A nagy nemzetközi botrány miatt ugyanarra a feketelistára került fel az NSO Group, amelyen a Huawei oly előkelő helyet foglal el.

Azt történt az NSO-val, aminek egy hozzá hasonló cég a legkevésbé örül: reflektorfénybe került. Az ilyen vállalatok jobban szeretik, ha nem a lapok címoldalán virítanak, és ezt elég hatékonyan el is tudják érni. Persze ott is emberek dolgoznak, akik esetleg engednek a hiúság csábításának, mint Tal Dilian, az Intellexa vezetője, aki például a Forbesnak dicsekedett ő és cége kiberkémkedési képességeivel (a sztorijával, illetve az izraeli kiberkém eszközök fejlesztésével itt foglalkoztunk).

Az NSO-ról azonban nem egy vezetőjének az emberi gyengesége rántotta le a leplet, hanem egy nemzetközi oknyomozó szervezethez kiszivárgott telefonlista. A botrány hullámai Washingtonig értek, aminek lett egy újabb, az NSO-ra nézve hátrányos következménye. A Biden-kormányzat szerdán bejelentette, hogy exportkorlátozást vezet be a cégre, mert annak termékeit transznacionális elnyomás eszközeként használták.

Az intézkedést az amerikai kereskedelmi minisztérium közölte. Eszerint az NSO (valamint további három másik cég) csak a kormányzat engedélyével juthat hozzá bármiféle amerikai alkatrészhez és technológiához. A kereskedelmi miniszter, Gina Raimondo a közleményben arról beszélt, hogy a szigorú exportellenőrzést fel fogják használni minden vállalat ellen, melyek olyan technológiákat fejlesztenek, forgalmaznak vagy használnak, amik alkalmasak például másként gondolkodók, kormánytisztviselők és szervezetek elleni támadásra a kibertérben.

Csapás csapás hátán...

Mint a Security Week írja, ez már a sokadik csapás az NSO Groupra, amióta fényt derült arra, hogy kik és ki mindenki ellen vetették be Pegasus nevű kémszoftverét. A Facebook például beperelte a céget egy 2019-es, a WhatsAppot érintő incidens miatt. Akkor állítólag (legalábbis Zuckerbergék keresete szerint) a titkosított üzenetküldő szolgáltatás közel 1400 felhasználóját támadták az NSO kémprogramjával.

A vállalat ugyan kiadott egy közleményt, melyben tagadja a neki felrótt eseteket, de ez már sok szempontból vesztes ügynek tűnik. (Ahogy annak idején a Kaspersky küzdelme is szélmalomharcnak bizonyult az USA-ból érkező támadások ellen.) Az itt kevés, hogy az ellenkezőjét állítja, mint amit az amerikai kormány mond, tudniillik hogy eszközei a terrorizmus és a bűnözés megelőzésével támogatják az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit és politikáját.

Állításuk szerint övék a világ legszigorúbb megfelelési és emberi jogi programja, melyek ráadásul az általunk mélyen osztott amerikai értékeken alapulnak. Példaként azt hozzák fel, hogy több kormánnyal is megszakították a kapcsolatot, mert szolgálataik visszaéltek a Pegasusszal.

Meglehet, minden csak szó, szó, szó...

Mindezzel együtt nehéz megjósolni, milyen hatással lesz a kormányzati intézkedés a cégre. Egy az embargós ügyekben szakértőnek számító ügyvéd azt mondta a Security Weeknek, hogy sok vállalat mindenféle üzleti kapcsolatot megszakít a feketelistára kerülő cégekkel. Többek között azért, mert szeretnék minimalizálni a véletlen jogsértés kockázatát és megspórolni a bonyolult jogi elemzések költségeit.

Egy kiberbiztonsági jogász, aki korábban az amerikai kiberkémszervezet, az NSA főtanácsadójaként is dolgozott, viszont úgy vélte, más szempontokat is számításba kell venni. Például azt, hogy a kereskedelmi minisztériumnak jelentős mérlegelési jogköre lesz abban, hogy miként kezeli az NSO-val kapcsolatos exportkérelmeket. És itt egyáltalán nem lesz mindegy, hogy egy-egy kérelem pozitív elbírálásakor mekkora lesz rajta a nyomás az amerikai exportőrök és az izraeli kormány felől. Szerinte simán elképzelhető, hogy Bidenék mostani bejelentése csupán szimbolikus, de valójában a biznisz zavartalanul megy tovább.

A képet színesíti, hogy az NSO Group mellett feketelistás lett a szintén izraeli Candiru, amellyel a Windows sebezhetőségeit kihasználva tíz ország legalább száz aktivistáját, újságíróját és ellenzéki politikusát hallgatták le. A kutatások szerint az eszközt Magyarországról is használták.

Rajtuk kívül az orosz szolgálatokhoz is bekötött, amúgy hivatalosan sérülékenységkereséssel foglalkozó Positive Technologies (a céget itt mutattuk be), valamint a szingapúri székhelyű Computer Security Initiative Consultancy ellen is bevezették az exporttilalmat. Mindkét cégnél az volt a vád, hogy informatikai rendszerekhez való jogosulatlan hozzáférést segítő kibereszközökkel kereskedtek.

Biztonság

Újra szintet lépett az ausztrál robotpuli

Az évek óta fejlesztett SwagBot terelőrobot már mesterséges intelligenciára épülő képességekkel is rendelkezik, és akár a mezőgazdasági drónokkal is együttműködhet.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.