Mindannyiunk életébe jelentős változásokat hozhatna az üzleti gondolkodás elterjedése, ezen belül is a teljes bekerülési költség számítás bevezetése a közigazgatási informatikában: az adóforintjainkból olcsóbban, jobb közszolgáltatásokhoz juthatnánk. Most induló Közigazgatás rovatunk szerkesztője, Bojta János nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy közös nevezőre hozza a hazai közigazgatási IT különböző érdekek mentén működő szereplőit.
Csizma kerül az asztalra? Üzleti alapú gondolkodás, netalán TCO számítás a közigazgatásban! Ezzel az izgalmas kérdéssel foglalkozik az áprilisi Business & Technology konferencián szervezett kerekasztal, és mi is egy ide tartozó témafelvetéssel indítjuk a Közigazgatás rovatunkat.

A kérdés megválaszolása előtt először köszönteni szeretném a Bitport új Közigazgatás rovatának olvasóit. A rovat elindításakor fő célként jelöltük meg az olvasók folyamatos tájékoztatását a közigazgatási (központi kormányzat, önkormányzatok) informatikát érintő témákban. Ezt jelenti a friss hírek megjelenítését, és egyes kiemelt témák részletes körüljárását a közigazgatási szereplők és az informatikai szakemberek és szállítók szemszögéből.

Az első időszakban egy kiemelt témakörrel foglalkozunk: az informatikai fejlesztések hasznosulása a közigazgatásban. Célunk nem csak a téma beépítése az érintett szakmai szereplők gondolkodásába, hanem olyan gondolatok, megoldási javaslatok előcsalogatása az olvasók oldaláról, amelyek konkrétan is hasznosíthatók a közigazgatás számára akár a beszerzési, fejlesztési vagy akár a jogalkotási tevékenységében is.

Bemutatkozás Mi is egyetértünk ezzel az általános véleménnyel, miszerint fontos az olvasó számára a szerző rövid bemutatkozása, hiszen szemléletmódja és probléma-megközelítése csak ennek fényében érthető meg.

A személyes adataim rövid összefoglalása: nyolcadik gyerekként jöttem világra, a gondtalan általános iskola és a Piarista Gimnázium szép, de erőt kívánó évei után a BME Villamosmérnöki karán szereztem oklevelet. A munkával töltött 40 munkás évemben voltam programozó, szervező, informatikai főosztályvezető, cégvezető majd tulajdonos.

A közigazgatási informatikával és a hozzákapcsolódó jó néhány problémával (szabályozás, teljesítménymérés, kontrolling stb.) az ezredforduló óta foglalkozom intenzíven. Aktívan munkálkodom az Informatikai VálIalkozások Szövetségének (IVSZ) Tanácsadó Munkacsoportjában és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Tanácsadó Osztályának elnökségében. Feleségemmel kettesben élünk szentendrei kis kertes házunkban, és a boldog nagycsaládos érzést most már a három lányomtól származó nyolc unokám jelenléte biztosítja számomra.

Az ő megjelenésük azért fontos elem bemutatkozásomban, mert az utóbbi években éppen miattuk jelent meg számomra a közigazgatás beruházásainak hasznossági elemzése, mint fő témakör. Ugyanis minden elhibázott államigazgatási informatikai beruházás (illetve az ebből eredően elpazarolt összeg) az ő lehetőségeiket csökkenti!

Ami fontos szemléleti pozíció, hogy belülről nézem az egész kérdést, hiszen megrendelő oldali tanácsadóként magam is találkoztam illetve résztvevője voltam többszáz milliós projekteknek, így átérzem a szállítói és a megrendelői oldali felelősséget egyaránt. Ezért fontos számomra a közigazgatási informatika hasznosságának kérdése, és ebből a megfontolásból vesszük idén górcső alá ezt a témakört a Bitport Közigazgatás rovatában.

Megbeszélendő kérdések Amikor a rovat elindítását terveztük, tudtuk, hogy nem egyszerű feladatra vállalkozunk. A közigazgatási informatika kérdéseinek boncolgatása esetén már a valós probléma feltárása sem egyszerű, hiszen az üzleti alapon működő szervezetek számára kialakított fogalmak és megoldások sok esetben nem – vagy másképpen – értelmezhetők a költségvetési szemléletben működő intézmények számára. Ezért ígérjük, hogy az adott témák elemzése előtt minden esetben rögzíteni fogjuk a fogalmakat és azok közigazgatási értelmezését.

Ha a hasznos informatikát tűzzük célul, akkor mindkét fogalmat pontosítjuk: mit értünk informatika alatt, és hogyan értelmezzük a haszon fogalmát a közigazgatásban. Fontosnak tartjuk a TCO (total cost of ownership, magyarul teljes bekerülési költség) gondolkodás meghonosítását és harmonizálását a költségvetésben alkalmazott pénzforgalmi szemléletű könyveléssel. Végül, de nem utolsósorban nem közvetlen célként, hanem elvárható hatásként tartjuk szemünk előtt az informatika jó hírének (hasznosságának) visszaállítását (egyesek szerint megteremtését) a közigazgatásban.

Néhány téma, amit szeretnénk még ebben az évben feldolgozni a szerzők, a riportalanyok és az olvasók segítségével:
Mit értenek hasznos informatikán a közigazgatásban?
TCO-X tartalmi elemei (mik a kapcsolódó költségek)?
A kockázatmenedzsment hiányából fakadó problémák a projektek során
Drága az IT? Ha igen, akkor mitől drága? Melyek a folyamatosan magas árú termékcsoportok és melyek azok ahol az árak csökkennek?
Drága-e a szakértő illetve az informatikai tanácsadó? Ha igen, akkor mi ennek az oka? Egyáltalán kik a szakértők? Mikor éri meg szakértőt használni? Hogyan lehet megtalálni az "igazit"?
Mi az út a bevált gyakorlattól (BGYM) a hasznos gyakorlatig?
Kell-e külön e-közigazgatásról beszélni a XXI. században?
Emellett mindazon közigazgatási informatikával kapcsolatos kérdések és problémák, amiket az olvasók beküldenek…

Problémafelvetés A nyitómondatban említett kerekasztal témájának pontos megjelölése: Kormányzati informatika - üzleti alapú döntéshozatal (TCO)? A témát megjelelő mondattal kapcsolatban két dolgot le kell szögezni a tisztánlátás érdekében.

Az egyik, hogy ne essünk át a ló másik oldalára: a közigazgatás nem üzlet, Magyarország nem részvénytársaság, ahol tízmillió magyar várja az osztalékot az üzleti év lezárását követően. A másik megállapítás, hogy az üzleti világ sem olyan okos mindig, hogy érdemes minősítő jelzőként utalni. Nem minden jó, ami „üzleti alapú”. Nem kívánok most messzire menni, és utalni a nagy gazdasági válságokra, amit az üzleti világ szinte már a működési modell elemének tekint, hanem csak a saját portánkon fogok sepergetni egy kicsit (nagyapám ezt javasolta nekem, és ő bölcs ember volt).

Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások döntő többsége nem ismeri a TCO fogalmát sem, nemhogy használná, pedig ők is üzleti alapon gondolkodnak. Ugyanígy – eltekintve a kivételektől - nem ismerik a CBA (magyarul költséghaszon elemzés) mikéntjét sem, és sorolhatnánk még azokat a módszereket, amelyek hasznosak lehetnének nekik, mégsem használják. Csak megjegyzésként említem, hogy beszéltem olyan cégvezetővel, aki a SWOT elemzést állandó jelleggel használta ügyfelei projektjeiben, de saját magára nézve még egyszer sem készítette el.

Szóval érthető, hogy mire gondolt a címadó, és egyet is lehet vele érteni, ha pontosítjuk a fogalmakat és meghatározzuk, hogy mit értünk "üzleti" gondolkodás alatt. Számomra az üzleti gondolkodás tartalma lehet pozitív: megfontolt, számításokkal alátámasztott, célorientált, de lehet negatív is: csak a saját profitot néző, önző, a társadalom szűk körének hasznot eredményező eszmerendszer is.

Nyilvánvalóan az üzleti világ és a közigazgatás nem működhet azonosan, mások a céljai és nagyon eltérőek a működési feltételei, jogszabályi keretei. Ennek ellenére a közigazgatás sok módszert átvehet az üzleti világból, és némi igazítás és illesztés után alkalmazhat a saját céljai elérésére. Sok mindenben azonban másként kell viselkednie, és nem szabad az üzleti gondolkodás szerint döntenie.

Egyszerűbb és hasznosabb leszűkíteni a vizsgálatot az informatika területére. Talán érdemes kimondani néhány bátor mondatot a helyzettel és a teendőkkel kapcsolatban:

Az elmúlt húsz évben a közigazgatásban jelentős darabszámú – nagy hírveréssel beharangozott – informatikai projekt igazából nem hozott hasznot az országnak, és ezek közé nem sorolom az egyértelműen korrupciós indokokból indított projekteket (ezek ugyanis nem szakmai elemzést, hanem büntetőjogi intézkedést igényelnek).
A fenti helyzet kialakulásában felelősség terheli a törvényhozást, a mindenkori kormányzatot és a megvalósításban résztvevő informatikai szállítókat egyaránt.
Ennek az állapotnak megszüntetése érdeke az állampolgároknak, a vállalkozóknak és hosszú távon az informatikai szakmának is, bár ez utóbbi szegmens érdekeltségét sokan vitatják.
Az informatikai projekt elindítása előtt szükség van költséghaszon elemzésre a közigazgatásban.
A költségek elemzésének módjára alkalmas lehet a TCO módszer is.
A fenti megállapítások a belső munkatársakkal történő fejlesztésekre is vonatkoznak.

Meghatározott összeget meghaladó projektek esetén kötelezővé kellene tenni a kockázatelemzést, a forrást biztosító döntés előtt (a megvalósíthatósági tanulmányhoz illesztve), illetve a projektindítás szakaszában.

Ha előre akarunk jutni, akkor a fenti mondatokban lévő helyzetértékelést és javaslatokat alá kell támasztani részletes elemzéssel, mert így nagyon általános és talán félreérthető. Fontos leszögezni, hogy nem az informatikai fejlesztések hasznosságát vitatjuk. Éppen az a célunk, hogy olyan előkészítési módszert és végrehajtási feltételeket határozzunk meg, amik szinte garantálják az informatikai projekt későbbi hasznosulását.

Ezt az elemzést folytatjuk a következő hónapokban, különböző oldalon álló, különböző kompetenciákkal rendelkező személyek megszólalásával. Nem ígérünk gyors, egyszerű és mégis üdvözítő megoldásokat, szerintünk ez az út nem járható. Ígérjük viszont a fogalmak tisztázását, a vélemények ütköztetését és olyan konkrét megoldási javaslatok alapjainak kialakítását, melyek hasznosak a közigazgatásnak és az IT szállítóknak is, és felhasználhatók a politikai döntéshozók számára is.

Bitport Bojta János
Bitport Bojta János
Bojta János közigazgatási informatikai szakértő, a TCOrgan Kft. ügyvezetője. Az IVSZ Tanácsadó Munkacsoportjának és a BKIK Tanácsadó Osztályának elnökségi tagja.

Milliónyi app elutasításával mosdatja magát az Apple

Cupertino részletes jelentést adott arról, mennyit dolgozott tavaly azon, hogy eszközeire ne lehessen káros alkalmazásokat telepíteni. Van azonban olyan helyzet, amikor a sok is kevés lehet.
 
...az pedig sokkal gyorsabb, ha mindent csak egyszer, vagy még egyszer sem kell személyesen elvégezni. Májusi mellékletünk második része az IT infrastruktúra automatizálásáról.

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

Az elmúlt tíz évben radikális változás történt az adatfeldolgozásban, ami az infrastruktúrát is átalakította.

a melléklet támogatója a Dell Magyarország

Ha bővítené tudását és fejlődne a digitális transzformáció területén, látogasson el a Transformation-experts.hu oldalra, ahol egy gyors regisztráció után inspiráló cikkek, esettanulmányok, prezentációk, videók és egyéb szakértői anyagok széles tárházához kap hozzáférést.

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.