Mégsem váltja fel egyetlen állampolgári kártya a személyi okmányainkat: a tervek szerint egy olyan kártyamenedzsment központot hoznak létre, amelynek feladata az egységes nyilvántartás biztosítása és a kártyakibocsátások koordinációja lesz - derült ki az Információs Társadalom Parlamentje elnevezésű rendezvény második napján.
Az Információs Társadalom Parlamentje elnevezésű kétnapos, a soros EU-elnökségünkhöz kapcsolódó rendezvény második napját Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke nyitotta meg, előadásában ismertetve a legfontosabb intézkedések mellett a hatóság szemléletmódját is. Ez utóbbit talán úgy lehetne összefoglalni: arra törekszenek, hogy az állampolgárok korrekt szolgáltatási szerződések, mérsékeltebb árak mellett magasabb szintű szolgáltatásokat kapjanak a szállítóktól. Jelentős előrelépésként említette a mobilszolgáltatókat kiemelten érintő új díjrendeletet, mely szerint áttérnek a sávos díjszabásra, technológiailag semleges, a több bázisállomás-építést és jobb minőségű szolgáltatást eredményez majd.

Jelenleg előkészítés alatt van a társszabályozás bevezetése: ennek lényege, hogy az önkéntesen társuló tagvállalatok – az érdekeltségi körükbe eső piaci érdekek védelmében - egy közös magatartáskódexet készítenek, és ennek betartását maguk ellenőrzik. Az ellenőrzés mellett vállalják a hozzájuk tartozó egyedi ügyek „házon belüli” teljes körű rendezését, ezzel mentesítik az amúgy is túlterhelt szakhatóságokat és bíróságokat. Vállalják a hatósági eljárást megelőző érdekegyeztető viták koordinációját illetve lefolytatását (mediációs folyamat). Ezek az önkéntes társulások közigazgatási szerződést kötnek az NMHH-val, hiszen egy jól körülhatárolt közfeladat végzését vállalják át tőle.

Szalai Annamária a Parlament felsőházi termében

Fontos előrelépés lehet a közeljövőben a jogsértő tartalmak bejelentését támogató központi hotline szolgálat elindítása. Ezt a feladatot eddig jórészt a civil szektor végezte, de ennek oly mértékben megerősödött a szerepe, hogy EU normák szerint erre kormányzati megoldást fognak biztosítani.

Az előadás végén itt is elhangzott a nagy igazság (amit a szerdai előadók más-más módon, de mindannyian megfogalmaztak): az állampolgárok, a vállalkozások és a hivatal közös célja, hogy az informatika legyen a társadalomért és ne fordítva!

Az ember mint természeti erőforrás A nap második előadójaként Ilosvai Péter, az IT-Services Kft. ügyvezetője beszélt az infokommunikációs szektor jelentőségének emelkedéséről, alátámasztva ezt az állítást néhány számadattal: az elmúlt 8 évben a gazdasági növekedés 25 százalékát adja, 100 ezer munkavállalót foglalkoztat és 14 ezer vállalkozás mozog ebben a szegmensben. Ezt követően az előadó a szektorban is markánsan megjelenő versenyképességi probléma lehetséges megoldási irányairól beszélt. Ezek közül ő az emberi erőforrás jelentőségét emelte ki, mint az egyetlen Magyarországon nagy mennyiségben rendelkezésre álló "természeti" erőforrást.

Részletesen beszélt arról, hogy sajnálatos módon a német export jelentősége mellett aránytalanul kicsi a német nyelvtudású munkavállalók száma, és – bár időben javuló tendenciát mutat – a szomszéd államokhoz képest alacsony az angolul beszélők aránya is (nálunk nem éri el a 80 százalékot, körülöttünk pedig 95 százalék felett van). A kitöréshez szükséges feltételként határozta meg a többnyelvűséget a következő generációk számára, ezzel kapcsolatban javasolta a nyelvtanulás előrehozását a középiskolai szintre, és a két nyelv tudásának beemelését az emelt szintű érettségi feltételei közé.

Kormányzati felhő Az EMC Magyarország nevében megszólaló Slamovits Tibor, a kormányzati üzletág igazgatója a korábbi kormányzati megszólalásokban elhangzott célok (költségcsökkentés, javuló és bővülő szolgáltatások, növekvő biztonság, nagy adatbázisok) közötti ellentmondások feloldására tett javaslatot a "kormányzati felhő"  megoldási mód előnyeinek bemutatásával.

Kiemelve a Kopint-Datorg és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) speciális helyzetét és szerepét, egy transzformációs nagy projekt vízióját mutatta meg, ami 4-6 év alatt átrendezhetné a jelenlegi közigazgatási rendszereket mind az adattárolás, az alkalmazások területén mind pedig az új, rohamosan terjedő végfelhasználói platformok befogadása terén.

A legfontosabb kérdésnek az átalakításba bevont szolgáltatások kiválasztását jelölte meg, illetve megemlítette, hogy a nemzetközi tapasztatok szerint érdemes a kisebb jelentőségű rendszerekkel elindulni az átalakítás során.

Milyen a jól működő állam? A plenáris előadásokat követően megkezdődtek a szekcióbeszélgetések: mi értelemszerűen azt a szekciót választottuk, ahol a „jól működő állam” kialakítási lehetőségeinek és feltételrendszerének megbeszélése volt a téma.

A nyitó előadásban először Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára fejtette ki röviden álláspontját az új stratégiával kapcsolatban. Az új alapelvként is felfogható „Mit parancsolsz, kedves gazdám?” jelmondat mellé megadta annak szakmai értelmezését, miszerint a korábbi projektindítási módszerrel szemben most új megközelítést alkalmaznak, melyben a prioritási sorrend megváltozik:

Felhasználói igények felmérése →  Szabályozás → Fejlesztés, üzemeltetés

Az új megközelítéshez új fejlesztési alapelvek is társulnak, ezek között hármat emelünk ki. Az egyik az időtényező a döntésekben, a fejlesztés során és a felhasználói funkciók működése során. A másik alapvetően új szemléletet tükröző alapelv az óriási, több éven keresztül fejlesztett integrált rendszerek támogatása helyett a "distinkció" fogalommal meghatározott lehatárolt funkcionális egységekben való gondolkodás.

A harmadik a szubszidiaritás, melynek jelen esetben nemcsak az általános "mindent a maga helyén" értelmét kell tudatosítanunk, hanem ennek egyfajta kiterjesztését is a "besegítés lefelé és felfelé" elvet. Tehát az alulról érkező jó ötletek befogadására legyen kész a felsővezetés, és szükséges esetben a felső szint (kormányzat) támogassa az alsó szinteket, ha rászorulnak. Ez a gondolkodás már egy kicsit a Toyota módszer felé történő elmozdulást jelenti, ami mindenképpen üdvözölhető változás.

Az előadás végén azt is megtudtuk, hogy a korábbi stratégiák felhasználásával, az említett alapelvekre építve június végéig elkészül az e-közigazgatás fejlesztésére vonatkozó tömör, körülbelül  20 oldalas koncepció. A lényeg, amit Fekete Gábor búcsúzáskor mondott törekvéseink eredményére vonatkozóan: „Ne jó álom, hanem jó állam legyen!”

Egységes kártyarendszer Ezt követően Vetési Iván, a KEKKH elnöke ismertette a NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) projekt állását és a már elfogadott koncepció lényeges elemeit. Ezek szerint az egy kártya elvét elvetették, és olyan kártyamenedzsment központot hoznak létre, melynek fő feladata az egységes nyilvántartás biztosítása és a kártya-kibocsátások koordinációja lesz. Lesznek akkreditált kártyakibocsátók, tehát ez a funkció nem lesz központosítva.

A kártyarendszerhez az állami kibocsátások esetén kötelező a csatlakozás, a civil illetve vállalkozói kezdeményezések esetén a csatlakozás önkéntes. A jogszabályi hátteret némileg módosítani kell, de minden esetben az alapvető személyes adatvédelmi jogok teljes körű biztosítása mellett. A kapcsolódó szakrendszerek saját adatbázissal rendelkezhetnek, és saját jogosultságkezeléssel biztosíthatják az adott környezetben szükséges hozzáférési lehetőségeket.

Lezajlott az Információs Társadalom Parlamentjének első napja
A Parlament ad otthont a infokommunikációs párbeszédnek

A szekcióülés is azt bizonyította, hogy egy nagy út elején járunk, és két lényeges gondolatot mindig a fejekben kell tartani. Az első, hogy ne álljunk meg a stratégiagyártás szintjén, hanem végre egyszer menjünk már végig az úton (valószínűleg hosszú és rögös út várható). Erre most először van lehetőségünk (időnk), hiszen a stratégia a ciklus elején már elkészült. A másik fontos gondolat, hogy ezen az úton - mindig a közérdek szem előtt tartásával - kéz a kézben együtt kell menetelni a kormányzat, a civil szféra és a vállalkozások szakértőinek.

Bitport Bojta János
Bitport Bojta János
Bojta János közigazgatási informatikai szakértő, a TCOrgan Kft. ügyvezetője. Az IVSZ Tanácsadó Munkacsoportjának és a BKIK Tanácsadó Osztályának elnökségi tagja.

Öt év alatt háromszorozná félvezetőgyártási kapacitását a Samsung

Ha ez összejön, 2027-re szorosabbá teheti a versenyt a TSMC-vel.
 
A vállalatoknak egy-egy speciális feladatra, új projektre bizonyos esetekben gazdaságosabb és eredményesebb külső erőforrásokat bevonni, mint a főállású munkatársakra bízni a munkát.

a melléklet támogatója a Hays Hungary

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.