben egyelőre a CBDC-k kibocsátására vonatkozó közös szabványok kidolgozásánál tartanak. A kérdés Magyarországon is napirenden van, bár egyelőre itt is csak elméleti szinten. Ahogy októberben írtuk, az MNB szerint technológiai oldalról minden feltétel adott a gyors bevezetéshez; a magyar jegybanki digitális valuta bevezetését nem feltétlenül a pénzforgalmi kérdések határozzák meg, bár a végeredmény mégis erről szólna, hiszen egy új fizetőeszközt adna a felhasználók kezébe.

Az Európai Központi Bank (EKB) tavasszal már világossá tette, hogy nem akarja elkapkodni a digitális euró bevezetését, és igyekszik elkerülni, hogy ebben az EU-n kívüli narratívák befolyásolják. A digitális euró így legkorábban 2026 körül jelenhet meg, amivel az Európai Unió jóval elmaradna Kína mögött, de az EKB csak akkor döntene a digitális euró bevezetéséről, ha annak felhasználhatóságát körültekintően tesztelte, és meggyőződött róla, hogy az nem veszélyezteti az euróövezet pénzügyi stabilitását. A digitális pénz ugyanis olyan típusú tranzakciókat ösztönözhet, amelyek erősen rombolhatják azt, különösen a jelenlegihez hasonló válsághelyzetben.

Piaci hírek

MI buktatja le a tudományos cikkeket író ChatGPT-t

Sárkány ellen sárkányfű - gondolta egy tudóscsapat, és betanított egy algoritmust arra, hogy kiszúrja a generatív mesterséges intelligenciával gyártott kamu tudományos cikkeket.
 
Hirdetés

Sokkolja a magyar cégeket, hogy ilyen támogatás is létezik

Mennyibe kerülhet, hogy a hoszting szolgáltató éjjel-nappal 60 másodpercen belül felvegye nekünk a telefont, és vezető rendszergazdái azonnal foglalkozzanak a problémánkkal? A vshosting~ szerint nem is biztos, hogy annyira sokba.

Valószínűleg soha. A piackutatók szerint a felhő mellett is dinamikusan növekszik a hosting iránti igény.

a melléklet támogatója a vshosting

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.