Kínában hivatalos formában is megkezdődött a hatodik generációs vezeték nélküli hálózatok (6G) fejlesztése, amennyiben az állami média szerdán bejelentette az illetékes k+f csoport megalakulását. A kínai tudományos és technológiai minisztérium lapja szerint a héten állami tisztségviselők és különböző kutatási szervezetek képviselői találkoztak azon a programindító megbeszélésen, amelyre szinte csak napokkal azután került sor, hogy az ország három legnagyobb telekommunikációs szolgáltatója elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását.

A hírek szerint a program felügyeletére két csoport alakult a 6G technológiák kutatásának koordinációjárja, formálisan is megkezdve a 6G technológiák fejlesztésének állami támogatással való felgyorsítását. Az egyik csoport olyan kormányzati intézémnyek képviselőit gyűjti össze, amelyek a 6G gyakorlati bevezetésének útját egyengetnék, a másik pedig 37 egyetemi, tudományos és vállalati szakemberből áll, és technikai tanácsadást végezne a 6G hálózatok kutatásával kapcsolatos fontosabb döntések előkészítésében.

A negyedik generációs (4G) vezeték nélküli hálózatok még 2009-ben jelentek meg, ehhez képest a tízszeres adatátviteli sebességet ígérő 5G még csak ebben az idén indul be, vagyis túl sok mindent még nem tudunk róla, milyen érdemi változásokat fog hozni a mindennapi felhasználásokban, ami elsősorban az üzleti célú alkalmazások esetében nyilvánul majd meg. Kína maga 130 ezer 5G bázisállomás üzembe állítását tervezi az év végéig, és a kínai szállítók világszerte benne vannak az új hálózatok kiépítésében is.

Újabb kavicsot dobnak az 5G zavaros vizébe

Mások mellett ebből ered az amerikai -kínai kereskedelmi háboró egyik legtöbbet tárgyalt konfliktusa is, amelynek értelmében az 5G szolgáltatások tekintetében lemaradásban lévő Egyesült Államok kizárta piacairól a kínai gyártókat, és több-kevesebb sikerrel szövetségeseit is erre próbálja ösztönözni. A kérdésben az európai, sőt még a V4-es országoknak sincs egységes álláspontja. Ahogy nemrég mi is beszámoltunk róla, Magyarországon leginkább a német megközelítés érvényesül.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbb Sanghajban, a második Kínai Nemzetközi Import Expó nyitónapján megrendezett fórumon is közölte, hogy a magyar kormány nem tesz különbséget nemzetiségi alapon a piaci vállalatok között, és csak azt a feltételt szabja, hogy azok tartsák magukat az ország törvényeihez és előírásaihoz. Idehaza egyébként elsőként a Vodafone indított kereskedelmi 5G szolgáltatást, alapvetően a Huawei eszközeire építve, de a Magyar Telekom is fontos partnere a kínai szállítónak.

Visszatérve a kínai 6G-s tervekre: tavaly ilyenkor a kínai állami média már azt is belengette, hogy az első 6G teszthálózat akár már 2020 elején üzembe állhat, amelynek terabites másodpercenkénti sebessége ugyanúgy tízszerese lenne az 5G-nek, ahogy az 5G ugyanekkora javulást ígér a 4G-hez képest. Emellett a hatodik generációs hálózatoktól magasabb lefedettség elérését is várják, ami elvileg műholdas internetként is működhetne, és párhuzamosan futhatna a vezeték nélküli adatkommunikáció korábbi, már meglévő megoldásaival.

Ezzel együtt a mostani bejelentés már nem határozott meg pontos céldátumokat, bár a kínai tudományos és technológiai miniszter prioritásnak nevezte a 6G-t "a kínai nemzet fejlődésének mai, rendkívül fontos szakaszában". A fejlesztéseket egyengető csoportok első fladata egy pontos útiterv összeállítása lesz, a 6G technológiák potenciális felhasználási területeinek meghatározása mellett. A kommentárok szerint a formális programindítás leginkább arra jó, hogy még nagyobb feszültséget okozzon az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségeknél Kína technológiai képességeit illetően, és a Huaweit is még jobban a figyelem középpontjába állítsa. A bejelentés ugyanis nem nevezett meg konkrét piaci szereplőket, de nem lenne életszerű, hogy éppen a kínaiak nemzeti bajnoka maradna le egy ilyen listáról.