"Különösen összeférhetetlennek" nevezte és lemondásra szólította fel Donald Trump amerikai elnök az Intel márciusban kinevezett vezérigazgatóját saját közösségi oldalán csütörtökön közzétett bejegyzésében. Lip-Bu Tan 2008 és 2017 között elnök-vezérigazgatóként irányította a csiptervező eszközöket és szoftvereket gyártó Cadence Design Systemst, és új megbízatásáról szólva a beszámolók felidézték, hogy a technológiai ipar legjobb kapcsolatokkal rendelkező vezetői közé szokás sorolni. Ezt azonban akármilyen hasznos tulajdonságnak is tartották a nehéz helyzetben lévő Intel működésének átalakításában, a jelek szerint a a kapcsolatok építését is túlzásba lehet vinni.

Trump megjegyzésének közvetlen előzménye Tom Cotton amerikai republikánus szenátor levele volt, amelyben kérdéseket tett fel az Intel igazgatótanácsának a malajziai születésű üzletember kínai üzleteit és egy korábbi, a Cadence Designt érintő büntetőügyet illetően. A Reuters már áprilisban beszámolt róla, hogy Tan közvetlenül vagy saját kockázati tőkealapokon keresztül több száz olyan kínai vállalkozásba fektetett be, amelyek közül néhányat a kínai hadsereggel is összefüggésbe hoznak. Az Intel szóvivője szerdán egy nyilatkozatban azt bizonygatta, hogy a cég és vezérigazgatója is elkötelezett "az Egyesült Államok védelmi ökoszisztémájában betöltött szerepének integritása" iránt.

Jöhet a következő CEO casting?

Az állásfoglalás ezúttal azonban kevésnek bizonyult, és Trump elnök azzal szólította fel Tant a lemondásra, hogy "nincs más megoldás erre a problémára". Maga a probléma pedig egészen pontosan az lenne, hogy az Intel új vezetője 2012 és 2024 között legalább 200 millió dollárt fektetett be egy sor csipgyártással és fejlett gyártási technológiákkal foglalkozó kínai vállalatba. A hírügynökség korábban arról is beszámolt, hogy Tan állítólag megvált a kínai szervezetekben betöltött pozícióitól, bár a riporterek által átfésült kínai adatbázisok számos befektetését aktuálisnak jelezték. Annyi biztos, hogy Trump üzenetére az Intel részvényei 4 százalékkal gyengültek a tőzsdenyitás előtti kereskedésben.

Az Intelnek eközben még mindig kulcsszerepe lenne a hazai chipgyártás fellendítését célzó amerikai erőfeszítésekben, tavaly közel 20 milliárd dollárnyi szövetségi támogatást és kölcsönt szerzett a csúcstechnológiás félvezetőgyártás támogatására. Bár az utóbbi években elveszítette technológiai előnyét a tajvani TSMC-vel szemben, és a mobil csipek korábbi felfutásához hasonlóan az MI-csipek piacának fellendüléséről is alaposan lemaradt, Tan munkáját eddig pozitív várakozások övezték. Az Intel új vezetője az év végére 22 százalékkal 75 ezer főre csökkentené a csipgyártó munkaerő-állományát, és a befektetők megnyugtatására fegyelmezetten hozzáállást ígért a gyártóipari beruházásokhoz.