A távol-keleti országban is egyre jobban látszik, hogy a digitális gazdaság nem szabályozható a hagyományos eszközökkel.

Kínában is túl nagyra nőtt a digitális gazdaság, ami egyre komolyabb fejtörést okoz az államnak. Segíteni kell, mert az segíti az innovációt, de kordában is kell tartani, mert a gazdaság különböző szektorait egyensúlyban kell tartani. Csakhogy a technológia sokkal gyorsabb, mint az állami szabályozás.

A kínai Információs és Kommunikációs Technológiai Akadémia adatai szerint 2019-ben az ország digitális gazdasága 5520 milliárd dollárnyi bevételt termelt, azaz a kínai GDP 36 százalékát. Az ágazat az elmúlt évtizedben sokkal gyorsabban bővült, mint a gazdaság többi része. Ezt mutatja például a digitális gazdaság által megtermelt hozzáadott érték nagyon gyors növekedése: ez 2019-ben például 11 százalékkal volt több, mint 2018-ban az akadémia számításai szerint. A digitális technológiák alkalmazása emellett más szektorokban (pl. feldolgozó ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás) is megdobta hozzáadott értéket.

Rugalmas és piacbarát szabályozás kell

Ezek a tendenciák az állam figyelmét is felkeltették. Mindenekelőtt a nagy technológiai platformokra és a nagy adatbázisokkal és hatalmas fogyasztói forgalommal rendelkező vállalatokra kellene valamiféle adót kivetni, idézi egy angol nyelvű kínai gazdasági portál Zsu Guangyao volt pénzügyminiszter-helyettest. Rajta kívül más állami vezetők, például a kínai értékpapír-felügyelet első embere is nyíltan beszélt egy digitális adó szükségességéről. Az ő indoklása is érdekes: szerinte ez a módja annak, hogy a felhasználók is részesülhessenek azoknak az internetes platformoknak a hasznából, melyek létrehozásában ők is segítettek.

Az adóügyi szakértők szerint azonban a kivitelezés közel sem egyszerű. Az állami adminisztráció mindig a digitális gazdaság mögött kullog. Egyelőre az állam addig jutott, hogy próbálja a monopóliumellenes törvényeket összhangba hozni a digitális gazdasággal, és kiszűrni a technológiai óriásvállalatok versenyellenes magatartását. Pedig a szakértők szerint hatékonyabb adószabályokra is szükség lenne, mert ellenkező esetben egyre jobban sérül a szabad verseny.

A nehézség abban rejlik, hogy nem elég kitalálni, hogy mi legyen az adóalap, és mekkora legyen az adó mértéke. Mivel már most is nagyon nagy – és folyamatosan nő is – a gazdaság egészében a digitális gazdaság súlya, a gazdaság egészére, a költségvetés egész rendszerére és a társadalomra gyakorolt hatását együttesen kell vizsgálni.

Ez nem csak Kína problémája. Mint a gazdasági lap írja, 130 országban dolgoznak azon, hogy a globális technológiai cégeket (Amazon, Facebook, Apple, Google és tsa.) megadóztassák. Ez persze kicsit más, mint ami most Kínában terítékre került. A globális vállalatoknál ugyanis elsősorban az adóelkerülés – finomabban: az adóoptimalizálás – megakadályozása a cél. Ennek legkézenfekvőbb megoldása az lenne, ha ezek a vállalatok ott fizetnének adót, ahol értékesítik a szolgáltatásaikat, függetlenül attól, hogy fizikailag jelen vannak-e pl. egy irodával, képviselettel stb. az adott országban. Ezt csinálták például a franciák, ami rövid távon adóbevételt generál, de hosszabb távon növelik a kereskedelmi feszültségeket, és csökkenti a növekedést. Kína ezért más megoldásokban is gondolkodik.

Az univerzális megoldás még messze van

Sok részletkérdést kell azonban még tisztázni. Probléma például, hogy az online tranzakciók értékét sokszor nehéz meghatározni. Nem működnek a hagyományos gazdaságban bevált módszerek (cégnyilvántartás vagy a működés helye szerinti adóbeszedés) és így tovább.

Az online platformok pedig Kínában is előszeretettel adóoptimalizálnak, és sokkal sikeresebben is teszik, mint a hagyományos gazdaság szereplői. Közgazdászok szerint talán javíthatna az adómorálon, ha alacsonyabb lenne a digitális gazdaságban tevékenykedő vállalkozások adóterhe, ám az meg az adósemlegességet sértené, és torzítaná a piacot.

Kínában jelenleg két lehetőségről folyik vita. Felmerült a jelenlegi adórendszer optimalizálása, hogy az a digitális gazdaság körülményei között is értelmezhető legyen. A másik út egy újabb, ún. digitális adó bevezetése az eddigi adónemek mellé (jelenleg 18-féle adó létezik a kínai adórendszerben). Egyes közgazdászok szerint viszont első megközelítésben talán az is elég lenne, ha megerősítenénk a digitális gazdaságban működő vállalkozásoknál az ellenőrzést.

A probléma köztudott: a digitális gazdaság és a működését szabályozó törvények változásának sebességre között óriási a különbség. Például 2011-ben adták ki a Taobao e-kereskedelmi platformon induló első üzletnek az adószámot. Ehhez képest a kínai e-kereskedelmi törvény, amely az ilyen kereskedelmi tevékenység jogi státuszát egyértelműsíti, csak 2019. január 1-jén lépett hatályba. De ez is csak a hivatalos online boltokat szabályozza: magánszemélyek kereskedelmi tevékenységét nem, és van egy csomó olyan értékesítési csatorna és mód, amire szintén nem tér ki.

Problémás az adatgazdaság is

Állami szakértők szerint arra is megoldást kellene találni, hogy nagy internetes platformok jelentős bevételekhez jutnak az általuk kezelt felhasználói adatokból anélkül, hogy a nyereségükből visszajuttatnának az adatok tulajdonosainak. A vita, hogy ez milyen formában valósuljon meg, világszerte zajlik.

Egyelőre a kínaiaknak sincs megoldásuk. Sencsenben például úgy szabályozták helyi szinten a kérdést, hogy a személyekhez kötődő, de nyilvános elérhető adatok fölött az állam gyakorolja a tulajdonjogot. De vannak olyan hangok is, hogy nem lenne szabad tulajdonjogot rendelni adatokhoz, mert az bizonyos esetekben kibogozhatatlan tulajdonjogi vitákhoz vezethet. Összességében akadályozná az olcsó adatforgalmat, és nem kedveznek az adatok piaci megosztásának.

Piaci hírek

12,5 millió: átlagosan ennyit keres évente egy magyar projektmendzser

Szép pénz, de nemzetközi összehasonlításban ezzel a keresettel nagyjából a portugál és brazil kollégáik közé férnének be a magyarok.
 
Hirdetés

Trend Micro: túl kell lépni a helyhez kötött biztonságon

Bár Magyarországon még az on-premise megoldásokat kedvelik a vállalatok, a hálózatba kapcsoltság általánossá válása miatt túl kell lépni ezen a szemléleten.

Minél szélesebb látószögű optikával nézi az IT-infrastruktúrát a biztonsági csapat, annál gyorsabban veszi észre a fenyegetéseket, és tud azokra reagálni. Ebben segítik az XDR-platformok.

a melléklet támogatója a Trend Micro

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.