Beigazolódnak a korábbi figyelmeztetések, és Kína rövidesen már nem a felzárkózással, hanem az előzéssel lesz elfoglalva az Egyesült Államokkal szemben folytatott versenyben a mesterséges intelligencia területén. A Stanford Egyetem emberközpontú MI-vel foglalkozó intézetének (Stanford Institute for Human-Centered AI - HAI) nemrég közzétett jelentése szerint a mesterségesintelligencia-robotok teljesítményében már majdnem behozták lemaradásukat az amerikai technológiával szemben, miközben folyamatosan felülmúlják nemzetközi versenytársaikat a szabadalmak, publikációk és a bevezetések számában.
The 2026 AI Index Report című dokumentum megállapítja, hogy töredékére csökkent a különbség a vezető nagy nyelvi modellek (LLM-ek) relatív teljesítményére vonatkozó mérőszámokban, és az USA továbbra is megelőzi ugyan Kínát az ilyen modellek számában, Kínának mégis jóval több publikációs hivatkozása van már Amerikához (és pláne Európához) képest. Ide tartozik, hogy az ország az ipari robotok telepítéseit és az energetikai infrastruktúra fejlesztését tekintve is magasan vezet, összességében pedig szélesebb körű szabályozásának és alacsonyabb értékű befektetéseinek ellenére is megváltoztatta az erőviszonyokat.
Pénzük több van, ha csak ez számítana
Az MI-vonatkozású magántőke-befektetések az egyetlen olyan kategória, amelyben a stanfordi kutatók szerint az Egyesült Államok egyértelműen erősebb: 2025-ben 285,9 milliárd dollárt öntöttek az érintett vállalkozásokba, ami több mint 23-szorosa Kína 12,4 milliárd dollárjának, és 1953 új mesterségesintelligencia-céget finanszíroztak, ami több mint tízszerese a többi ország eredményének. Azonban ha az MI-fejlesztést fegyverkezési versenynek tekintik, akkor az USA elég drágán viszi a boltot, hiszen évekig minden más globális régiót megelőzött ugyan, de mostanra látványosan elolvadt a legfőbb kihívójával szemben megszerzett előnye.
Bár vezető kínai tudósok az év elején arról beszéltek, hogy három-öt éven belül még nem várják lemaradásuk teljes ledolgozását az amerikai technológiához viszonyítva, de a Fortune beszámolója az HAI jelentése kapcsán azt is kiemeli, hogy milyen különbségek vannak a mesterségesintelligencia-infrastruktúra fenntartásának és fejlesztésének lehetőségeiben. Ahogy a lap tavaly nyáron is írta, Kína nem spórolt az ilyen jellegű a beruházásokon, és az adatközpontok energiaellátását megoldott problémának tekintik, addig az óceán túlsó partján az elmaradt beruházások nyomán lestrapált elektromos hálózatokkal küszködnek.
A Fortune magazinnak most nyilatkozó elemző szerint Kína több okból is a jelenlegi technológiai háború nagy nyertesének tekinthető, legyen szó az energiatermelésről, a mesterséges intelligencia szélesebb körű elterjedéséről, vagy akár a technológiai tehetségek beáramlásának lassulásáról az amerikai piacra. Igaz, hogy még mindig az Egyesült Államokban dolgozik a legtöbb mesterségesintelligencia-kutató, és többen érkeznek, mint ahányan távoznak, a Stanford-jelentés alapján az Amerikába költöző MI-tudósok száma a tizedére olvadt 2017 óta, miközben Kína hatalmas, hazai tehetségekből álló szakemberréteget épített ki.
a melléklet támogatója a Clico
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?