Az IBM megszerezte a szükséges nemzetbiztonsági jóváhagyást az év elején bejelentett kínai üzletéhez, amelynek keretében az ottani Lenovo csoportnak adja el x86-os szerverüzletágát. A 2,3 milliárd dolláros ügylet most kapott zöld jelzést a Committee on Foreign Investment in the United States (CFIUS) elnevezésű szervezettől, amelynek feladata, hogy részletekbe menően vizsgálja a nemzetbiztonsági aggályokat felvető üzleteket.
Győztek az üzlet melletti érvek
Mint korábban megírtuk, a vizsgálatot azért tartotta szükségesnek az említett szervezet, mert a szóban forgó x86-os szervereket nagy számban használják az amerikai kormányzati szervek, egyebek között a Pentagon is. Felmerült, hogy ha ezek karbantartása a kínai cég kezébe kerülne, az komoly biztonsági kockázatot jelentene az Egyesült Államoknak. Egy távoli frissítéssel a kínaiak akár kémprogramokat is juttathatnának kritikus rendszerekbe. A világ két gazdasági nagyhatalma amúgy már jó ideje kölcsönösen vádolja egymást kiberkémkedéssel.
A 150 napot igénybe vett CFIUS-vizsgálat elindulása előtt az IBM és a Lenovo számos érvet hozott fel amellett, hogy miért nem veszélyezteti az ügylet Amerika biztonságát. Az egyik nyomós érvük, hogy az x86-os szerverek technológiai szempontból a low-end kategóriát képviselik. Ezeket a szervereket szinte minden gyártó amúgy is kínai üzemekben állítja elő, az IBM x86-os szervereinek a többségét például a dél-kínai Sencsenben gyártják.
A karbantartással sem lehet gond, mivel azt a már telepített gépekre az USA-ban egy ideig még az IBM végzi, legfeljebb onnantól a Lenovo megbízásából. Hasonlóan jártak el az IBM PC-részlegének a 2005-ös eladásakor is. Akkor az amerikai cég öt évre vállalta a már leszállított gépek karbantartását, ráadásul ezt a szerződést azóta többször meg is hosszabbították.
A jóváhagyás megágyazhat a Motorola-üzletnek is?
A dologhoz tartozik, hogy mindezen óvintézkedések ellenére a PC-üzletet követően, amihez ugyancsak kellett a CFIUS jóváhagyása, az amerikai minisztériumok és kormányzati szervek többsége kitiltotta a Lenovo gépeket a saját rendszereiből. Hasonló reakciótól szakértők szerint az x86-os szerverek esetében is lehet tartani.
A CFIUS a tervezett szerverüzlet kapcsán is szabott feltételeket, ezek azonban az ügyhöz közelállók szerint lényegesen nem befolyásolják a két cég közötti megállapodást. Ezekből a feltételekből azonban egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra.
A nemzetbiztonsági vizsgálat pozitív végkifejlete megágyazhat a Lenovo tervezett másik amerikai üzletének is. Mint ismeretes, a kirobbanó formát mutató kínai vállalat januárban a Google Motorola Mobility részlegére is kinyilvánította vételi szándékát.
Gyengülő hardver láb, erősödő szoftver- és felhőbiznisz
Az már 2005-ben, a PC-s üzletág eladásakor egyértelmű volt, hogy az IBM folyamatosan szabadulni fog a hardver alapú termékeitől. Ez alól azok a szerverek sem menekülhettek, amelyek egy ideje már felelősek voltak a cég romló pénzügyi eredményeiért. (Ez azonban nem azt jelenti, hogy a nagyvállalat megválna a teljes hardverüzlettől, a Unix-szerverek, tárolók és a mainframe-k továbbra is az IBM termékportfoliójához tartoznak majd.)
A legutóbbi IBM-Lenovo üzlet részét képezi egyébként a teljes x86-os skála, a System x, a Blade Center, a Flex System szerverek, a NeXtScale, valamint iDataPlex gépek, és az összes ehhez tartozó szoftver, hálózati eszköz, valamint karbantartási szolgáltatás. A szerverekkel kapcsolatos szoftverfejlesztés viszont továbbra is házon belül marad. Az x86 platformmal összefüggő Windows, illetve Linux alapú megoldásokat az IBM a jövőben sem adja ki a kezéből. A megállapodás részét képezi az is, hogy a Lenovo viszonteladóként fogja értékesíteni az IBM belépő- és középkategóriás Storwize tárolóegységeit, de ide tartozik még a General Parerell File System szoftver és egyéb alkalmazások értékesítése is.
Az IBM mindeközben egyre inkább a felhő alapú megoldások felé fordul. Az év elején jelentették be, hogy 1,2 milliárd dollár értékben összesen 15 új adatközpontot hoznak létre, így a korábbi egységekkel együtt már negyven, felhőszolgáltatást nyújtó data centerrel rendelkezik a cég. Az új adatközpontok létesítése kapcsán a Bitportnak közelmúltban interjút adó Veres Zsolt, az IBM Magyarország vezérigazgatója nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy egyszer majd Magyarországon is megvalósulhat hasonló fejlesztés. "Szerintem jól tudok érvelni amellett, hogy az ország miért jó terep egy ilyen beruházásnak. Ez persze még nem ígéret" – mondta. Az x86-os szerverüzlet hazai hatásáról pedig azt közölte, hogy a magyarországi szervezetben mindez nagyon kevés alkalmazottat érint.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak