A Reuters beszámolója alapján olyan új irányelveket dolgozott ki a kibertér szabályozásáért felelős hatóság, amelyek értelmében a nagy internetes vállalatok a jövőben már csak kormányzati jóváhagyással eszközölhetnek befektetéseket, vagy vonhatnak be külső tőkét az üzletükbe. A hírügynökség bennfentes forrásaira hivatkozva arról ír, hogy a javaslatban szereplő követelmények minden olyan platformszolgáltatóra vonatkoznak majd, amely több mint 100 millió felhasználóval vagy több mint 10 milliárd jüan (1,58 milliárd dollár) éves bevétellel működik.
A források szerint ugyanilyen engedélyeket kellene kérnie minden olyan internetes vállalkozásnak, amely érintett a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság tavaly kiadott, azóta rendszeresen frisített negatív ágazati listáján. Ez lényegében a külföldi befektetéseket tiltja meg az olyan szektorokban, mint amilyen a közoktatás, a hírszolgáltatás vagy mondjuk a ritkaföldfémek kitermelése. A bizottság ennek alapján azt is megköveteli az érintett területeken mozgó szervezetektől, hogy engedélyt kérjenek, mielőtt részvényeiket a kínai anyaországon kívül tőzsdékre vinnék.
A Reuters szerint egyes internetes cégeket már tájékoztatták is a várható új szabályozásról, bár egyelőre csak szabályozástervezetről van szó, amelynek a részletei még változhatnak. Az információ mindenesetre nem volt nyilvános, és a kiberadminisztráció sem reagált azonnal a hírügynökség megkeresésére. Annyi biztos, hogy a javaslat elfogadása még tovább szigorítaná azt az elmúlt évben kialakított, egyre határozottabb állami felügyeletet, amelynek nyomán határozott korlátok közé szorították a korábban alig szabályozott internetes óriáscégek tevékenységét az üzletszerzéstől egészen a felhasználói adatok kezeléséig.
Nem lehet majd mindent erőből megoldani
Az Alibaba, a Tencent, a ByteDance és más vállalatok is valóságos birodalmakat építettek fel maguk körül a kisebb piaci szereplők felvásárlásával és olyan befektetésével, amelyeket a kínai szabályozók monopolisztikusnak és a felhasználóikkal szemben tisztességtelennek neveznek. Az ilyen cégeknek az utóbbi időben laza csuklóval szórják a pénzbüntetéseket a bejelentési kötelezettségek elmulasztása vagy a kártékony üzleti gyakorlatok miatt, február közepétől pedig biztonsági felülvizsgálatot is megkövetelnek a legalább egymillió felhasználó adatait kezelő vállalatoktól.
A mostani tervezetet összefüggésbe helyezi, hogy a CBInsights adatai szerint a Tencent például Ázsia harmadik legaktívabb befektetője volt a tavalyi negyedik negyedévben, az összes kockázatitőke-finanszírozás pedig a 90 milliárd dollárt is meghaladta 2021-ben Kínában, ami több, mint az előző évi szint másfélszerese. A Reuters által megszólaltatott magántőke-befektető úgy látja, hogy az új szabályok ténylegesen lelassíthatják az internetes nagyválallatok befektetéseit, tágabb teret engedve a kisebb, független induló vállalkozások fejlődéséhez.
Emellett hatással lehet az ilyen cégek értékelésekre is, mert a piacon mozgó óriások erre kevésbé érzékenyek, hiszen legfőbb céljuk az, hogy stratégiai előnyt szerezzenek a versenytársaikkal szemben. Az a mostani riportból nem derül ki, hogy az új rendelkezések pontosan milyen típusú befektetéseket vagy forrásbevonásokat érintenek, így vonatkoznak-e majd a magánpiaci befektetésekre, például az elsődleges részvénykibocsátásokat megelőző privát finanszírozási körökre. Annak a korszaknak mindenesetre a végét jelenthetik, amikor a nagy internetes platformok üzemeltetői jórészt befektetéseken keresztül építhették fel ökoszisztémájukat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak