Országos reprezentatív kutatást készíttetett az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ), amelynek keretében többek között az alternatív fizetési módok ismertségét, használati gyakoriságát igyekeztek felmérni a hazai internetező felnőtt lakosság körében.
A válaszok alapján elmondható, hogy a túlnyomó többség (92%) használ valamilyen alternatív fizetési megoldást, miközben alig 7 százalékra tehető azok aránya, akik továbbra is kizárólag készpénzzel intézik ügyeiket. A magyarok jellemzően (online) vásárláskor (71 és 78%) fizetnek alternatív módon, miközben a legalacsonyabb arányban (16%) egészségügyi ellátást fizetnek készpénzmentesen.
Forrás: EFISZ
A készpénzmentes fizetési megoldások használata vonatkozásában elmondható, hogy közel az összes megkérdezett a 30 év alattiak kategóriában (98%), a felsőfokú végzettségűek (98%), valamint a fővárosi lakosok (95%) szoktak alternatív módon fizetni, miközben ezen fizetési megoldásokat a leginkább mellőzők a 30 és 40 év közöttiek (88%), az alapfokú végzettségű (83%), valamint a városi lakosság (88%). Az értékekből látszik, hogy a különbségek rendkívül kicsik, azaz a társadalam egységesen nyitottnak tekinthető a nem készpénzes fizetési megoldások használatára.
Az alternatív fizetési megoldásokat előnyben részesítők 41 százaléka naponta fizet készpénzmentesen, a válaszadók bő negyede hetente, ötöde pedig havonta dönt készpénzmentes fizetési megoldás mellett, míg ennél ritkábban a válaszadók közel egytizede. A készpénzmentes fizetési megoldásokat használók pontosan harmada minden, vagy szinte minden esetben alternatív módon fizet.
A nagy népszerűség meglehetősen magas elégedettséggel párosul. Az alternatív fizetési megoldások használatával kapcsolatban 84 százalékan nyilatkoztak pozitívan, ezen belül is a 60 évnél idősebbek (91%) és a felsőfokú végzettségűek (90%) a leginkább elégedettek. A másik oldalon a megkérdezettek csupán 8 százaléka jelezte, hogy nem elégedett a szolgáltatások minőségével.
A magas elegedettség ellenére az emberek bőven látnak lehetőséget a fejlődésre. A válaszadók szerint az alternatív fizetési megoldások minőségének javítása a banki szolgáltatások terén a legfontosabb (82 százalék jelölte inkább fontosnak, vagy nagyon fontosnak), míg az online vásárlás, illetve a bolti vásárlás területén való fejlődés a megkérdezettek 81-81 százaléka szerint lenne fontos. Legkevésbé az egészségügy (66%) a tömegközlekedés (65%) és az oktatás (52%) terén tartják fontosnak a készpénzmentes fizetési módok minőségének javítását.
Forrás: EFISZ
A kutatás vizsgálta a koronavírus-járvány hatását is a felhasználói szokásokra. Az alternatív fizetési eszközöket használók többségénél (55%) ugyan nem változott az elektronikus fizetés gyakorisága a járványügyi helyzetben és azóta, ám a válaszolók 17 százaléka a pandémia óta amikor csak lehetséges, elektronikus fizetési megoldásokat használ, további 18 százalék pedig az esetek többségében ilyen módon fizet. A kérdés összes megválaszolójához képest (35%) a 18-29 évesek körében (44%) jóval magasabb azok aránya, akik jelenleg gyakrabban fizetnek elektronikus módon, mint a járvány előtt.
Egybehangzó vélemények
A fenti megállapítások nagyjából egybecsengenek egy hasonló témában lefolytatott nemzetközi kutatás eredményeivel. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy európai felmérés szerint az elektronikus fizetési megoldásokhoz való hozzáállás (pozitív) változása mindenhol érzékelhető a régióban.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak