Így aztán az MI-vezérelt kamera is végig azt követte egy skót másodosztályú focimeccsen, bemutatva, hogy milyen törékenyek tudnak lenni az ilyen rendszerek.

A skót másodosztályban játszó Inverness Caledonian Thistle FC október közepén jelentette be, hogy a járvány okozta korlátozásokra válaszul streaming közvetítésekkel jelentkezik a hazai meccsekről, ezzel összefüggésben pedig egy mesterséges intelligenciára épülő megoldást telepített a pályáján működő kamerák irányítására. Az MI alapú automatizált kamerarendszer meghatározó funkciója a labdakövető technológia, ami biztosítja, hogy a képernyő előtt ülő bérletes nézők HD minőségben és mindig a lehető legjobb rálátással élvezhessék az éppen zajló akciókat.

Legalábbis elvben ez lenne a fejlesztés lényege, de a hétvégén streamelt közvetítésben a kamerát kezelő MI rendre összekeverte a közelebb álló partjelző (újabban asszisztens) tarkopasz fejét a labdával, és a mesterséges intelligenciára jellemző állhatatossággal és hatékonysággal tért vissza rá újra és újra, hogy a labda helyett hosszbb-rövidebb ideig azt kövesse a kamerával. Mindennek nyilván az lett az eredménye, hogy a meccs lényegi része csak a kép sarkában vagy még úgy sem látszódott, ahogy a rendszer a labda helyett a partjelzőre közelített:
 


A dolog állítólag annyira feltűnő volt, hogy a kommentátor kénytelen volt elnézést kérni a kellemetlenségért, és a fenti videó is lassan már másfélmillió megtekintésnél jár. A fiaskóról beszámoló lapok, így az elsőként tudósító IFLScience a klub és a technológiát forgalmazó Pixellot véleményére is kíváncsiak voltak, bár a dolog elég egyértelmű. A rendszer nem volt képes megkülönböztetni a nagyjából focilabda méretű és a napfényben ugyanúgy csillogó fejet magától a labdától, kiváló példát adva az MI alkalmazások korlátaira és meglepő törékenységére.

Amikor buta, akkor nagyon buta

Bár a mostani eset inkább csak mulatságos a mesterséges intelligencia (és azon belül a képfelismerő megoldások) más területeken is képesek hasonlóan banális tévedésekre: az önvezető autók tesztjeinél ebből már halálos ütközések is következtek, a The Verge beszámolója pedig azt az esetet idézi fel, amikor az egyik Tesla önvezető rendszere egy kamion fehér oldalát volt képtelen megkülönböztetni az éppen különösen fényes égbolttól. A gyártó természetesen a sofőr felelősségét hangoztatta, aki a figyelmeztetések ellenére is teljesen rábízta magát a robotpilótára.

Ahogy korábban az Algorithmic Justice League képviselőjét idéztük, a valódi izgalmakat még jó ideig nem a szuper okos, hanem a szuper buta MI-rendszerek jelentik majd, többek között a nem megfelelő betanítás miatt. A közlekedésnél maradva, a gyalogosok azonosítására felkészített computer vision modellek gyakran alacsonyabb hatásfokkal ismeri fel a gyerekeket, mint a felnőtteket, de a labdás eset még jobban mutatja, hogy ha a mesterséges intelligencia hibázik, akkor azt látványos és megmagyarázhatatlannak tűnő módon teszi.

Más szóval az MI nem csak hatékonyabb az embereknél egy-egy részfeladat elvégzésében, de tévedni is úgy téved, ahogy azt egy ember sohasem tenné. Ez pedig ismét rámutat a gépi intelligencia alkalmazásának egyik nyugtalanító vetületére: mivel a működésüket nem értjük pontosan, nem árt kifejleszteni a használatukhoz valamilyen hatodik érzéket, hogy idejében észleljük, amikor az MI valamilyen extrém buta döntést készül meghozni. Ehhez az embereknek nyilván felül kell emelkedniük az addig nyilvánvalónak tartott dolgokon – jó hír, hogy a témával foglalkozó kutatók szerint erre képesek is lehetnek majd.

Konzumer tech

Mikrovállalkozót csinált chatbotjából az Anthropic

A házon belül lefolytatott kísérleti projekt során az algoritmus stabilan szállította a furcsábbnál furcsább megoldásokat. A cég igyekszik az itt leszűrt tapasztalatokat a modellek fejlesztésénél kamatoztatni.
 
Hirdetés

Így újult meg Magyarország leggyorsabb mobilhálózata

Közel 100 milliárd forintos beruházással, a rádiós és maghálózat teljes modernizációjával zárult le a Yettel történetének egyik legnagyobb műszaki fejlesztése.

A kompromittált rendszerek, a dark weben felbukkanó ügyféladatok vagy a zsarolóvírus-kampányok következményei már a vezérigazgatói és pénzügyi igazgatói irodában csapódnak le – jogi, reputációs és üzleti szinten is. Lehet és kell is védekezni ellene.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.