Tavaly már az amerikaiaknál is több nemzetközi szabadalmi bejelentést küldtek el, az összes új oltalomnak pedig több mint a fele Ázsiából származott.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) adatai szerint tavaly már Kínából származott a legtöbb nemzetközi szabadalmi bejelentés, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államok négy évtized után a lista második helyére szorult ezen a területen, tulajdonképpen legelső ízben az intézmény mai formájában való működése óta. Mindez azt jelenti, hogy 2019-ben összesen 58.990 darab, nemzetközi védjegy iránti kérelem érkezett Kínából az ENSZ genfi székhelyű szakosított szervezetéhez, miközben az USA-ból 57.840 bejelentést továbbítottak.

Bár ezt döntetlen körüli eredménynek is értékelhetnénk, a kínaiak nem csak számszerűen dolgoztak ki több szabadalmat, hanem az elmúlt húsz évben nagyjából kétszázszorosára növelték ezek számát, vagyis a trendeket tekintve igencsak lendületben vannak. Maga a Szabadalmi Együttműködési Szerződés egyébként 1978-ban lépett életbe; Magyarország 1980-ban csatlakozott hozzá, és világszerte már 153 állam írta alá olyan figyelemre méltó kivételekkel, mint amilyenTajvan vagy Argentína.

A változásokat jól érzékelteti, hogy az ezredfordulón még Japán, az Egyesült Államok és a nyugat-európai gazdaságok adták az összes nemzetközi szabadalom 90 százalékát, a tudományos publikációs aktivitáshoz pedig 70 százalékban járultak hozzá. Ezek az arányok már a 2015-2017-es időszakban 70, illetve 50 százalékra csökkentek, köszönhetően Kínának és az indiai, izraeli, szingapúri vagy dél-koreai hozzájárulás látványos erősödésének, a trendek pedig azóta is ugyanabba az irányba mutatnak. Nemrég éppen a következő generációs 5G-s hálózatokkal kapcsolatos fejlesztésekről közöltünk összeállítást, amiből kiderül, hogy a kínai vagy dél-koreai gyártók mennyivel aktívabbak ezen a területen.

A kínai és az amerikai modell is sikeres lehet

A fordulatnak természetesen nem csak a szóban forgó gazdaságok erősödése az oka, mivel a nagy multicégek K+F tevékenysége egyre nagyobb mértékben zajlik a közepes jövedelmű országokban. Az amerikai nagyvállalatok nemzetközi szabadalmainak például már 2010-ben is a negyede kínai vagy indiai származású feltalálókhoz volt köthető, miközben a szóban forgó országok is egyre inkább bekapcsolódnak az innovációs hálózatok csomópontjainak működésébe. A WIPO a folyamat kisebb nyertesei között említi a kelet-európai térséget is.

Az összes szabadalmi bejelentést tekintve is már Ázsia adja a teljes lista abszolút többségét, 52,4 százalékát, miután Kína után Japán a harmadik, Dél-Korea pedig az ötödik legnagyobb kibocsátó. A Európát a közvetlen élmezőnyben a negyedik helyen álló Németország képviseli. Bár a fentiek értelmében a szabadalmak közvetlen származási helye nem feltétlenül tükrözi pontosan a nemzetközi vállalati és szervezeti hálózatok működését, a WIPO szerint mindenképpen jól mutatja az egyes országok gazdasági erejét és ipari know how-ját.

A Szellemi Tulajdon Világszervezetének elnöke, Francis Gurry úgy látja, hogy a szabadalmak számának gyors növekedése annak az általános stratégiának a része, amely Kínát meghatározó állami gyámkodással alakítaná tartósan magasabb hozzáadott értékű gazdasággá. Hogy a stratégia működik, annak egyik hasznos indikátora az új szabadalmak száma; a világ vezető telekommunikációs eszközgyártója, a Huawei például már harmadik éve vezeti ebben a tekintetben az egyes vállalatok rangsorát. Gurry szerint nemsokára világossá válik, hogy az amerikai vagy a kínai modell a sikeresebb, de az is könnyen kiderülhet, hogy mindkét modell egyformán jól működik.

Piaci hírek

160 millió dolláros szuperszámítógépet rendelt az EU

A rendszert a HPE szállíthatja le és a tervek szerint Finnországban áll munkába. Ha sietnek vele, ez lehet a világ aktuálisan legerősebb szuperszámítógépe.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Elvben mindenki egyetért azzal, hogy egy vállalat informatikája optimális méretű és működésű kell legyen. A helyes arányok megtalálása azonban nehéz, különösen a szoftvereknél.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.