Három nap késéssel reagált az izraeli kormány arra, hogy az USA múlt héten feketelistára tette a Pegasus kémszoftvert gyártó NSO Groupot. Korábban ilyen szankciót jellemzően csak nem barátságosnak minősített országok vállalataival szemben (lásd a Huaweit) hozott az amerikai adminisztráció.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium döntése értelmében az NSO, valamint három további cég (a szintén izraeli Candiru, az orosz Positive Technologies és a szingapúri Computer Security Initiative Consultancy) csak külön kormányzati engedéllyel juthat hozzá bármiféle amerikai alkatrészhez és technológiához.

Az izraeli kormány alaposan meggondolta a reakciót. Jair Lapid külügyminiszter szombaton, egy Jeruzsálemben tartott sajtótájékoztatóján reagált az USA szerdai döntésére. Lapid mondatai alapján az izraeli kormány egyértelműen elhatárolódik mindattól, ami az NSO-val történik: az NSO magáncég és nem kormányzati projekt, ezért a történteknek semmi köze az izraeli kormány politikájához, mondta. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy szerinte nincs még egy ország, amely szigorúbb szabályokat alkalmazna a kiberhadviselésre, mint Izrael, és ez a hozzáállás nem is fog változni.

Az NSO természetesen továbbra is tagadja, hogy bármiféle törvénytelenséget elkövetett volna. Az amerikai szankciókra kiadott közleményükben megdöbbenésüknek adtak hangot. Mint írták, technológiáik a terrorizmus és a bűnözés megelőzésével támogatják az USA nemzetbiztonsági érdekeit és politikáját, ezért küzdeni fognak ezért, hogy vonják vissza a szankciókat.

Ismét felmelegítették a magyar szálat

Ezzel párhuzamosan Magyarországon is felmelegítették az ügyet. De míg eddig főleg a Direkt36 független oknyomozó szervezet járt az élen, most Kósa Lajos fideszes politikus lepte meg a közvéleményt.

Magyarország érintettsége már júniusban kiderült: ellenzékhez köthető személyeket, oknyomozó újságírókat és gazdasági szereplőket is valószínűsíthetően megfigyeltek a Pegasusszal. Az, hogy ki lehetett a megfigyelő, voltaképpen csak az NSO Group nyilatkozataiból lehetett következtetni, ugyanis a magyar kormány bár utalt rá, egyértelműen soha nem ismerte el, hogy megvásárolta volna a kémszoftvert. Az izraeli cég viszont következetesen állítja azóta is, hogy a szoftvert kizárólag kormányzati szereplőknek (bűnüldöző és hírszerző szervezeteknek) értékesítették, és határon túli megfigyelésekhez csak külön megállapodás után lehetett bevetni. (Ehhez képest egy francia nyomozás azt valószínűsítette, hogy Marokkóból támadták meg Emmanuel Macron telefonját.)

Miután az egész ügyhöz nemzetbiztonsági okokból nem lehetett közelebb férkőzni, annak ellenére is kezdett lassan elhalni a botrány, hogy hetente-kéthetente derült fény újabb, a kívülállók számára nehezen érthető megfigyelésekre (még a Terrorelhárítási Központ főigazgató-helyettesét is megfigyelték, miután egy állítólagos átszervezés miatt távozott a szervezettől).

Ebbe a csendesdő vízbe dobott egy kis kavicsot Kósa Lajos, a Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke a múlt héten. A politikus az RTL Klubnak azt nyilatkozta, hogy a "Pegasus szoftver, az egy egyszerű szoftver. Ilyen sok működik, amit a nemzetbiztonsági munka során felhasználnak az erre jogosított szervek. Ebben nem látok semmi kivetnivalót."

A nyilatkozat kapcsán a 24.hu (mint korábban annyi sokan) megkérdezte az NSO-t. A vállalat pedig ismét, sokadszor is elmondta: "Bár a szerződésben foglaltak és biztonsági előírások értelmében az egyes felhasználókra nem tehetünk utalást, arról biztosíthatjuk, hogy az NSO nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását."