Jó ideje vonzó befektetési/felvásárlási célpontok kínai cégeknek az európai technológiai vállalatok. A kínai érdeklődés most fel is erősödhet, figyelmeztetik az EU döntéshozóit piacelemzők. A járvány miatt kialakult válság azzal fenyeget, hogy sok technológiai cégnek szüksége lehet külső befektetők bevonására, vagy a piaci értékük csökkenése miatt könnyen felvásárlási célponttá válhatnak. A kínai cégek pedig ezt ki is használják, különösen akkor, ha így fejlett technológiához juthatnak. Közép-Kelet-Európát azonban nem fenyegeti ilyen felvásárlási invázió.

A témával foglalkozó CNBC-összeállítás sorolja is azokat a cégeket, melyeknél felmerül egy esetleges kínai bevásárlás. Ilyen a Nokia, amelynek majdnem 10 százalékot esett az értéke tavalyhoz képest. Az Ericsson még csak 2 százalékot veszített, amiben az is segíthetett, hogy Nagy-Britanniában elnyert egy jelentős tendert, ők szállítják az EE mobilszolgáltató hálózati eszközeit. Az Infineon viszont már 20 százalékos, az STMicro egyelőre "csak" 7,5 százalékos mínuszban van.

Európa sebezhető, mert mind Kínától, mind az USA-tól lemaradt gazdasági növekedésben és innovációban egyaránt, mondta a CNBC-nek a Mirabaud Securities kutatási vezetője, Neil Campling. Ezért várható, hogy a technológiai cégeket amúgy is előszeretettel felvásároló Kína rástartol a válság miatt olcsóbbá váló vállalatokra.

Ugyanerre figyelmeztetett a brit titkosszolgálatot, az MI6-et 2009 és 2014 között irányító John Sawers is a Sky hírtelevíziónak adott interjújában annak kapcsán, hogy a kínaiak szerették volna megszerezni az irányítást az Imagination Technologies fölött. Sawers szerint a Nyugatnak sokkal többet kellene tennie azért, hogy megakadályozza a fontos technológiai kínai kézbe kerülését. Ez ugyanis a nyugati világ Kínától való függetlenségének egyik kulcsa.

A Nikkei, amely szintén most foglalkozott a témával, a Rhodium Group és a Mercator Institute friss tanulmányát idézi, amely szerint 2020 első negyedéve a kínai cégek külföldi befektetései szempontjából az elmúlt tíz év leggyengébb időszaka volt. Ugyanakkor a Rhodium és a Mercator kutatók is felfigyeltek, hogy néhány kínai cég igyekszik felvásárlásokra kihasználni, hogy a vállalatok piaci értéke csökkent.

Már eddig is vették, ami izgalmas volt

A kínai vállalatok eddig is komoly felvásárlási aktivitást fejtettek ki Európában. 2016-ban a Tencent megszerezte a Supercell finn mobiljáték-gyártó többségi részesedését. Hiába kavart nagy vihart, a német robotikai ipar egyik zászlós hajója, a Kuka is kínai tulajdonba került. De fintech vonalon is van jelentős felvásárlás: tavaly az Ant Financial vette meg az Egyesült Királyságban működő WorldFirstöt.

Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa. A Foreign Policy, amely szintén foglalkozott a kínai felvásárlási nyomással, cikkében idéz egy svéd felmérést, ami szerint 2014 után a kínai cégek felvásárlási aktivitása érezhetően megnőtt. A célpontok pedig elsősorban olyan cégek, melyek illeszkednek a Made in China 2025 innovációs célkitűzéseihez. Piacelemzők szerint ez a magyarázata annak is, hogy a közép-kelet-európai tagállamokban alacsony a kínai befektetések szintje (lásd az alábbi térképet, amely az M&A tevékenység és a zöldmezős beruházások együttes értékét mutatja országonként), ugyanis ebben a régióban nincsenek olyan fejlett technológiai célpontok, amik Kínát érdekelnék.

Kínai cégek összesített tőkebefektetései az EU államaiban 2000-2019 között (milliárd USD)

(Forrás: Mercator Institute)

A globális piaci összefonódás miatt némi védelmet ad, hogy nagyon sok adásvételre az USA illetékes szervének, a külföldi beruházásokat és felvásárlásokat ellenőrző CFIUS-nak (Committee on Foreign Investment in the United States) is rá kell bólintania, amely az USA és Kína között kibontakozott kereskedelmi háború következményeként szigorúbban és idéntől szélesebb hatáskörrel is vizsgálódik. Campling szerint éppen ezért szinte nulla az esélye annak, hogy az európai nagyvállalatok kínai kézbe kerüljenek, hiszen az USA majdnem mindegyik esetében képes blokkolni az ügyeletet.

Az Ericssont 1999-ig irányító Sven-Christer Nilsson azt nyilatkozta a Foreign Policynak, hogy a felvásárlások ellen hatékonyabb védelmet nyújtana, ha az EU-nak is lenne a CFIUS-hoz hasonló szervezete.

A versenyjogi biztos állami beavatkozást javasol

A téma abban a Margrethe Vestagerrel készített interjúban is előkerült, ami hét elején jelent meg Financial Timesban. A Európai Bizottság versenyjogért felelős biztosa szerint a tagállamoknak meg kellene fontolniuk, hogy akár úgy is akadályozzák a stratégiailag fontos cégek kínai átvételét, hogy maga az állam is beszáll. Vestager szerint ennek nincs akadálya. Ha a cégek részvényeket bocsátanak ki, azokból az államok is vásárolhatnak.

Ez azért fontos kérdés, mondta az üzleti lapnak az EU-biztos, mert a technológiai fölényért megy a harc, azaz azért, hogy ki fogja uralni a technológiák következő generációját, például az 5G-t vagy a mesterséges intelligenciát.

Vestager határozott fogalmazása azt vetíti előre – véli a CNBC –, hogy az Unió a korábbinál sokkal kritikusabban vizsgálja majd a kínai felvásárlási kísérleteket, ha azok kulcsfontosságú technológiai vállalatokra irányulnak.