Háromszáz milliárd jüant, azaz mintegy 47 milliárd dollárt fordít a kínai állam technológiai óriása, a Tsinghua Holding egyik tagvállalata, a Tsinghua Unigroup arra, hogy öt éven belül a világ harmadik legnagyobb chipgyártója legyen.

A nyáron még arról pletykáltak, hogy a Tsinghua Unigroup 23 milliárd dollárt kínált a Micronért. Az üzletből annak ellenére nem lett semmi, hogy a felvásárláson a Micron és a kínaiak is nyerhetett volna. Azt azonban mindkét cég elég gyorsan felismerte, hogy egy ilyen felvásárlás nem menne át az amerikai hivatalokon, melyek nagy valószínűséggel nemzetbiztonsági megfontolásokból megvétózták volna az ügyletet. Annak idején az IBM x86-os üzletágának eladása körül is volt némi hiszti, ám arra végül rábólintott a CFIUS (Committee on Foreign Investment in the United States), melynek feladata, hogy részletekbe menően vizsgálja a nemzetbiztonsági aggályokat felvető üzleteket.

Az egész iparágat átrendezheti

Önerőből létrehozni egy ilyen iparágat ma már szinte lehetetlen. Zhao Weiguo elnök a Reutersnek nem is tagadta: folytattak tárgyalásokat egy amerikai chipgyártóval, amely be tudna szállni a kínai chipgyártás felépítésébe. A vállalat nevét nem árulta el, csupán annyit, hogy akár már november végén nyélbe üthetik az üzletet. Ezzel kapcsolatban csupán annyit árult el, hogy valószínűleg kisebbségi részesedét szereznének a vállalatban, hogy átmenjen az amerikai hatóságok szűrőjén.

Zhao Weiguo szerint ha egy chipgyártó nincs benne a top3-ban, nagyon nehéz előre lépnie ebben az iparágban. Kínában viszont óriási potenciál van: az országnak nagyobb az éves chipimportja, mint az olajbehozata. (A lassuló gazdaság miatt az olajimport egyébként az első félévben 21 százalékkal a tavalyi első félévhez képest.)

Ha a tervek megvalósulnak, az az egész iparágat átrendezheti. Jelenleg a piac első számú szereplője az Intel, melynek a chip-üzletből mintegy 50 milliárd dollárnyi bevétele van, alig több, mint amennyit a Tsinghua Unigroup a beruházásaira szán. Az Intel piaci kapitalizációja 151,5 milliárd dollár, a második legnagyobb chipgyártó Samsung Electronicsé szintén 150 milliárd körül van, míg a harmadik helyezett Qualcommé 78 milliárd dollár.

Zhao Weiguo, a Tsinghua Unigroup elnöke: tisztában vannak a korlátaikkal

A kínai előretörés elsősorban az ún. NAND chipek piacán kialakult viszonyokat boríthatják. Ezen a piacon lényegében öt-hat gyártó osztozik, és az első három helyezett (Samsung, Toshiba, SanDisk) viszi a piac 70 százalékát. Ebből a piacból az Intel például tavaly 6,8 százalékot tudott megcsípni a DRAM eXchange kimutatása szerint.

A Tsinghua egyelőre nem is tervez DRAM-gyártást, elsősorban a NAND chipekre kíván koncentrálni, amikre viszont nagyon gyorsan nő a kereslet.

Politikai hátszéllel gyorsabban lehet vitorlázni

A hatalmas beruházás beleillik abba az új gazdasági stratégiába, melyet idén hirdetett meg Kína legfontosabb kínai gazdaságtervező testülete, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC). Az NDRC augusztusban kétéves programot hirdetett a hi-tech (elsősorban az informatikai és elektronikai) vállalatok támogatására. Ez volt az első eredménye a kormány tavasszal meghirdetett "Made in China 2025" stratégiájának, amely az alacsony hozzáadott értékű gyártóipari tevékenység fokozatos átfordítását hirdette meg magas hozzáadott értékű gyártásba.

A hatalmas állami holding mögött ott van egy komoly egyetemi infrastruktúra is a maga kutatás-fejlesztési potenciáljával. A Tsinghua Egyetem – ott végzett Kína jelenlegi első embere, Xi Jinping is – szorosan összefonódott a nagy állami holdinggal. A holding tagvállalatainak jó része az egyetem szatellit cégeiből verbuválódott.

A holding az utóbbi két évben erőteljes bevásárlásokba kezdett, melynek egyik legutóbbi eredménye, hogy bevásárolták magukat 3,78 milliárd dollárért a Western Digitalba.