A 2016-ban rendezett konferenciák visszatérő témája a digitális átalakulás, ennek végrehajtási lehetőségei, és az informatika, informatikai vezetők szerepe. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Informatikai Intézete 2016. évi kutatásában vizsgálta a hazai szervezetek digitális átalakuláshoz, digitalizációhoz való viszonyát.

A különféle szervezeteken, vállalatokon egyre erősebb a nyomás, hogy versenyképesek maradjanak, és az egyre gyorsabban változó fogyasztói szokásokhoz alkalmazkodva újabb termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki, valamint, hogy a fogyasztókkal való kapcsolataikat és a belső működésüket egyre könnyebbé, hatékonyabbá tegyék. A digitális üzleti átalakulás ezen elvárások támogatása az informatika eszköztárával.

2016-ban a digitális átalakulás elsősorban a felhő és mobil platformokon ment végbe, de a vállalatok kiemelten fejlesztették kommunikációs technológiájukat és nagy figyelmet fordítottak a szociális média megoldások integrálására is. Az átalakulás ugyanakkor nem csak az informatikai megoldások bevezetését jelenti, hanem igényli a szervezeti működés, folyamatok átalakulását is, akár radikális új megoldások bevezetésével is.

Szeretnék, de képesek vagyunk-e rá?

A kutatás eredményei is visszaigazolják, hogy a vizsgált szervezetek kiemelten fontosnak tartják a digitális üzleti átalakulást. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a digitalizációhoz vezető úttal kapcsolatban már nagyobb a bizonytalanság: a szervezetek nem látják előre, hogy milyen kihívásokkal és lehetőségekkel szembesülnek, és csak egy részük jelölte ki világosan a digitális üzleti stratégiáját, vagy hajtott már végre digitális átalakulási projektet. Sokatmondó az a visszafogottság, mellyel az innovatív digitális megoldások bevezetéséhez kapcsolódó kockázatvállalást kezelik.

A digitális üzleti átalakulás jelentős változásokat hozhat a szervezetek életében, és mivel nem elszigetelt jelenségről van szó, ezért jelentős kockázatokat is hordoz magában. Emiatt érhető tetten az a kettősség is, miszerint hiába fontos a digitális átalakulás végrehajtása a legtöbb szervezetben, a kockázatok értékelésekor fontos szerepe van annak is, hogy a szervezetek mennyire felkészültek erre.

Miközben a hazai szervezetek a téma stratégiai fontosságát igen erősre (1-5 skálán: 4,15) értékelik, addig saját felkészültségüket már jóval alacsonyabbra: a szervezetek a szükséges technológiai tudás és képességek meglétét nem sokkal értékelik jobbra a közepesnél, és a digitális átalakuláshoz szükséges megoldásokat is inkább csak átlagos szinten alkalmazzák.

Ebben az értelemben érthető a vizsgált szervezetek kockázatvállalási tartózkodása, hiszen egy kockázatos lépés megtétele előkészületeket és szaktudást igényel:

– A munkatársak rendelkezzenek informatikai ismeretekkel (nem csak az informatikusok), és a szervezet tudatosan fejlessze ezen képességeiket.

– A szervezetek tudatosan vizsgálják a technológiai trendeket, és próbálják ki az innovatív megoldásokat.

– Legyen kiképzett és felkészült csapat, meghatározott célok és felelősségek a digitális átalakulás végrehajtására.

A vizsgált vállalatok megítélése szerint a környezet gyors változásaihoz a közepesnél valamivel rosszabban tudnak átlagosan gyors válaszokat adni, azaz a végrehajtási képességén még jelentősen lehet javítani a vállalatoknak.

Honnan jönnek az ötletek?

Hiába van meg az elhatározás, hiába van meg a végrehajtási képesség, olyan megoldásokra van szükség, melyek megfelelnek a külső (ügyfél) és belső (munkatárs) felhasználási igényeknek. Emiatt fontos kérdés, hogy milyen módszerekkel, és hogyan gyűjtik az ötleteket, visszajelzéseket a vállalatok.

A kutatás eredményei alapján a vállalatok átlagos ötletgyűjtési aktivitása a közepesnél valamivel erősebb, de a különböző források fontosságának megítélésében eltérőek a hangsúlyok. A két legfontosabbnak tartott terület a már említett külső (ügyfél) és belső (munkatárs) visszajelzések és ötletek begyűjtése, melyek fontosságának megítélésében nincs jelentős különbség. Ettől valamelyest elmarad a saját működés tudatos feltárása, a működésre vonatkozó adatok gyűjtése, feldolgozása és értékelése.

A visszajelzéseken túlmenően a számszerűen elemezhető adatok, illetve a tudatos ügyfél és munkatársi adatgyűjtés, folyamatok megfigyelése, problémák feltárása jelentheti a legjobb alapot arra, hogy a szervezetek megállapítsák, milyen tevékenységeken, folyamatokon lehet javítani, miben érdemes az ügyfélélményt növelni.

Habár a kutatás során az értékelésben hátra sorolódtak, érdemes lehet külső véleményeket is meghallgatni: elemzőket, tanácsadókat, a beszállítói lánc képviselőit, vagy a konferenciákon a partnerek és versenytársak tapasztalatait, ötleteit is.

Nem minden az informatikai tudás, de kell

A vizsgált szervezetek véleménye szerint a digitális üzleti átalakuláshoz minden területen – még ha eltérő mértékben is – szükséges az informatikai tudás. Nem meglepő, hogy a listát az informatikai terület vezeti, de ennél sokkal fontosabb, hogy a digitális tudás meglétét a legtöbb területen a közepesnél erősebbre értékelték. Mi több, az üzleti válaszadók az informatikus válaszadókhoz képest fontosabbnak látják a digitális tudás meglétét a marketing, pénzügyi, számviteli és logisztikai területeken.

Miközben az átalakuláshoz szükséges informatikai tudást leginkább az informatikusoktól várják a szervezetek, addig magának az informatikai területnek az elvárt feladatokban inkább a háttértámogatás elvárása a kiemelkedő: a biztonsági kérdések kezelése, a végrehajtási képesség (szállítók kezelése, fejlesztés, projektmenedzsment), az architektúra kialakítás. Érdekes módon az innovatív projektekben való részvétel (kezdeményezés vagy végrehajtás) a lista végére szorult – bár jegyezzük meg, hogy ennek igénye is erősebb a közepesnél (1-5 skálán: 3,84 és 3,77).

Úgy tűnik, az informatikai területeknek, és az informatikai vezetőknek érdekes helyzetet kell kezelni: tudásuk nélkülözhetetlen a sikeres digitális üzleti átalakulás végrehajtásához, de sokszor látjuk, hogy az ötletekben, innovációban már nem támaszkodnak rájuk az üzleti területek. Mi több, sokszor a maguk feje után mennek, és csak később vonják be az informatikai területeket. Ezt bizonyítja az is, hogy a legtöbb szervezet az informatikai stratégiától különállónak tekinti a digitális átalakuláshoz kapcsolódó stratégiáját, elsősorban az üzleti kérdésekre helyezve a hangsúlyt: hogyan változnak meg az üzleti folyamatok, mit lehet a digitális eszköztárból felhasználni?

Mivel a felhő szolgáltatások felhasználása egyre jobban elterjed Magyarországon is, könnyen előfordul az is, hogy az üzleti területek az informatika bevonása nélkül vesznek igénybe szolgáltatásokat – később persze igényelve az integrációt, egységesítést, biztonsági kérdéseket –, mellyel egyre jobban kikerül a kontroll és a proaktivitás lehetősége az informatika kezéből.

Az informatikai vezetők előtt emiatt aktuális kihívás, hogy milyen szerepben és milyen mértékben lehetnek, vagy maradhatnak a digitális üzleti átalakulás részei. Itt a kulcsszó az üzleti megközelítés és a sebesség.

Miközben az informatikai terület a legalkalmasabb az új technológiák azonosítására és kipróbálására, addig fejlődni kell abban, hogy ezeket az felhasználói, vevői igényeknek megfelelően legyenek képesek felajánlani, üzleti nyelven. Szintén fontos fejlesztendő terület a gyorsaság: ha az informatika nem képes a gyors változtatásokra, gyors megoldások szállítására, az üzleti területek egyre inkább a maguk kezébe vehetik az irányítást.

És a végére egy kis módszertan

A BCE Informatikai Intézete 2009 óta, immáron 8. éve kutatja az informatika tudatos szervezetek informatikához kapcsolódó gyakorlatát, illetve felkészültségét. 2016-ban a kutatás speciális fókusza a digitális átalakulásra vonatkozott, melyben mind informatikai mind üzleti hátterű válaszadókat is bekerültek, anonim módon. A kutatási mintában egyaránt szerepel a nagyvállalatok, valamint a kis- és közepes vállalatok gyakorlata is. A kutatás eredményeit erősíti, hogy a 2016. évi kérdőíves felmérésre válaszadók több mint 79 százaléka vezetői pozícióban van.

A kutatók ezúton is köszönik a kutatást válaszaikkal segítő szervezetek és személyek segítségét, valamint a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének (VISZ) az itSMf Magyarország és a Bitport.hu támogatását az adatgyűjtés során.