Egy friss magyar kutatás szerint az internetező felnőttek között már nagyítóval kell keresni a kizárólag készpénzzel fizetőket. A világjárvány a lakosság harmadát ösztönözte az alternatív fizetési módszerek gyakoribb használatára.
Hirdetés
 

Országos reprezentatív kutatást készíttetett az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ), amelynek keretében többek között az alternatív fizetési módok ismertségét, használati gyakoriságát igyekeztek felmérni a hazai internetező felnőtt lakosság körében.

A válaszok alapján elmondható, hogy a túlnyomó többség (92%) használ valamilyen alternatív fizetési megoldást, miközben alig 7 százalékra tehető azok aránya, akik továbbra is kizárólag készpénzzel intézik ügyeiket. A magyarok jellemzően (online) vásárláskor (71 és 78%) fizetnek alternatív módon, miközben a legalacsonyabb arányban (16%) egészségügyi ellátást fizetnek készpénzmentesen.
 

Forrás: EFISZ


A készpénzmentes fizetési megoldások használata vonatkozásában elmondható, hogy közel az összes megkérdezett a 30 év alattiak kategóriában (98%), a felsőfokú végzettségűek (98%), valamint a fővárosi lakosok (95%) szoktak alternatív módon fizetni, miközben ezen fizetési megoldásokat a leginkább mellőzők a 30 és 40 év közöttiek (88%), az alapfokú végzettségű (83%), valamint a városi lakosság (88%). Az értékekből látszik, hogy a különbségek rendkívül kicsik, azaz a társadalam egységesen nyitottnak tekinthető a nem készpénzes fizetési megoldások használatára.

Az alternatív fizetési megoldásokat előnyben részesítők 41 százaléka naponta fizet készpénzmentesen, a válaszadók bő negyede hetente, ötöde pedig havonta dönt készpénzmentes fizetési megoldás mellett, míg ennél ritkábban a válaszadók közel egytizede. A készpénzmentes fizetési megoldásokat használók pontosan harmada minden, vagy szinte minden esetben alternatív módon fizet.

A nagy népszerűség meglehetősen magas elégedettséggel párosul. Az alternatív fizetési megoldások használatával kapcsolatban 84 százalékan nyilatkoztak pozitívan, ezen belül is a 60 évnél idősebbek (91%) és a felsőfokú végzettségűek (90%) a leginkább elégedettek. A másik oldalon a megkérdezettek csupán 8 százaléka jelezte, hogy nem elégedett a szolgáltatások minőségével.

A magas elegedettség ellenére az emberek bőven látnak lehetőséget a fejlődésre. A válaszadók szerint az alternatív fizetési megoldások minőségének javítása a banki szolgáltatások terén a legfontosabb (82 százalék jelölte inkább fontosnak, vagy nagyon fontosnak), míg az online vásárlás, illetve a bolti vásárlás területén való fejlődés a megkérdezettek 81-81 százaléka szerint lenne fontos. Legkevésbé az egészségügy (66%) a tömegközlekedés (65%) és az oktatás (52%) terén tartják fontosnak a készpénzmentes fizetési módok minőségének javítását.
 

Forrás: EFISZ


A kutatás vizsgálta a koronavírus-járvány hatását is a felhasználói szokásokra. Az alternatív fizetési eszközöket használók többségénél (55%) ugyan nem változott az elektronikus fizetés gyakorisága a járványügyi helyzetben és azóta, ám a válaszolók 17 százaléka a pandémia óta amikor csak lehetséges, elektronikus fizetési megoldásokat használ, további 18 százalék pedig az esetek többségében ilyen módon fizet. A kérdés összes megválaszolójához képest (35%) a 18-29 évesek körében (44%) jóval magasabb azok aránya, akik jelenleg gyakrabban fizetnek elektronikus módon, mint a járvány előtt.

Egybehangzó vélemények

A fenti megállapítások nagyjából egybecsengenek egy hasonló témában lefolytatott nemzetközi kutatás eredményeivel. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy európai felmérés szerint az elektronikus fizetési megoldásokhoz való hozzáállás (pozitív) változása mindenhol érzékelhető a régióban.

Konzumer tech

Végre pénzt is látna a nagy MI-fejlesztőkből a most 25 éves Wikipédia

Miután a modellek betanításának és az MI-chatbotok működtetésének is az alapja az online enciklopédia lerablása, a Wikimédia Alapítvány olyan új megállapodásokat jelentett be, amelyeken keresztül a Microsoft, a Google, a Meta és a többiek is áldozhatnak néhány dollárt a Wikipédia fennmaradására.
 
Hirdetés

Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben

Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.

Az adatvezérelt működés sikere ritkán múlik azon, milyen technológiát vezet be egy vállalat. Sokkal inkább az a kulcs, hogyan illeszti az adattárházat, a BI-t és az MI-megoldásokat a meglévő rendszerekhez és döntési folyamatokhoz.

a melléklet támogatója a One Solutions

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.