Kína még ebben az évben véglegesíti az ország első, kizárólagosan online banki tevékenységet végző szervezetekre vonatkozó szabályozását, hogy minimalizálja a kockázatokat ezen a pénzügyi területen, vonzóbbá téve azt az új piaci szereplők – köztük a külföldi hitelintézetek – szemében. A Reuters bennfentes forrásaira hivatkozva kedden számolt be róla, hogy az új irányvonalak azokat a társaságokat is támogatnák, amelyek már jelen vannak Kínában, és lehetővé téve nekik, hogy saját, különálló digitális platformokat hozzanak létre. Ilyen nagy bank például a Citigroup vagy a HSBC is, amelyek egyelőre inkább csak szenvednek a sokkal nagyobb lehetőségekkel kecsegtető piacon.

Bár az adatgazdaság és az új technológiák (például a mesterséges intelligencia) a kínai pénzügyi szolgáltatásokat is elmozdította a fizetési tranzakciók feldolgozásától a befektetési termékek értéksítésének irányába, a külföldi tulajdonban lévő piaci szereplőknek eddig nem sok babér termett lakossági banki szektorban a kontinentális Kína területén. Bár több pénzintézet évek óta próbálja megvetni a lábát, a hazai versenytársak mér csak fizikai jelenlétüket tekintve is hatalmas fölényben vannak – ezzel szemben jelenthet alternatívát a digitális banki tevékenység erősítése, amelynek feltételeivel kapcsolatban tucatnyi szakmai csoport folytat megbeszéléseket a kínai pénzügyi felügyelettel.

A fintech ágazat központi fejlesztésének első lépése

A hírügynökség beszámolója szerint a kilátásban lvő új szabályozás lehetőséget teremtene a technológiai vállalatokkal való partnerségre a független digitális banki platformok létrehozatalában, maguk a bankok pedig többségi tulajdonosaivá válhatnának a kizárólag online pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásoknak. A Reuters forrásai megerősítették, hogy a kínai kormányzat meg akarja könnyíteni a külföldi piaci szereplők belépését a máskülönben óriási piacra, ehhez pedig olyan általános keretrendszert állít fel, amely szabványosítaná a gyorsan növekvő online pénzügyi szektor felügyeletét, beleértve a már meglévő szereplőket (Alibaba, Tencent stb.) is.

A riportból kiderül, hogy a hongkongi vagy szingapúri gazdaságban egyre fontosabb szerepet töltenek be az ilyen szolgáltatók, eközben Kínában 2014 óta midössze néhány digitális bank kapott működési engedélyt. Ilyen a Tencent ernyője alatt működő WeBank, az Alibaba mobil bankja, a MYbank, illetve a Baidu és a China Citic Bank által létrehozott AiBank. A Reuters felidézi, hogy a kínai központi bank még tavaly augusztusban jelentette be, hogy hároméves tervet dolgoz ki a hazai fintech ágazat fejlesztésére, ezzel kapcsolatban azonban sem a konkrét elképzeléseket, sem az azokhoz rendelt útitervet nem közölte.

Kínában az online banki szolgáltatások egyelőre nem képviselnek jelentős erőt a napi szintű banki tevékenységben. Az említett digitális bankok még 2018 végén is összesen 56 milliárd dollár értékű eszközállománnyal rendelkeztek, ami persze nem kevés, de a kínai bankszektor teljes eszközállományának így is csak 0,15 százalékát tette ki. A hírügynökség a kínai jegybankot és a pénzügyi-biztosítási szabályozó szervezetet is megkereste a tervezett új keretrendszert illető kérdésekkel, de választ nem kapott sem tőlük, sem a kínai piacon már jelenlévő digitális banki szolgáltatóktól. Az értesüléseket ugyan a Citigroup és a HSBC sem kommentálta, de szóvivőik jelezték, hogy minden új szabályt a megjelenésüket követően megvizsgálnak majd, és folyamatosan keresik a terjeszkedés lehetőségét az ázsai piacokon.