A vállalat a repülő taxikon át a holografikus képet sugárzó humanoid robotokon át a Hold meghódításáig sok mindenben lát fantáziát az elkövetkező években.

A Hondáról a legtöbbeknek nyilván az autók és a motorok ugranak be, ám a japán konglomerátum ennél jóval több vasat tart a tűzben. Többek között erőforrások, napelemek, ipari robotok és repülőgépek is megférnek egymás mellett a portfólióban. A cég a héten azzal kapcsolatban szolgált némi információval, hogy milyen speciális területekre kíván a közeljövőben koncentrálni.

Felkészülnek a felszállásra

Ahogy sokan mások, a Honda is arra tesz, hogy a könnyen manőverező VTOL-járművek forradalmasíthatják a közlekedést. Az angol vertical take-off and landing kifejezésre utaló repülők nevükhöz hűen függőleges fel- és leszállásra képesek, így sokkal rugalmasabban választhatják meg működési területüket, mint mondjuk a szlovák repülő autó.

A Honda saját járművének fejlesztésénél természetesen nagy szerepet kaphatnak a cégóriás már meglévő megoldásai. Az egyelőre csak látványterveken létező modell meghajtásáról a tervek szerint egyrészt a már használt lítiumos akkumulátor-technológia mellett egy gázturbinás hibrid hajtómű gondoskodik. Ez biztosítja, hogy a repülő gond nélkül közlekedhessen két viszonylag nagy távolságra lévő város között is.

A program egyelőre nagyon korai fázisban tart, és a japánok nem is akartak irreális határidőket adni a lehetséges bevezetéssel kapcsolatban. A Honda ugyanakkor nem csak a járműben, hanem a köré épített ökoszisztémában is nagy potenciált lát. A fejlesztések ennek megfelelően kiterjednek a repülők működtetését és a mobilitásuk kiterjesztését segítő technológiákra, eszközökre.

Avatárost játszanának

A jövőről szóló hírcsokorból természetesen nem maradhatott ki a robotika sem. A vállalat víziója szerint a jövőben az embereknek felesleges lesz hosszadalmas utazásokat tenni csak azért, mert mondjuk munkakörükbe tartozik távoli gyártelepek ellenőrzése, vagy akár termékbemutatók tartása. A holnap dolgozói a Honda szerint elég lesz, ha felhúznak egy VR-sisakot, amelyen keresztül úgy irányíthatják a célállomáson lévő humanoid robotot, mintha csak ott lennének a helyszínen.

Az Avatar mozifilmből ismerős "átlényegülést" a cég Asimo robotjának továbbfejlesztett válozata, a beszédes nevű Avatar Robot biztosíthatná. A célszám itt sem túl korai: a tervek alapján valamikor a következő évtizedben lehet mindebből használható termék. Addig is azonban még bőven van mit fejleszteni. Sok más minden mellett meg kell oldani például a jelenlegi robotkéz méretének csökkentését, miközben javítani kell a végtag mozgékonyságán, ügyességén.

Napenergiából csinálnának oxigént a Holdon

Végére maradt a földtől leginkább elrugaszkodott terv: a Hold meghódítása. Ebben aktív szerepet szán magának a vállalat azzal, hogy olyan megújuló erőforrásokból táplálkozó energiaellátó rendszert tervez, amelyekkel a Holdon uralkodó zord állapotok között is megvalósítható a víz elemekre bontása. Az eljárásból az oxigént az ott tartózkodó emberek fogadnák örömmel, míg a keletkező hidrogénből rakétaüzemanyagot állíthatnának elő.

 

A Honda elképzelése a Holdon működő energiaellátó rendszerről


A Honda egyébként itt is hasznosítani tervezi a már említett fejlesztett robotkezet. Ezzel ugyanis könnyebbé válhat a távirányítású holdjáró flották irányítása, miközben a humán felügyelő személyzet nincs kitéve a szélsőséges időjárási viszonyoknak. A vállalat ezeket a kutatásokat a nemzeti űrügynökséggel karöltve már idén júniusban elkezdte.

Piaci hírek

Ezekkel az EU-s oktatóanyagokkal a cégvezetők is pengék lehetnek MI-ben

Az angol nyelvű tananyagokat az ARISA projekt keretében fejlesztették. Kezdőknek, haladóknak és a csak az MI dallamára kíváncsi vezetőknek is vannak kurzusok.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.