Az Eurostat legújabban közzétett adatai alapján 2015 és 2016 között ismét növekedett az uniós gazdaságokban piacra került elektromos és elektronikai eszközök mennyisége. Az évtized elején tapasztalt átmeneti visszaesés után az ilyen eladott cikkek összes tömege ezúttal már a 10 millió tonnát is meghaladta, ami közel 3 százalékos emelkedést jelentett éves öszehasonlításban.
Az Európai Unió statisztikai információkat biztosító főigazgatósága szerint az elektronikai hulladék begyűjtésében 18 tagállam érte el vagy teljesítette túl a 2016-os célkitűzésnek megfelelő 45 százalékos arányt, ide számítva a 44,9 százalékot jelentő Németországot is. Ezzel az EU egészét tekintve 49 százalékosra teszik az elektromos szemét visszagyűjtését, ami az egyes régiók tekintetében persze lényeges különbségeket is mutat.
Skandinávia szemetelésben is bajnok
Még nagyobb a szórás a keletkezett hulladék mennyiségében, hiszen a Romániában egy főre jutó 1,6 kilogramm és a Svédországban jegyzett 16,5 kilogramm közötti tízszeres eltérés csak nagyon kis részben fakad a svéd visszagyűjtési rendszer hatékonyabb működéséből. A skandináv országok az újrahasznosítás relatív magas foka ellenére is ontják magukból az elektromos és elektronikai szemetet, a svédek mögött álló dánokat csak az Egyesült Királyság előzi meg ezen a területen.
Ehhez jön, hogy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) nem EU-tag résztvevőit is magában foglaló listán Norvégia, Liechtenstein és Izland rendre az első, a negyedik és a hatodik helyen áll. Magyarország a maga részéről a 18 jól teljesítő uniós ország között volt, és kerek 6 kilogrammal szerepel a listán, ami nagyjából Lengyelország, Olaszország vagy Szlovénia szintjének felel meg. A környéken Szlovákia valamivel alacsonyabb értéket jegyez, de Ausztria, Csehország, Horvátország vagy Bulgária is több e-hulladékot gyűjtött össze az egyes lakosokra vetítve.
Az Eurostat anyagából kiderül, hogy az értékeket nem csak az adatszolgáltatás hiányossága (vagy akár teljes hiánya) befolyásolja bizonyos esetekben. Olyan tényezőket is érdemes figyelembe venni, mint például az a Bulgáriában folytatott kampány, amelynek eredményeként 2015-ben 106 százalékos, 2016-ban pedig 97 százalékos visszagyűjtési arányt értek el az adott évben vásárolt eszközök mennyiségéhez viszonyítva.
A 45 is billeg, de már jön a 65 százalék
A tömegre számolt hulladékfajták között a legjelentősebb kategóriát nem meglepő módon a háztartási nagygépek képviselik 2.5 millió tonnával, vagyis a 2016-ban begyűjtöt e-szemét több mint 55 százalékával. Ehhez képest az informatikai és távközlési termékek majdnem 15 százalékkal (669 ezer tonnával) szerepelnek a második helyen, és a konzumer cikkek a fotovoltaikus panelekkel összefésült csoportjához is majdnem ugyanennyi, 610 ezer tonna begyűjtött e-hulladék tartozott.
Ahogy a fentiekből is kiderül, az Eurostat vonatkozó adatait meghatározza a tagállami adatszolgáltatás kétéves, illetve a statisztika összeállításának további egyéves határideje. Ennek alapján csak az idén ismertették a 2016-os referenciaév eredményeit a korábban ahhoz rendelt 45 százalékos előirányzat függvényében. Bár a szervezet legközelebb decemberben frissíti majd a számokat, az igazán érdekes adatokra 2021-ig kell majd várni, akkor derül ki ugyanis, hogy mennyiben sikerült megvalósítani a 2019-re kitűzött 65 százalékos begyűjtési arányt.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak