Az Európai Bizottság július elején jelentette be az általános célú mesterséges intelligenciát szabályozó gyakorlati szabálygyűjteményének végleges változatát, amelynek kidolgozásához a független szakértők mellett modellszolgáltatók, kis- és középvállalkozások, tudományos szakemberek, MI-biztonsági szakértők, jogtulajdonosok és civil társadalmi szervezetek is hozzájárultak. A kódex elsősorban az iparági szereplőknek segítene a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály vonatkozó követelményeinek való megfelelésben, amelyek a tervek szerint már 2025. augusztus 2-án hatályba lépnek.

Az anyag külön fejezetben foglalkozik az átláthatóság, a szerzői jog és a biztonság kérdéseivel, utóbbi esetben a legfejlettebb modellek korlátozott számú szolgáltatójára vonatkozóan. Bár a határidő közeleg, a beszámoló szerint mély megosztottság tapasztalható a nagy technológiai vállalatok között: a francia Mistral és az OpenAI például vállalta, hogy az egyelőre önkéntes keretrendszer korai alkalmazójaként lép majd fel, a Microsoft egyelőre csak jelezte, hogy aláírná a dokumentumot, a Meta azonban közölte, hogy nem csatlakozik a jogi bizonytalanságokat felvető és az uniós MI-törvény hatályán messze túlmutató rendszerhez.

A Meta szóvivője szerint Európa rossz úton halad a mesterséges intelligencia szabályozásában, és arra figyelmeztetett, hogy a szóban forgó MI-kódex is akadályozza a határokon átívelő modellek fejlesztését és bevezetését, megbénítva azokat az európai vállalatokat, amelyek ezekre építenének üzletüket. Ide tartozik, hogy a kontinens legnagyobb techvállalatai közül is több mint 40 cég (köztük az ASML vagy az Airbus) csatlakozott ahhoz a néhány hete kiadott nyílt levélhez, amelyben arra kérték az Európai Bizottságot, hogy állítsa le, illetve két évvel halassza el a mesterségesintelligencia-törvény küszöbön álló végrehajtását.

Biztosnak csak a határidő látszik

Ahogy mi is beszámoltunk róla, a Bosch vezérigazgatója nemrég arról beszélt, hogy Európa a világ más részeihez képest túlzó szabályozása miatt veszélyezteti saját, az MI területén elért fejlődését, amit korábban az SAP első embere is hibás stratégiának nevezett, hivatkozva Európa amúgy is létező és jelentős technológiai lemaradására. Igaz, hogy az augusztus 2-ai határidőhöz közeledve még az EB és a tagállamok is felülvizsgálják az anyagot, de az mindenképpen jelentős következményekkel jár világszerte, mivel vállalatoknak több joghatóságban is egyensúlyt kell teremteniük az innovációs és a megfelelési célok között.

Ahogy legutóbb az AI News is kiemelte a szabályozásról szóló riportjában, a vállalatok eltérő reakciói máris előrevetítik azokat a kihívásokat, amelyek azonnal megjelennek majd a kötelező követelmények hatályba lépésével. Bár a meg nem feleléshez jelentős büntetési tételeket kapcsoltak, a Bizottság jelezte, hogy ha a szolgáltatók betartják a gyakorlati ajánlásokat, akkor a hatóságok is ezekre összpontosítanak majd a részletes ellenőrzések helyett. Annyi biztosnak látszik, hogy az EB a növekvő ellenállás dacára sem hajlandó késlekedésre, tekintettel a fogyasztók biztonságára és a feltörekvő technológiákba vetett bizalom kérdésére.

Az MI-kódexének jelenlegi, önkéntes jellege természetesen lehetőséget biztosít a vállalatoknak, hogy a kezdeti szakaszokban részvételükön keresztül is befolyásolják a szabályozás alakulását, a nemsokára életbe lépő, kötelező végrehajtás azonban már ezektől a vállalásoktól függetlenül is vonatkozni fog rájuk. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozza, hogy a keretrendszer összhangban van más kezdeményezésekkel, mint amilyenek bizonyos nemzeti stratégiák és a G7 hirosimai MI-folyamata, ebben pedig lehetőséget látnak, hogy nemzetközi referenciaként alapozzák meg az európai megközelítést.