Interjút készítettünk az IBM Magyarország vezérigazgatójával, Veres Zsolttal, akit többek között a cégnél folyó nagyméretű átalakulásról és a kognitív számítástechnika hazai lehetőségeiről is kérdeztünk.

Két párhuzamos folyamat jellemzi január óta az IBM-et: egyfelől a hagyományos üzletmenet, másfelől az átalakulás, ami négy területet foglal magában – sorolja az első félév alakulását firtató kérdésünkre Veres Zsolt vezérigazgató, aki az amerikai nagyvállalat itteni összes tevékenységéért  felel.

A szoftver és a szolgáltatás üzletág húzza a hazai leánycéget

Az első folyamat a céget ma jellemző üzleti szegmenseket fedi le: a hardvert, a szoftvert, a technológiai és az üzleti szolgáltatásokat, a második pedig az informatikát ma jellemző témák közül a felhőt, az analitikát, a mobil és a közösségi megoldásokat.

Ami az IBM első félévi magyarországi teljesítményét illeti, a vezérigazgató – hivatkozva a cég belső előírásaira – konkrét számok említése nélkül annyit mond, hogy növekedést felmutató félévet zártak. Bár nehezebben indult az év, a második negyedév már várakozáson felül alakult. A legjobban a szolgáltatási terület és a szoftver üzletág teljesített. A főbb vevőket illetően az első félévben főként az üzleti szférára támaszkodhattak, mivel választási év révén a kormányzati megrendelések a szokottnál kisebbek voltak. "Ezt tudtuk, terveztük, ebben nem ért minket nagy meglepetés" – mondta Veres Zsolt.

A helyzet a nem kormányzati szektorban sem könnyű manapság, hiszen a főbb vevőkört, a bankokat, a távközlési cégeket extra adók sújtják – tette hozzá Veres, aki ennek tükrében még nagyobb eredménynek könyveli el, hogy az év első felében a pénzügyi szektorban sikerült nagyobb üzleteket kötniük. "Mindezt azért, mert elsősorban olyan megoldásokat tudtunk ajánlani, ami a működési hatékonyságot, profitabilitást képes növelni, vagyis nem infrastruktúra beruházásokról van szó" – mondta.

Jöhetnek a k+f projektek

Az IBM Magyarországon nemcsak az értékesítési szervezet. Vácra települt például tárológyártás, és van itt a vállalatnak shared service center típusú szolgáltatóközpontja is. Ezek révén együttvéve jelenleg 5500 főt foglalkoztat itthon. Létszámbővítés szempontjából a tavalyi volt igen kiemelkedő év, akkor 500 fős bővítést lehetett végrehajtani. Idénre már ennél szerényebbek a tervek. "Igyekszünk azért a globális erőforrás optimalizációból minél többet megnyerni Magyarország számára" – utal a további lehetőségekre a vezérigazgató.

Ami még nincs igazán Magyarországon, az a kutatás-fejlesztés. Veres Zsolt ezen a téren is lépni kíván. Megjegyzi ugyanakkor, hogy Magyarországon mégsem kell a nulláról indulni, hiszen a hazai egyetemek közül már vannak néhányan, amelyek bekapcsolódtak a zürichi vagy a dublini IBM fejlesztőközpontok projekteibe. Ennél azonban többet szeretnének elérni Magyarországon a kormányzati szándékra és az uniós pénzekre is támaszkodva. Veres emlékeztetett rá, hogy idén januárban aláírtak egy innovációs projektre szóló szerződést a Pannon Egyetemmel, ami részben kormányzati forrásokból finanszírozott. A négy évre szóló 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt keretében felhőalapú megoldásokat kutatnak a városirányítás, az intelligens közműhálózatok, a mobil munkaerő-menedzsment és az üzleti analitika területén.

"A k+f tevékenység erősítése fogalmazódott meg az IBM Magyarországnak a kormánnyal kötött stratégiai megállapodásában is. Nemcsak üzletről szól, hanem arról is, hogy a hazai jogi szabályozási környezet olyan irányban változzon, hogy mi beruházóként jó és barátságos terepnek tekintsük az országot. A mi dolgunk pedig az, hogy hozzuk az ötleteket, várjuk a visszajelzéseket, és találjunk hozzá partnert” – mondta.

A vezérigazgató úgy látja, az új kormányon belül most három felelőse is van a kormányzati hátterű informatikai területnek: a fejlesztési tárca, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség. Vannak előnyei annak is, hogy korábban egy emberen keresztül lehetett az ilyen ügyeket intézni, de Veres szerint az elosztott felügyeleti rendszer is tud működőképes lenni, hogy mennyire, az a következő fél évben valószínűleg kiderül. 

Az átalakulás főbb lépcsőfokai

Az anyacég a közelmúltban úgy döntött, megválik x86 szerver üzletágától. Ez azonban nem okoz lényegi változást a magyar leányvállalatnál – magyarázza a vezérigazgató, aki szerint nem újdonság a dolog. Hasonlót átéltek már évekkel ezelőtt a PC- üzletág eladásánál is. Ráadásul akkor jóval több volt a bizonytalanság, hiszen a Lenovóról  akkoriban még nem sok mindent lehetett tudni. Azóta mindkét cég pozitívan jött ki a tranzakcióból, és a Lenovo ideális partnernek bizonyult.

Hasonló kotta szerint lezajló folyamat lesz az x86-os szerver üzletág  eladása is, ami a magyarországi szervezetben nagyon kevés munkatársat érint. A változás nem azt jelenti, hogy az IBM végleg ki akarna szállni a hardverbizniszből. "Marad azért még bőven hardver a portfoliónkban, hiszen nem a teljes szerver üzletágat adtuk el. A Unix szerverekben Magyarországon piacvezetők vagyunk, tárolókban  negyedévenként változóan, de általában első vagy második helyen állunk. Általában is úgy gondoljuk, hogy az IBM infrastruktúra, köztük a mainframe-k  a jövőben is megmaradnak a nagyvállalatoknál .A kisebb cégek pedig  a költségoptimalizálás miatt egyre inkább fordulnak a szolgáltatások felé. Ezt a vevőkört így a felhő szolgáltatáson keresztül szolgáljuk ki" – magyarázza.

Az, hogy az IBM egyes piaci elemzők szerint a kicsit megkésve állt rá a felhő vonalra, a vezérigazgató szerint túlzó általánosítás. Az IBM-nek nagyon erős a technológiai oldala mind az adattárolásban, mind a szerverkapacitásban és az IT-biztonságban is. Ráadásul világszerte több milliárd dollár értékű új beruházással és felvásárlással fejleszti cloud szolgáltatásait. "A cloudnál és az analitikánál technológiailag mindenünk meg van" – teszi hozzá. Elismeri ugyanakkor, hogy üzletileg lehetne még kreatívabbnak lenni és fejlődni ezen a területen.

Az átalakulás első két elemében szerinte már jó helyen van az IBM. Erőteljes építkezésbe kezdett a mobilban is. "A versenytársakhoz képest ezen a területen indultunk a legmesszebbről két évvel ezelőtt. A mobil téma erősítése kapcsán utal egyebek mellett a legutóbbi Apple–IBM bejelentésre is, ami  az Apple-nek nagyon gyors belépőt hozhat a nagyvállalati piacra, az IBM-nek pedig komoly bővülési lehetőséget ad, hogy a megoldásait, jövendő fejlesztéseit a mobileszközök irányába tudja  terjeszteni. Az Apple és platformja szerinte jó választás, hiába az Android fölény, ez utóbbi az üzleti világra nem áll.

Az átalakulás lépései közül lassabban kristályosodik ki a közösségi téma, az hogy ezeket a területeket pontosan hogyan használja a hazai üzleti világ, és mekkora hatást gyakorolhat rá. De hogy a változás itt is bekövetkezik, az nem kérdés.

Five in Five víziók

Arra kérdésre, hogy milyen lesz az IBM 3-5 éves távlatban, Veresnek az a válasza, hogy olyan, amilyen akkor lesz a világ. Mint mondta, a cég évente készít egy úgynevezett  Five in Five felmérést arról, mi az az öt terület, ami a következő öt évben globálisan meghatározó lesz.

A legutóbbi kutatás szerint az oktatás mellett az értékesítés változik meg teljes mértékben. A vevők már ma is egyre kevésbé akarnak boltba járni, inkább a neten vásárolnak. A jövőkép szerint ez valamelyest  visszafordul, és ismét be akarunk menni a boltba, mert hiányzik a személyes kontaktus, hiányzik az irányítgatás a termékek zűrzavarában. A boltban azonban már élvezni akarjuk a digitális világ előnyeit, aminek a hátterében az emberi gondolkodásra ráhangolódó kognitív számítástechnika áll majd. Annak segítségével sokkal egyszerűbben és gyorsabban lehet majd a vevőt terelni a számára megfelelő termék felé.

Veres Zsolt: Nem biztos, hogy Watsonnak fizikailag is itt kell lennie Magyarországon,
elég, ha háttér infrastruktúraként meg tud jelenni hazai kutatási programokban...

Harmadik területként említi a tanulmány a személyre szabott betegségkezelést. Futurisztikusnak hangzik, de nem irreális, hogy a jövőben a saját DNS mintánk alapján kapjuk az egyedileg adagolt gyógyszert vagy kezelést. Mindezek mögé azonban hatalmas informatikai, adatbányászati háttér kell.

A digitális testőr a negyedik érdekes jövőkép. Ma az emberek még számtalan jelszót, kódot használnak digitális személyazonosításként. A jövőben mindenkinek lehet majd egy saját külön bejáratú digitális testőre, "aki" ismeri a szokásaimat, mozdulataimat, személyiségemet, ezek alapján tud majd egyszerűbben azonosítani és védeni. Csak egy példa, ha ellopják a tabletemet, a benne lévő rendszer az eltulajdonítást már abból érzékeli, ahogy a tolvaj hozzányúl  az eszközhöz, és azonnal letiltja az adatokhoz való hozzáférést.

És végül ötödik eleme a jövőképnek az elvárosiasodás. Az évtized végére a világ népességének a hetven százaléka városokban él majd, ahol érdekes kihívás lesz, hogy a városok miként "tanulják meg", mire vágynak a lakóik. Az intelligens közlekedési rendszerek, a közmű- és városirányítási megoldások már itt vannak velünk, de eljön majd az idő, amikor ezek általánosak lesznek, hogy a városok az ott élők igényeire, szokásaira reagálva fejlesztik tovább saját infrastrukturájukat.

"Az IBM maga is egy nagyon szolgáltatásorientált cég lesz, stabil technológiával a háttérben. Jóval szélesebb lesz az ügyfélkör, a szolgáltatások miatt már nálunk is egyre nagyobb számban lesznek kis- és középvállalati ügyfelek. A lakossági szegmenst mi közvetve szolgáljuk ki. Az IBM ugyanis nem egyszerűen a B2B világ szereplője, hanem a B2B2C-é, ugyanis olyan rendszereket adunk el például a bankoknak, amivel lényegében azok ügyfeleit is kiszolgáljuk" – magyarázza a vezérigazgató.

Adatközpontok és Watson – befektetés a jövőbe

Az év elején tizenöt új adatközpont felépítéséről döntött az anyavállalat, ezzel világméretekben 40-re nő az IBM felhőszolgáltatást nyújtó komlexumainak száma. Veres Zsolt nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy egyszer majd Magyarországon is megvalósulhat hasonló fejlesztés. "Szerintem jól tudok érvelni amellett, hogy az ország miért jó terep egy ilyen beruházásnak. Ez persze még nem ígéret" – mondta.

A kognitív számítástechnika fejlesztésében aktívan vesz részt az IBM, e technológia jegyében alkották meg 2011-ben Watsont, a szuperintelligens számítógépet. A feladat most az, hogy tudását minél szélesebb körben közkinccsé tegyék, ezt szolgálja az idén januárban egymilliárd dolláros beruházással létrehozott új üzleti egység, a Watson Group is. A technológiát már használják orvosi kutatásokban és az üzleti szférában, ahol például a call centeres ügyfélszolgálatok  működését is megújíthatja. Watson, akár egy ügyes asszisztens, a telefonbeszélgetés közben az ügyfél teljes előéletét és korábbi preferenciáit értelmezve segít az operátornak a probléma gyors megoldásában vagy új termékek ajánlásában.

Arra a kérdésre, hogy mikor lesz Watson Magyarországon is, a vezérigazgató egyelőre nem tudja a választ, de mint mondta, nem biztos, hogy Watsonnak fizikailag is itt kell lennie, elég, ha háttér infrastruktúraként meg tud jelenni hazai kutatási programokban. Mint mondta, az IBM nemrég bemutatott BlueMix nevű felhőplatformja szintén Watson tudását hasznosítja. A BlueMix-hez hazai fejlesztőcégek is csatlakozhatnak, ha olyan méretű vagy jellegű számítási kapacitásra van szükségük, ami jelenleg nem áll számukra rendelkezésre. Az pedig, hogy a kognitív számítástechnikának mikor lesz Magyarországon is gyakorlati alkalmazása, csak erőforrás és ütemezés kérdése – mondta az IBM Magyarország vezetője.