Az újságírók vagy emberi jogi aktivisták mellett aktív politikusok és állami vezetők lehettek a kémprogram célpontjai, akik között a Le Monde beszámolója szerint ott van Emmanuel Macron francia elnök is.

A The Washington Post keddi riportja alapján fontos állami vezetőkhöz köthető telefonszámok is szerepelnek azon a kiszivárgott listán, amely az izraeli Pegasus kémprogram állítólagos célpontjait tartalmazza. Az aktív méltóságok közül ilyen lenne a francia, a dél-afrikai és az iraki elnök vagy a marokkói, az egyiptomi és a pakisztáni miniszterelnök, de mások mellett ott van közöttük az Európai Tanács jelenlegi elnöke, Charles Michel is, aki 2014 és 2019 között volt Belgium miniszterelnöke.

A francia Le Monde riportja alapján az nem világos, hogy Emmanuel Macron telefonját lehallgatták-e, de az biztos, hogy marokkói vonatkozásban szerepel az adatbázisban. A marokkói kormány hétfőn már kiadott egy közleményt, amelyben nem csak a Pegasus megrendelését tagadta, de elutasította a megalapozatlan és hamis állításokat is. A Macronnal kapcsolatos értesüléseket a Reuters tegnap megjelent összeállítása szerint még nem kommentálták.

A francia elnöki hivatal a Le Monde beszámolója alapján már közölte, hogy ha a megjelent információ hitelesnek bizonyul, azt nagyon komoly ügynek tartják, a hatóságok pedig vizsgálatot indítanak, hogy minden szükséges részletre fényt derítsenek. A párizsi ügyészség ezzel párhuzamosan ugyancsak vizsgálatot indított a Mediapart oknyomozó híroldal két újságírójának ügyében, akik szintén azt állítják, hogy a marokkóiak a Pegasus kémprogram segítségével figyelték meg őket.

Sok mindent egyelőre nem tudunk

A lap értesülései szerint Macron egyik olyan telefonszáma szerepel a marokkói hírszerzés által kiválasztott számok listáján, amelyet a francia elnök 2017 óta rendszeresen használt. A készülékhez való hozzáférés nélkül természetesen nem lehet igazolni,hogy valóban kémkedtek-e azon keresztül, a Pegasust szállító izraeli NSO szóvivője pedig egyelőre nem válaszolt a Reuters kérdéseire a Macronról szóló jelentések kapcsán.

Más telefonokat viszont ellenőriztek, így Francois de Rugy korábbi környezetvédelmi miniszter eszközét is, akinek az esetében a Le Monde szerint igazolódott, hogy valóban használták ellene a Pegasust. A cikk szerint Edouard Philippe volt francia miniszterelnököt és összesen tizennégy minisztert is megcéloztak vele még 2019-ben, bár az NSO vasárnap kiadott közleménye téves feltételezésekről és megalapozatlan elméletekről beszél, hangsúlyozva, hogy a Pegasust kizárólag a kormányzati hírszerző és bűnüldöző szervek használják.

Maga a botrány természetesen nem arról szól, hogy kik és milyen alapon vásárolták meg az NSO szolgáltatását, hanem hogy valóban csak a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelemben vetették-e be, mint ahogy arról a gyártó és az érintett szervezetek is beszélnek. A párizsi székhelyű Forbidden Stories nonprofit újságírócsoport vezetésével zajló nyomozás és annak vasárnap közzétett eredményei ugyanis arra mutatnak, hogy a programot újságírók, kormánytisztviselők vagy emberi jogi aktivisták telefonjainak feltörésére is használták világszerte.

Az NSO Group Pegasus kémszoftverének, illetve az ugynacsak izraeli Candiru kémprogramjának felhasználása a külföldi lapértesülések és a hazai beszámolók alapján is rendelkezik magyarországi vonatkozásokkal. Ezzel kapcsolatban egyelőre senki sem igyekszik tisztázni a felmerült kérdéseket: bár az itteni szabályozás minimum tág teret enged az állampolgárok megfigyelésére, az ilyen jogosítványok visszaélésszerű használatát önmagában nem zárja ki az eljárásrend formális betartása, mint ahogy magára a megfigyelésre is csak abban az esetben derülhet fény, ha annak erdményei bizonyítékul szolgálnak valamilyen vádemelés során.

Biztonság

Egyelőre nem tűnik sokkolóan okosnak a Gemini mesterséges intelligencia

Ahogy az lenni szokott, a Google közzétette, a felhasználók pedig azonnal rászálltak az új technológiára, amit sikerült is buta hibákra késztetniük.
 
Ez a kkv-k problémája világszerte. A megoldásszállítók pedig rendszer a széttagoltságra, a sok egyedi igényre, és az ebből eredő magas fejlesztési és támogatási költségekre panaszkodnak.

a melléklet támogatója a Yettel

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.