Kínai befektetőcsoport tett ajánlatot a legpatinásabb – és legnagyobb – informatikai lapkiadó vállalatra, az International Data Groupra, ismertebb nevén az IDG-re. A befektetőcsoport, melynek élén nem más, mint az IDG kínai leányvállalatának vezetője, Hugo Shong áll, a Reuters értesülései szerint több mint 1 milliárdot ajánlott a cégért.
Bár a Reuters belső forrásokból úgy értesült, hogy a kiadó vállalat és a befektetők előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, még messze lehet a megállapodás. Arra, hogy az IDG árulja magát, már januárban voltak jelek: akkor kötöttek szerződést a Goldman Sachs befektetési bankkal, hogy vizsgálják meg a vállalat eladásának lehetőségeit. A Boston Business Journal által közölt hír szerint a több mint 13 ezer alkalmazottat foglalkoztató vállalat 2014-es bevétele 3,75 milliárd dollár volt.
Nem csak lapkiadásból élnek
Az 1964-ben alapított IDG mind a mai napig magántulajdonban van. Az alapító, a két éve elhunyt Patrick Joseph McGovern nem csak a szakmához, hanem a végfelhasználókhoz is szóló lapokat képzelt el. A kiadó nagyon korán nemzetközi terjeszkedésbe is kezdett, felismerve, hogy az IT maga is a globalizáció egyik fontos hordozója. Jelenleg 97 országban vannak jelen a vállalat lapjai, nyomtatott és online kiadványok egyaránt.
A lap- és könyvkiadás mellett azonban a vállalat más területek felé is nyitott. Legfontosabb leányvállalata mind a mai napig a lapkiadóval egy időben alapított International Data Corporation. Az IDC, amely közel 80 országban, köztük Magyarországon is tart fenn helyi irodákat, leányvállalatokat, az IT-piac egyik legfontosabb elemző cége.
Jóval később, a kilencvenes években az IDG Ventures létrehozásával léptek ki a kockázati befektetések piacára. Az összesen mintegy 3,6 milliárd dollár tőkét kezelő alap – kezdetben teljes mértékben az IDG finanszírozta – ma már szintén nemzetközi hálózattá nőtt. Emellett kiterjedt a rendezvényportfóliója, világszerte több mint 700 szakmai rendezvény van a birtokában, és van hírszolgáltatása is (IDG News Service).
A kínai kapcsolat
McGovern a kezdetektől fontosnak tartotta a nemzetközi terjeszkedésben, hogy a hidegháború kellős közepén nyisson a szocialista blokk országai felé is. Már 1980-ban vegyesvállalatot hozott létre Kínában a kiadó zászlóshajója, a Computerworld kiadására. Azóta a vállalat ottani jelenléte sokkal markánsabbá vált. A kiadói részleg sokkal szélesebb tematikával foglalkozik, mint az anyavállalat: a szaklapok (Computerworld, Computer Fun, CEO & CIO stb.) mellett nem IDG-s kiadványok is bekerültek a portfóliójába, például a Cosmopolitan, az Esquire, a Harper's Bazaar vagy a National Geographic Traveler.
A piackutató részleg mellett a kínai kockázati befektetésekben is több mint két évtizede jelen van az IDG Capital révén. A társaság mintegy 2 milliárd dollár tőkét kezel. Olyan vállalatokba szálltak be, melyek azóta a kínai piac meghatározó szereplői lettek, például a Baiduba vagy a Tecentbe.
A felügyeletei szervek közbeszólhatnak
Bár a tárgyalások folynak, a Reuters szerint az, hogy valóban a kínaiaké lesz a vállalat, még egyáltalán nincs lefutva, és nem csak amiatt, mert esetleg a tárgyaló felek nem tudnak megállapodni.
Az értékesítéshez ugyanis ebben az esetben is szükség lesz az amerikai felügyelet, a US Committee on Foreign Investment (CFIUS) jóváhagyására. A CFIUS elsősorban a nemzetbiztonsági kockázatokat vizsgálja, ahogy tette azt például az IBM x86-os részlegének az eladásakor is.
Az IDG esetében a piackutató cége, az IDC jelenthet problémát, amely tevékenységéből adódóan sok információval rendelkezik az amerikai technológiai és távközlési iparról. A CFIUS a közelmúltban kiterjesztette a vizsgálatait a hagyományosan nemzetbiztonságilag fontosnak ítélt területekről (repülőgépipar, hadiipar, technológiai szektor, távközlés) olyan szektorokra is, melyeket nemzetbiztonsági szempontból korábban nem vagy sokkal kevésbé ítéltek kockázatosnak. Emellett beleszólhat a megállapodásba az is, hogy hogyan alakul az új amerikai elnök és Kína viszonya.
Felhőbe vezető út hazai szakértelemmel
Robusztus műszaki háttér, korszerű technológia és a felhasználóbarát kezelhetőség. A Flex Cloudhoz nem kell nagy IT-csapat, csak egy elhatározás és pár kattintás.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak