Tegnap Donald Trump amerikai elnök a rá jellemző körítéssel és nagybetűs "kiabálással" tudatta az általa gründolt Truth Social platformon, hogy az Apple és Intel aláírta azt a tavasz óta rebesgetett megállapodást, amelynek értelmében az iPhone gyártója újra összeáll az amerikai csipgyártóval, így termékeibe hazai gyárakban készülő félvezetők kerülhetnek.

A partnerségről szóló bejelentés annyiban nem tekinthető váratlannak, hogy a sajtóban már tavasszal felröppentek a pletykák, miszerint a két vállalat előzetes megállapodásra jutott a kérdésben. Az együttműködéssel kapcsolatban egyelőre sem az Intel, sem az Apple részéről nem érkezett hivatalos megerősítés, így a pontos részletek sem ismertek. A korábban kiszivárgott információk alapján a legvalószínűbb az, hogy az Apple a jövőben bizonyos csipeket az Intel Egyesült Államokban lévő üzemeiben gyártatna le. Arról azonban szó sincs, hogy az almás vállalat szakítana a félvezetőit az utóbbi években kizárólag biztosító tajvani TSMC-vel.

Bonyolult kapcsolat

A korábban a csipgyártás egyeduralkodójának számító Intel sokáig nagyon szoros beszállítói kapcsolatban volt az Apple-lel, utóbbi azonban 2020-ban elkezdte saját fejlesztésű csipekkel szállítani a Maceket. Valószínűleg ez a szakítás is hozzájárult ahhoz, hogy az Intel súlyos lejtmenetbe került, amit a legendás Pat Gelsinger sem tudott megállítani.

A vezérigazgatói széket megöröklő Lip-Bu Tan gyorsan Trump elnök célkeresztjébe került, aki nyilvánosan követelte a vezető eltávolítását annak véleménye szerint túlságosan szoros kínai kapcsolatai miatt. A helyzet aztán egy elnöki látogatás után már a következő héten gyökeres fordulatot vett, és már arról folyt a diskurzus, hogy az állam részesedést vásárolna az Intelben. Ebből tavaly nyár végére konkrét ügylet lett, amikor is a kormányzat közel 10 százaléknyi tulajdonrészhez jutott 11,1 milliárd dollárnyi állami forrásért cserébe.

Innentől kezdve a hazai ipar megerősítésével kampányoló adminisztráció számára duplán hasznossá vált az Intel pozíciójának javítása. Ez már tavaly szeptemberben kapott egy jókora lökést azzal, hogy a japán SoftBank után az Nvidia is beszállt a buliba, egyúttal vállalva, hogy a közös csipfejlesztés mellett amerikai földön gyártott termékeket rendel az Inteltől. Szintén óriási eredménynek tekinthető, hogy idén tavasszal kiderült, Elon Musk Texasba tervezett "szörnygyáraiba" is szállíthat csipeket az Intel.

Shotgun wedding?

Miközben a most bejelentett partnerség az Apple és az Intel között egyértelmű és markáns pozitívumokat hozhat utóbbi működésében, az iPhone gyártójánál már sokkal több a kérdőjel. Jogosan merül fel a lehetősége például annak, hogy a megállapodást leginkább a politikai manőverezés kényszere szülte.

A Reuters beszámolója potenciális közvetlen üzleti haszonként említi az előállítói bázis diverzifikálását és a csipgyártási kapacitás bővítését, mivel a TSMC üzemeibe bőséges megrendelés érkezik például a nyaktörő tempójú MI-fejlesztéseket kiszolgálni igyekvő Nvidia részéről.

Ezeknél azonban lényeges fontosabb lehet az Apple számára, hogy ne mérgesedjen el túlságosan a viszony az amerikai kormányzattal. Ez a kapcsolat a legutóbbi időszakban meglehetősen ingatag volt, mivel Trumpnak nagyon nem tetszett, hogy a Washington és Peking közötti kereskedelmi pengeváltásokat a cég azzal gondolta elhárítani, hogy beszállítói láncát Kína helyett fokozatosan Indiába helyezte át.

Az üzlettel kapcsolatban sokat elmond a befektetői reakció is: az elnök posztját követően az Intel részvényei 7 százalékot emelkedtek, míg az Apple papírjai mindössze 0,8 százalékkal erősödtek. Az Intel egyébiránt idén a tőzsde egyik sztárja lett, mivel a gyártó árfolyama több mint 240 százalékkal hízott január óta.