Csizma kerül az asztalra? Üzleti alapú gondolkodás, netalán TCO számítás a közigazgatásban! Ezzel az izgalmas kérdéssel foglalkozik az áprilisi Business & Technology konferencián szervezett kerekasztal, és mi is egy ide tartozó témafelvetéssel indítjuk a Közigazgatás rovatunkat.

A kérdés megválaszolása előtt először köszönteni szeretném a Bitport új Közigazgatás rovatának olvasóit. A rovat elindításakor fő célként jelöltük meg az olvasók folyamatos tájékoztatását a közigazgatási (központi kormányzat, önkormányzatok) informatikát érintő témákban. Ezt jelenti a friss hírek megjelenítését, és egyes kiemelt témák részletes körüljárását a közigazgatási szereplők és az informatikai szakemberek és szállítók szemszögéből.

Az első időszakban egy kiemelt témakörrel foglalkozunk: az informatikai fejlesztések hasznosulása a közigazgatásban. Célunk nem csak a téma beépítése az érintett szakmai szereplők gondolkodásába, hanem olyan gondolatok, megoldási javaslatok előcsalogatása az olvasók oldaláról, amelyek konkrétan is hasznosíthatók a közigazgatás számára akár a beszerzési, fejlesztési vagy akár a jogalkotási tevékenységében is.

Bemutatkozás ■ Mi is egyetértünk ezzel az általános véleménnyel, miszerint fontos az olvasó számára a szerző rövid bemutatkozása, hiszen szemléletmódja és probléma-megközelítése csak ennek fényében érthető meg.

A személyes adataim rövid összefoglalása: nyolcadik gyerekként jöttem világra, a gondtalan általános iskola és a Piarista Gimnázium szép, de erőt kívánó évei után a BME Villamosmérnöki karán szereztem oklevelet. A munkával töltött 40 munkás évemben voltam programozó, szervező, informatikai főosztályvezető, cégvezető majd tulajdonos.

A közigazgatási informatikával és a hozzákapcsolódó jó néhány problémával (szabályozás, teljesítménymérés, kontrolling stb.) az ezredforduló óta foglalkozom intenzíven. Aktívan munkálkodom az Informatikai VálIalkozások Szövetségének (IVSZ) Tanácsadó Munkacsoportjában és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Tanácsadó Osztályának elnökségében. Feleségemmel kettesben élünk szentendrei kis kertes házunkban, és a boldog nagycsaládos érzést most már a három lányomtól származó nyolc unokám jelenléte biztosítja számomra.

Az ő megjelenésük azért fontos elem bemutatkozásomban, mert az utóbbi években éppen miattuk jelent meg számomra a közigazgatás beruházásainak hasznossági elemzése, mint fő témakör. Ugyanis minden elhibázott államigazgatási informatikai beruházás (illetve az ebből eredően elpazarolt összeg) az ő lehetőségeiket csökkenti!

Ami fontos szemléleti pozíció, hogy belülről nézem az egész kérdést, hiszen megrendelő oldali tanácsadóként magam is találkoztam illetve résztvevője voltam többszáz milliós projekteknek, így átérzem a szállítói és a megrendelői oldali felelősséget egyaránt. Ezért fontos számomra a közigazgatási informatika hasznosságának kérdése, és ebből a megfontolásból vesszük idén górcső alá ezt a témakört a Bitport Közigazgatás rovatában.

Megbeszélendő kérdések ■ Amikor a rovat elindítását terveztük, tudtuk, hogy nem egyszerű feladatra vállalkozunk. A közigazgatási informatika kérdéseinek boncolgatása esetén már a valós probléma feltárása sem egyszerű, hiszen az üzleti alapon működő szervezetek számára kialakított fogalmak és megoldások sok esetben nem – vagy másképpen – értelmezhetők a költségvetési szemléletben működő intézmények számára. Ezért ígérjük, hogy az adott témák elemzése előtt minden esetben rögzíteni fogjuk a fogalmakat és azok közigazgatási értelmezését.

Ha a hasznos informatikát tűzzük célul, akkor mindkét fogalmat pontosítjuk: mit értünk informatika alatt, és hogyan értelmezzük a haszon fogalmát a közigazgatásban. Fontosnak tartjuk a TCO (total cost of ownership, magyarul teljes bekerülési költség) gondolkodás meghonosítását és harmonizálását a költségvetésben alkalmazott pénzforgalmi szemléletű könyveléssel. Végül, de nem utolsósorban nem közvetlen célként, hanem elvárható hatásként tartjuk szemünk előtt az informatika jó hírének (hasznosságának) visszaállítását (egyesek szerint megteremtését) a közigazgatásban.


Problémafelvetés ■ A nyitómondatban említett kerekasztal témájának pontos megjelölése: Kormányzati informatika - üzleti alapú döntéshozatal (TCO)? A témát megjelelő mondattal kapcsolatban két dolgot le kell szögezni a tisztánlátás érdekében.

Az egyik, hogy ne essünk át a ló másik oldalára: a közigazgatás nem üzlet, Magyarország nem részvénytársaság, ahol tízmillió magyar várja az osztalékot az üzleti év lezárását követően. A másik megállapítás, hogy az üzleti világ sem olyan okos mindig, hogy érdemes minősítő jelzőként utalni. Nem minden jó, ami „üzleti alapú”. Nem kívánok most messzire menni, és utalni a nagy gazdasági válságokra, amit az üzleti világ szinte már a működési modell elemének tekint, hanem csak a saját portánkon fogok sepergetni egy kicsit (nagyapám ezt javasolta nekem, és ő bölcs ember volt).

Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások döntő többsége nem ismeri a TCO fogalmát sem, nemhogy használná, pedig ők is üzleti alapon gondolkodnak. Ugyanígy – eltekintve a kivételektől - nem ismerik a CBA (magyarul költséghaszon elemzés) mikéntjét sem, és sorolhatnánk még azokat a módszereket, amelyek hasznosak lehetnének nekik, mégsem használják. Csak megjegyzésként említem, hogy beszéltem olyan cégvezetővel, aki a SWOT elemzést állandó jelleggel használta ügyfelei projektjeiben, de saját magára nézve még egyszer sem készítette el.

Szóval érthető, hogy mire gondolt a címadó, és egyet is lehet vele érteni, ha pontosítjuk a fogalmakat és meghatározzuk, hogy mit értünk "üzleti" gondolkodás alatt. Számomra az üzleti gondolkodás tartalma lehet pozitív: megfontolt, számításokkal alátámasztott, célorientált, de lehet negatív is: csak a saját profitot néző, önző, a társadalom szűk körének hasznot eredményező eszmerendszer is.

Nyilvánvalóan az üzleti világ és a közigazgatás nem működhet azonosan, mások a céljai és nagyon eltérőek a működési feltételei, jogszabályi keretei. Ennek ellenére a közigazgatás sok módszert átvehet az üzleti világból, és némi igazítás és illesztés után alkalmazhat a saját céljai elérésére. Sok mindenben azonban másként kell viselkednie, és nem szabad az üzleti gondolkodás szerint döntenie.

Egyszerűbb és hasznosabb leszűkíteni a vizsgálatot az informatika területére. Talán érdemes kimondani néhány bátor mondatot a helyzettel és a teendőkkel kapcsolatban:

■ Az elmúlt húsz évben a közigazgatásban jelentős darabszámú – nagy hírveréssel beharangozott – informatikai projekt igazából nem hozott hasznot az országnak, és ezek közé nem sorolom az egyértelműen korrupciós indokokból indított projekteket (ezek ugyanis nem szakmai elemzést, hanem büntetőjogi intézkedést igényelnek).
■ A fenti helyzet kialakulásában felelősség terheli a törvényhozást, a mindenkori kormányzatot és a megvalósításban résztvevő informatikai szállítókat egyaránt.
■ Ennek az állapotnak megszüntetése érdeke az állampolgároknak, a vállalkozóknak és hosszú távon az informatikai szakmának is, bár ez utóbbi szegmens érdekeltségét sokan vitatják.
■ Az informatikai projekt elindítása előtt szükség van költséghaszon elemzésre a közigazgatásban.
■ A költségek elemzésének módjára alkalmas lehet a TCO módszer is.
■ A fenti megállapítások a belső munkatársakkal történő fejlesztésekre is vonatkoznak.

■ Meghatározott összeget meghaladó projektek esetén kötelezővé kellene tenni a kockázatelemzést, a forrást biztosító döntés előtt (a megvalósíthatósági tanulmányhoz illesztve), illetve a projektindítás szakaszában.

Ha előre akarunk jutni, akkor a fenti mondatokban lévő helyzetértékelést és javaslatokat alá kell támasztani részletes elemzéssel, mert így nagyon általános és talán félreérthető. Fontos leszögezni, hogy nem az informatikai fejlesztések hasznosságát vitatjuk. Éppen az a célunk, hogy olyan előkészítési módszert és végrehajtási feltételeket határozzunk meg, amik szinte garantálják az informatikai projekt későbbi hasznosulását.

Ezt az elemzést folytatjuk a következő hónapokban, különböző oldalon álló, különböző kompetenciákkal rendelkező személyek megszólalásával. Nem ígérünk gyors, egyszerű és mégis üdvözítő megoldásokat, szerintünk ez az út nem járható. Ígérjük viszont a fogalmak tisztázását, a vélemények ütköztetését és olyan konkrét megoldási javaslatok alapjainak kialakítását, melyek hasznosak a közigazgatásnak és az IT szállítóknak is, és felhasználhatók a politikai döntéshozók számára is.