Kitálalt Richard Moore, az Egyesült Királyság katonai hírszerzése 6-os részlegének (közismert nevén a James Bondot is foglalkoztató MI6) vezetője. Az egyik legjelentősebb, főleg védelmi kérdésekkel foglalkozó think tankben, az IISS-ben (International Institute for Strategic Studies) tartott előadásában arról beszélt, hogy Irán, Kína és Oroszország destabilizálási céllal indított kibertámadásait az MI6 saját innovációval nem fogja tudni kivédeni. (A The Register beszámolójában kimaxolta a lehetőséget, hogy Moore vezetékneve M-mel kezdődik, igaz erre a főkém is rájátszott.)

Moore annak elmagyarázásával kezdte, hogy elődeivel ellentétben miért áll nyilvánosság elé. (Beszédét olyannyira a nyilvánosságnak szánta, hogy azt a YouTube-ra is kitette, lásd lentebb a beágyazott videót.) A várható fenyegetések szerinte a korábbinál nagyobb nyitottságot követelnek egy modern hírszerző ügynökségtől. Ahhoz, hogy "titkosak maradjunk, nyitottabbá kell válnunk".

Moore szerint erre kényszeríti az MI6-et, hogy a mindent átható digitális technológia és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazásával exponenciálisan nő a digitális támadási felület, amit bűnözők, terroristák és ellenséges államok egyaránt megpróbálnak kihasználni. És ez csak rosszabb lesz, hiszen a következő tíz évben akkora lesz a technológiai fejlődés, mint az elmúlt száz évben összesen, és a titkosszolgálatnak erre már most fel kell készülnie.

Csak a Q kerülne házon kívülre, James Bond nem

A humán hírszerzés (pl. titkosügynök-hálózatok fenntartása) azonban továbbra is kritikus fontosságú marad. De emellett olyan feladatok állnak a titkosszolgálatok előtt, melyekhez mélyebb technológiai ismeretek kellenek. A nemzetközi terrorizmus mellett e téren is három országot jelölt meg legnagyobb veszélyforrásként: Kínát, Iránt és Oroszországot.

Szerinte például mélyebben kell érteni, hogy Kína hogyan próbálja befolyásolni más országok belső folyamatait a közösségi médián keresztüli dezinformációs gyakorlatával. De a távol-keleti nagyhatalom esetében az is potenciális veszélyforrás, hogy kétes biztonságú belső megfigyelési technológiáit igyekszik exportálni.

Oroszország és Irán pedig sorra hajtja végre az olyan kibertámadásokat, mint például a SolarWinds elleni akció (amibe aztán a kínaiak is beszálltak).

Ezek ellen a fejlett támadások ellen, melyek a globális technológiai ipar számottevő erőforrásait képesek megmozgatni, az MI6 egyedül nem veheti fel a versenyt. Ezért nem is kellene megpróbálni, hanem inkább az ipar segítségét kellene kérni. Az MI6 ezért törekszik partnerségre a technológiai közösséggel, mondta a brit főkém, és persze ő sem hagyhatta ki a James Bond-párhuzamot: "A Bond-filmek Q-jával ellentétben nem tudunk mindent házon belül megcsinálni" – mondta.
 

Ehhez és az új tehetségek megszerzéséhez azonban nyíltság kell, tette hozzá, még ha a Bond-újoncoknak csalódást is kell okozni azzal, hogy elárulják: Q nem létezik. A beszéd nem tért ki arra, hogy az MI6 szerint mi a helyes hozzáállás a Mikuláshoz, jegyezte meg maliciózusan beszámolója végén a The Register.