Nem csak műszaki, de üzleti szempontból is ideális megoldás lehet a magánfelhő a vállalatok egyes (IT-)problémáinak megoldására. Az informatikai infrastruktúrát szolgáltatásként (Infrastructure as a Service) használva csökkenthetők a költségek a hatékonyság növelése mellett, egyúttal olyan új üzleti – pay as you go, csak a felhasznált erőforrások utáni fizetésre alapuló – modellek jelenhetnek meg, melyek a hagyományos IT-infrastruktúra használatával nem lennének életképesek.

Úgy válhatnak agilisabbá a vállalatok, hogy közben egyszerűbben végrehajthatók lesznek egyes feladatok, és a használt infrastruktúra bonyolultsága is csökken. Ez nyilvánvaló előnyöket jelent a piacon: a riválisokkal szemben gyorsabb reagáló képességet biztosíthat – az elvárások szerint maximum azonos költségszint mellett, de többnyire inkább olcsóbban.

Zárt nyitottság

A magánfelhő a nyilvános megoldásokkal szemben elsősorban azon vállalatok számára lehet ideális választás, melyek kiterjedt intranettel vagy hostolt adatközponttal rendelkeznek – azaz az adatok (saját) tűzfalas védelem mögött találhatók. Ekkor a saját infrastruktúra jelentős bővítése nélkül lehet kiaknázni a felhő előnyeit, akár hibrid kialakításban. Ez a gyakorlatban azt jhelenti, hogy a vállalat megtartja a helyi infrastruktúraelemeket, de a csúcsterhelésekhez már a felhőből veszi a szükséges erőforrásokat az üzemeltetés során.

Ebből következően viszont az üzemeltetési feladatok – karbantartás, fejlesztés – továbbra is a vállalatot terhelik. Mindez nem csak magasabb költségeket és saját informatikai szakemberek alkalmazását jelenti, de ezek a kiadások kevésbé kiszámíthatóbbak, mint egy nyilvános felhő használata. Utóbbinál a havidíjas árazás segít stabilan tartani a költségeket, melyek a felhasznált erőforrások – memória, tárhely, processzormagok száma, sávszélesség stb. – alapján egészen pontosan tervezhetők.

Ugyanakkor magánfelhő használata esetén nem kerülnek ki az adatok külső partner rendszerébe, így azok többek között nincsenek kitéve kormányzati vagy egyéb adatszolgáltatási kötelezettségeknek sem. Ez a típusú védettség akár pénzügyileg is értelmezhető előnyt biztosíthat a magánfelhőnek, a nyilvános szolgáltatásokkal szemben. A telkjes képhez persze hozzátartozik, hogy az adatok fölött minden esetben annak tulajdonosa rendelkezik. Az adatokhoz a hatóságok csak a megfelelő jogi út betartásával férhetnek hozzá. Egy helyi üzemeltetésű rendszernél ilyenkor gyakran szerverrel együtt foglalják le az adatokat, felhős környezetben pedig szabályozott értesítési és kikérési folyamat van ugyanerre.

Mi szól a hagyományos infrastruktúra ellen?

A „hagyományos” IT-infrastruktúra elemei külön-külön kerülnek beépítésre, az egyes eszközök (tárolók, hálózati eszközök stb.) egyenként, egymástól többnyire függetlenül válnak az infrastruktúra részévé. Ez a rendszert nem csak nehezen skálázhatóvá teszi, de egyben jelentősen korlátozza a bővítés ütemét is. Ezenkívül üzemi terhelés maximumra kell tervezni, hiszen a skálázhatóság egyben beruházást is jelentene, ráadásul csak felfelé működik – visszavinni az egyszer beépített eszközöket nem lehet.

Ezzel szemben felhő-infrastruktúrában a tervezés a még szükséges minimum-erőforrást igyekszik meghatározni, hiszen innen mindkét irányban igény szerint lehet skálázni az erőforrásokat. A költségekre legnagyobb hatással a szerverhasználat időtartama van, ezért a szerverek skálázásának az alapja sokszor leginkább az, hogy amikor nem kell még véletlenül se futniuk a szervereknek (pl. munkaidőn kívül).

Mindez azt jelenti, hogy a helyi IT-rendszer rugalmatlan, a felmerülő belső- vagy partneri igényekre lassan tud csak reagálni. Ezzel a gyors reakciót, alkalmazkodást igénylő üzleti lehetőségek megragadása gyakorlatilag lehetetlenné válik, a vállalatnak szembe kell néznie a kieső üzleti lehetőségek és elmaradó potenciális bevételek, megszerezhető ügyfelek jelentette versenyhátránnyal.

A kezdetben mindig ott a vég(cél)

Ahhoz, hogy sikeres legyen a magánfelhőre való átállás, elérhető legyen a rendszerrel szemben elvárt hatékonyságnövekedés és költségcsökkenés, nem árt néhány klasszikus buktatót elkerülni. Érdemes átvizsgálni a már rendelkezésre álló IT-infrastruktúrát, és ha szükséges, leselejtezni azokat az eszközöket, melyek a szűk keresztmetszetet jelentik. Emellett érdekeltté kell tenni az alkalmazottakat a magánfelhő nyújtotta lehetőségek használatában – nem csupán azért, mert „trendi”, hanem mert csak akkor optimalizálja a munkavégzés folyamatát, ha az innovációt a használók is magukénak érzik és alkalmazzák.

Fel kell mérni a használati igényt is, és ennek megfelelően kialakítani a rendszert. Például egy folyamatosan nagy erőforrásigényű alkalmazás esetében nem feltétlenül érdemes nyilvános felhőben futtatni, mert a lefoglalt CPU- és memóriakapacitás alaposan megugró költségeket jelenthet. Tipikusan az ingadozó erőforrásigényű rendszereknél (például webáruházaknál a Black Friday terhelés, élelmiszeripari üzemeknél  termények időszakos feldolgozásakor) lehet a skálázhatóság miatt jól kihasználni a felhőt. Ugyanakkor a statikus, nem felhő-kész alkalmazások esetében meg kell vizsgálni a továbbfejlesztés vagy az átállás lehetőségeit.

Valaki kell

A feladatok végrehajtása természetesen nem megy egyetlen pillanatról a másikra, még akkor sem, ha sikerül felismerni: az átálláshoz segítség kell. A folyamat érthetővé tételében, végrehajtásában, a szükséges képzések megszervezésében és megtartásában jártas partner tapasztalatai felbecsülhetetlen előnyt jelentenek a 21. századi ügyféligényeket kiszolgálni akaró vállalatoknak.

A felhőtechnológia ugyanis nem megkerülhető, maximum elodázható bevezetése – előbb-utóbb eljön az az időszak a vállalatoknál, amikor flexibilisebbé, optimalizálttá és költséghatékonnyá kell tenniük – akár segítséggel – az üzleti tevékenységet kiszolgáló informatikai hátterüket.