Több hónapos vizsgálat után elhárultak a nemzetbiztonsági akadályok az USA-ban az IBM és a Lenovo 2,3 milliárd dolláros x86-os szerverügylete körül.

Az IBM megszerezte a szükséges nemzetbiztonsági jóváhagyást az év elején bejelentett kínai üzletéhez, amelynek keretében az ottani Lenovo csoportnak adja el x86-os szerverüzletágát. A 2,3 milliárd dolláros ügylet most kapott zöld jelzést a Committee on Foreign Investment in the United States (CFIUS) elnevezésű szervezettől, amelynek feladata, hogy részletekbe menően vizsgálja a nemzetbiztonsági aggályokat felvető üzleteket.

Győztek az üzlet melletti érvek

Mint korábban megírtuk, a vizsgálatot azért tartotta szükségesnek az említett szervezet, mert a szóban forgó x86-os szervereket nagy számban használják az amerikai kormányzati szervek, egyebek között a Pentagon is. Felmerült, hogy ha ezek karbantartása a kínai cég kezébe kerülne, az komoly biztonsági kockázatot jelentene az Egyesült Államoknak. Egy távoli frissítéssel a kínaiak akár kémprogramokat is juttathatnának kritikus rendszerekbe. A világ két gazdasági nagyhatalma amúgy már jó ideje kölcsönösen vádolja egymást kiberkémkedéssel.

A 150 napot igénybe vett CFIUS-vizsgálat elindulása előtt az IBM és a Lenovo számos érvet hozott fel amellett, hogy miért nem veszélyezteti az ügylet Amerika biztonságát. Az egyik nyomós érvük, hogy az x86-os szerverek technológiai szempontból a low-end kategóriát képviselik. Ezeket a szervereket szinte minden gyártó amúgy is kínai üzemekben állítja elő, az IBM x86-os szervereinek a többségét például a dél-kínai Sencsenben gyártják.

A karbantartással sem lehet gond, mivel azt a már telepített gépekre az USA-ban egy ideig még az IBM végzi, legfeljebb onnantól a Lenovo megbízásából. Hasonlóan jártak el az IBM PC-részlegének a 2005-ös eladásakor is. Akkor az amerikai cég öt évre vállalta a már leszállított gépek karbantartását, ráadásul ezt a szerződést azóta többször meg is hosszabbították.

A jóváhagyás megágyazhat a Motorola-üzletnek is?

A dologhoz tartozik, hogy mindezen óvintézkedések ellenére a PC-üzletet követően, amihez ugyancsak kellett a CFIUS jóváhagyása, az amerikai minisztériumok és kormányzati szervek többsége kitiltotta a Lenovo gépeket a saját rendszereiből. Hasonló reakciótól szakértők szerint az x86-os szerverek esetében is lehet tartani.

A CFIUS a tervezett szerverüzlet kapcsán is szabott feltételeket, ezek azonban az ügyhöz közelállók szerint lényegesen nem befolyásolják a két cég közötti megállapodást. Ezekből a feltételekből azonban egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra.

A nemzetbiztonsági vizsgálat pozitív végkifejlete megágyazhat a Lenovo tervezett másik amerikai üzletének is. Mint ismeretes, a kirobbanó formát mutató kínai vállalat januárban a Google Motorola Mobility részlegére is kinyilvánította vételi szándékát.

Gyengülő hardver láb, erősödő szoftver- és felhőbiznisz

Az már 2005-ben, a PC-s üzletág eladásakor egyértelmű volt, hogy az IBM folyamatosan szabadulni fog a hardver alapú termékeitől. Ez alól azok a szerverek sem menekülhettek, amelyek egy ideje már felelősek voltak a cég romló pénzügyi eredményeiért. (Ez azonban nem azt jelenti, hogy a nagyvállalat megválna a teljes hardverüzlettől, a Unix-szerverek, tárolók és a mainframe-k továbbra is az IBM termékportfoliójához tartoznak majd.) 

A legutóbbi IBM-Lenovo üzlet részét képezi egyébként a teljes x86-os skála, a System x, a Blade Center, a Flex System szerverek, a NeXtScale, valamint iDataPlex gépek, és az összes ehhez tartozó szoftver, hálózati eszköz, valamint karbantartási szolgáltatás. A szerverekkel kapcsolatos szoftverfejlesztés viszont továbbra is házon belül marad. Az x86 platformmal összefüggő Windows, illetve Linux alapú megoldásokat az IBM a jövőben sem adja ki a kezéből. A megállapodás részét képezi az is, hogy a Lenovo viszonteladóként fogja értékesíteni az IBM belépő- és középkategóriás Storwize tárolóegységeit, de ide tartozik még a General Parerell File System szoftver és egyéb alkalmazások értékesítése is.

Az IBM mindeközben egyre inkább a felhő alapú megoldások felé fordul. Az év elején jelentették be, hogy 1,2 milliárd dollár értékben összesen 15 új adatközpontot hoznak létre, így a korábbi egységekkel együtt már negyven, felhőszolgáltatást nyújtó data centerrel rendelkezik a cég. Az új adatközpontok létesítése kapcsán a Bitportnak közelmúltban interjút adó Veres Zsolt, az IBM Magyarország vezérigazgatója nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy egyszer majd Magyarországon is megvalósulhat hasonló fejlesztés. "Szerintem jól tudok érvelni amellett, hogy az ország miért jó terep egy ilyen beruházásnak. Ez persze még nem ígéret" – mondta. Az x86-os szerverüzlet hazai hatásáról pedig azt közölte, hogy a magyarországi szervezetben mindez nagyon kevés alkalmazottat érint.

Piaci hírek

Az Amazon is fából csinálna vaskarikát a mesterséges intelligenciával

Az utóbbi időben belefutottak néhány kellemetlenségbe az MI-vel készülő kódok miatt, a megoldást pedig a fokozott emberi felügyeletben látják, miközben sorban küldik el az alkalmazottakat.
 
A VMware felvásárlása és licencelési gyakorlatának átalakítása erősen rányomta a bélyegét az adatközponti infrastruktúrára: a korábban kiszámítható alap bizonytalanná és gyakran költségesebbé vált.

a melléklet támogatója az EURO ONE

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.