Több évre visszatekintő összeállítást készített az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) az EU csúcstechnológiai piacáról és iparáról. A csúcstechnológia körébe sorolja az elemzés a klasszikus elektronikai cikkek mellett a gyógyszeripari termékeket, a repülőgép- és űripari berendezéseket, valamint a tudományos kutatások eszközeit is.

A nagyvállalati kör kevesebb mint egy százaléka csúcstechnológiai

Az Európai Unióban 2015-ben közel 47 ezer csúcstechnológiai vállalat működött, amely a teljes uniós vállalati kör 0,2 százalékát adta. A legtöbb high-tech gyártóvállalat Németországban van, szám szerint 7894. A második helyen a közösséget épp elhagyni készülő Egyesült Királyság áll, amelyben 7423 vállalatot sorolt az Eurostat a csúcstechnológiát gyártók közé. Dobogós helyezésű még Olaszország 5553 vállalattal. Régiónkból Csehországban áll a legjobban, 3393 high-tech vállalattal a negyedik, megelőzve Franciaországot, ahol ahol 3382 ilyen profilú cég működik. Közelükben van még a hatodik helyen álló Lengyelország 3238 vállalattal.

Az egyenlőtlen eloszlást jól mutatja, hogy lista első öt helyezettje adja az EU csúcstechnológiai vállalatainak közel a kétharmadát. A lista végén Luxembourg és Málta áll, előbbiben mindössze 11, utóbbiban 34 vállalat sorolható a high-tech iparba. Magyarország 1555 ilyen profilú céggel a középmezőnyben van, megelőzi többek között Romániát (1018 cég) és Ausztriát (681 cég) is (Szlovákiáról nem közöl adatokat az Eurostat).

A teljes uniós ipari termelésben meglehetősen alulreprezentált a high-tech ipar. A 2015-ben 659 milliárd euró forgalmat bonyolított, ami alig valamivel több, mint a 2 százaléka az Unió teljes ipari termelésének. Emellett az is jól látható, hogy a vállalatok száma és az általuk generált forgalom között nincs szoros kapcsolat (lásd a grafikont). Itt is Németország vezeti a sort 161 milliárd euróval, a második azonban Franciaország 109 milliárddal, majd az Egyesült Királyság következik 80 milliárd euróval. A Magyarországon működő ilyen profilú társaságok összforgalma megközelíti a 15 milliárd eurót, amivel megelőzi a vállalatszámban sokkal jobban álló Csehországot (13,3 milliárd euró).

A 2008-as válság megtépázta a high-tech ipart

A csúcstechnológiai termékek gyártása 2016-ban új rekordot ért el, ami az előző tíz évben bekövetkezett 11 százalékos növekedésnek köszönhető. Míg 2007-ben 304 milliárd euró értékű high-tech terméket gyártottak értékesítési céllal, 2016-ban már elérte a 337 milliárd eurónyit. A gyártás 2009-ben zuhant mélypontjára a globális pénzügyi és gazdasági válság hatására, akkor ez a vállalati kör 258 milliárd eurós forgalmat bonyolított.

Az elmúlt évtized alatt leginkább a repülőgépipar teljesítménye növekedett, mintegy 74 százalékkal, de jól teljesített a gyógyszeripar (68 százalékos növekedés), valamint a tudományos eszközök gyártása (41 százalék). Az informatikai eszközök gyártásában viszont látványos visszaesés következett be: a számítógép-gyártás 58 százalékkal, és a távközlési eszközök gyártása 22 százalékkal csökkent. Erre az időszakra esik többek között, hogy az utolsó európai számítógépgyártó, a Siemens is kivonult erről a területről.

A távközlési elektronikai eszközök gyártásának jelentősége a visszaesés ellenére sem csökkent, még 2016-ban is az értékesítésre szánt high-tech termelés 23 százalékát adta, miközben a tudományos eszközök gyártása és a gyógyszergyártás 20-20 százalékkal, míg a repülőgépgyártás 17 százalékkal részesedett az össz hightech-ipari termelésből. A számítógépek gyártása viszont már alig 5 százalékát adja.

Vesszük a kína és az amerikai termékeket

Tavaly mintegy 357 milliárd euró értékű csúcstechnológiai terméket importált az EU, ami 19 százaléka az unión kívülről származó összbehozatalnak. Az elmúlt 10 évben az import közel négyötöde hat országból származott (Kína, USA, Svájc, Vietnam, Malajzia, Japán). Az egy évtizeddel korábbihoz képest 11 százalékponttal nőtt az ipmort ezekből az országokból. A legtöbbet szállító Kínáé 8, Vietnamé 5 százalékponttal nőtt, míg az USA-ból jövő import 2 százalékponttal lett több, Japánból viszont már 4 százalékponttal kevesebbet vásárol az EU.

Az import is 2009-ben, a gazdasági válság hatására került mélypontra, egy évvel később azonban már meghaladta a válság előtti szintet. Utána is maradt a növekedés, de meglehetősen hektikusan volt, 2017-ben például 7 százalékkal nőtt, míg előtte két évig is csak 2 százalékkal bővült.

A tavalyi számok alapján a legtöbb csúcstechnológiát Kínából szerezte be az EU, ami értékben 121 milliárd eurót tett ki, de ennek a közelébe ért az USA-ból származó vásárlások összege, ami 96 milliárd euró volt. Meghatározó high-tech beszállítónak számított még Svájc 23 és Vietnam 17 milliárd euróval.

Ami az import termékösszetételét illeti, 2017-ben az EU-n kivülről legnagyobb mértékben (37 százalék) távközlési elektronikát vásárolt az unió, ez az arány az előző tíz évben sem nagyon változott. Az időszak alatt a legnagyobb növekedést a gyógyszerimport mutatta fel részesedése 7-ről 11 százalékra nőtt. A legnagyobb visszaesés pedig a számítógépeknél következett be, ennek a termékcsoportnak a részesedése 2007-ben még 25 százalék volt, 2017-ben pedig már csak 18 százalék.

A távközlési elektronikában és a számítógépek szállításában a legjelentősebb partnerré Kína nőtte ki magát, előbbiből 64, utóbbiből 45 milliárd euró értékben vásárolt tőle az EU. Az  repülő- és űripari beszállításban az USA-ra támaszkodhattak az uniós tagállamok, a tengerentúli ország 46 milliárd euró értékű ilyen árut adott el az EU-tagállamoknak, de gyógyszerből is mintegy 18 milliárd, tudományos eszközökből pedig 12 milliárd eurónyi áru jött onnan.

Nő az export, de még deficites a mérleg

Az EU teljes high-tech exportja 2017-ben elérte a 334 milliárd eurót, ami a teljes export 18 százalékát jelentette. Látványos – mintegy másfélszeres – a kivitel növekedése az elmúlt 10 évben, miután 2007-ben még nem érte el a 199 milliárd eurót.

Az uniós csúcstechnológia legfőbb felvevőpiaca 2017-ben az Egyesült Államok volt, ahová az EU 84 milliárd euró értékben szállított, második helyen Kína 39 milliárddal, Svájc megrendelései elérték a 21 milliárd eurót. Nagy vevője még az európai high-tech iparnak az Egyesült Arab Emirátusok (13 milliárd euró), Oroszország és Japán, mindkét országban 12-12 milliárd euró értékben szállítottak az európai cégek.

A termékcsoportokat tekintve a repülőgépipar vitte a prímet 90 milliárd euró értékű exporttal, de több mint 50 milliárd euró volt a gyógyszeripar, valamint a távközlési elektronika és a tudományos eszközök kivitele is.

Tavaly összességében 23 milliárd eurós deficittel zárt az EU a csúcstechnológiai termékek kereskedelmi mérlegében, míg a 20 legfontosabb kereskedelmi partnerrel szemben 61 milliárd eurós mínuszban zárt. A legnagyobb deficitet a Kínával folytatott kereskedelem mutatja: a távol-keleti ország 82 milliárd euró többletet halmozott fel Európával szemben. Emellett Vietnam, az USA, Malajzia, Thaiföld, Dél-Korea, Svájc és Japán is többet szállít az unióba csúcstechnológiát, mint amennyit innen vásárol.