Szerdai ülése után a digitális valutákról is adott ki közleményt a G7. A hét ország – Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – pénzügyminiszterei egy meglehetősen laza elvi keretet alakítottak ki a kérdésről. A fő elv az, hogy a központi bankok által kibocsátott digitális valuták ne veszélyeztessék, hanem támogassák a bankok monetáris és pénzügyi stabilitással kapcsolatos feladatait.

Amennyiben egy jegybank CBDC-t (Central Bank Digital Currency – központi banki digitális valuta) bocsát ki, annak a készpénz kiegészítéseként, likvid és biztonságos elszámolási eszközként kell működnie, írta a Reuters.

Minden digitális valutának meg kell felelnie négy alapkövetelménynek: (1) nem sértheti a központi bankok jogosítványait; (2) meg kell felelnie a magánélet védelmére vonatkozó előírásoknak; (3) működésének átláthatónak kell lennie; (4) biztosítania kell a felhasználói adatok védelmét. Bármely CBDC-nek az átláthatóság, a jogállamiság és a szilárd gazdaságirányítás iránti hosszú távú nyílt kötelezettségvállalásokon kell alapulnia, áll a G7 pénzügyi vezetőinek közleményében.

Felerősítheti a globalizáció káros hatásait

A pénzügyminiszterek szerint a CBDC-k megjelenése felpörgetheti a határokon átnyúló fizetéseket. Ennek azonban az a kockázata, hogy a káros hatások is könnyebben továbbgyűrűznek. A G7-országok közös felelősségüknek tartják, hogy minimalizálják ezeket a negatív hatásokat. A digitális pénzek létrehozásakor az energiahatékonyságát is figyelembe kell venni.

A G7 közleménye némileg reakció arra, hogy Kína ezen a téren komolyabb előnyre tett szert. Peking tavasszal jelentette be, hogy a digitális jüant már tesztelik a határon átnyúló kereskedésben. Kínával ellentéteben a G7-ek egyelőre a CBDC-k kibocsátására vonatkozó közös szabványok kidolgozásánál tartanak.

Mint az a Portfolio tegnap tartott Banking Technology 2021 konferenciáján kiderült, a kérdés Magyarországon is folyamatosan napirenden van, bár egyelőre csak elvi szinten. Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, aki 2010-től irányítja a pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területet, előadásában úgy fogalmazott, hogy a CBDC-k mögötti kérdések nem feltétlenül pénzforgalmiak. A végeredmény azonban mégis pénzforgalmi kérdés, hiszen egy fizetőeszközt ad az emberek kezébe. Bartha szerint egyébként technológiai oldalról minden feltétel adott egy gyors bevezetéshez.

Európában Svédország már minden más országnál előrébb tart a digitális fizetőeszköz bevezetésében, bár máshogy közelít a kérdéshez, mint Kína, mondta az ügyvezető. (A kínai állam számára nagyon fontos kérdés, hogy visszaszerezze az irányítást a központi kormányzatnál jóval előrébb tartó fintechektől, ahogy azt az Ant Group példája is mutatja.)

Magyarországon Bartha szerint jó a fizetési infrastruktúra. És ha a felhasználói oldal nem is használja azt optimálisan, nincs olyan helyzet, amit csak egy CDBC bevezetésével lehetne orvosolni.